 |
A földtani felépítés tekintetében a Máramarosi-régió rendkivül komplex terület. Másrészt, a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a Tisza vízgyűjtőjén keresztül, az itt zajló bányászati tevékenységek és esetleges szennyezések nemcsak romániai, de ukrajnai és magyarországi környezetvédelmi problémákat is felvetnek, így a 2006-os évi rónaszéki sóbánya-csuszamlások és a 2008-as évi borsabányai zagytározó szennyezések helyszíneinek tanulmányozása fontos együttműködési feladat. A Máramarosi-havasok metamorf kőzetősszletei nemcsak a legtökéletesebb földtani szelvényt biztosítják a Keleti Kárpátok takarós szerkezetein keresztül, hanem számos metamorfizált VMS-típusú érctelepet feltárnak Borsbánya környékén. Ugyanitt, a Torojágai neogén magmatizmus hatására számos geokémiai remobilizáció történt, amely újabb érctelepek kialakulásának kedvezett. A Máramarosi-medence viszonylagos elzártsága az Erdélyi- és a Pannon-medencéktől a Tethys-i környezetben számos speciális vonatkozású földtani képződmény kialakulását tette lehetővé az eocén-miocén korú üledékes medencében. Ennek gazdaságilag fontos következménye az aknasugatagi és a rónaszéki sóbányászat és az Iza völgyi szénhidrogén lelőhelyek. Feladataink és céljaink ezen a földtanilag nagyon változatos területen sokrétűek, nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogének) és környezeti (csuszamlások, fém szennyezések, zagytározók) gyakorlati szaktudás felépítését teszik lehetővé.
A program célja a Máramarosi-régió geológiai és környezeti szempontú felmérése. A területre jelenleg erősen hanyatló ipari tevékenység és bányászat jellemző, ennek minden társadalmi-gazdasági, valamint környezeti következményével együtt. Ugyanakkor a földtani értékeken nyugvó szakturizmus jelentős kiaknázatlan forrást jelent. A terepgyakorlat helyszínein a kutatásban résztvevő geológusok és cégek révén lehetőség nyílik a bányászati eljárások megtekintésére, és a bányászathoz kapcsolódó környezeti problémák feltérképezésére. Ez a bemutatott esettanulmányok révén segíti a diákokat, hogy napjaink egyik legfontosabb környezetvédelmi–társadalmi–gazdasági–politikai kérdéskörében (ipari fejlesztések /gazdaság vs. környezet) támpontokat találjanak. Az ásványtan (ércbányászat/ércfeldolgozás) és környezetvédelem (környezeti ásványtan) kapcsolatának közös szemlélete a terepgyakorlat kiemelt célját képezi. Az elmúlt évek borsabányai szennyezéseinek kivédésére a román kormány az elmúlt években jelentős bánya-rehabilitációs projektbe kezdett, a terepi program során ennek a felmérésre is lehetőség adódik. A diákok az utóvulkáni működések (borvíz források) hasznosítási lehetőségeit is megfigyelhetik, ahol kiemelt hangsúlyt kap immár a - tudományos alapokon álló - fenntartható turizmus is.
A szakmai tevékenység mellett értékes kulturális és szabadidős programok is helyet kapnak. Ezek a programok a Máramarosi-régió elzártságából adódóan teljesen újak lesznek úgy az anyaországi diákoknak, mint az erdélyi diákok többsége számára is. A térség bámulatos sokszínűsége és néprajzi egyedisége (a máramarosi románok, magyarok, székelyek, cipszerek, szászok, sziléziai zsidók, ruszinok, ukránok és más nemzetiségűek békés együttélése és kulturális hagyatéka) fontos kiindulópontot adhat bármely határokon átnyuló együttműködéshez.
A hallgatói munka – egy-egy vezető oktató irányításával és mesteri vagy doktorandusz hallgató felügyeletével – vegyes kiscsoportokban történik, amelyekben a részvevői kör minden egyes összetevője képviselve van. A csoportok a terepi program zárása után beszámolót készítenek és eredményeiket nyilvánosan is bemutatják.
|
|
