Címlap
Belépés

Címlap » KUTATÁSI TERÜLETEK » Ércteleptan » az arany bányászata
Az aranyérc kutatás és bányászat folyamatsora
Submitted by kobold on vasárnap, június 3, 2007 - 17:27 | |

A következő séma egy tipikus (pl. a Szigethegység területén a kutatás szintjéig már működik és a többi részére már javasolt) folyamatsort mutat az aranyérc kutatás és bányászat menetéről. Természetesen ez a folyamatsor esetenként változhat helyi és ércminőségi jellegzetességek függvényében.

1. A geológusok modern vizsgálati módszerekkel (amely magába foglalja a már létező adatok számítógépes feldolgozását, a geofizikai eljárásokat, a szatelit képek elemzését és a geokémiai módszereket) felmérik a terület érc potenciálját. Ha a terület igéretesnek bizonyul, akkor egy szigorúan kidolgozott mintavételezést (amely általában több száz fúrás feldolgozását is jelenti) és nagy léptékű térképezést végeznek.
Kutató furrás a Szigethegységben
2. A beérkezett GIS-rögzített adatokat a geo-szakemberek komplex (3D, 4D) modellekben feldolgozzák, pontos készletszámítás történik, tervrajzok (méter pontos) készülnek egy lehetséges bánya és hozzá kapcsolódó üzemek (meddőhányók, ülepítő, kohászati üzem, víztisztító és monitoring pontok, stb.) elhelyezkedéséről. Ezzel párhuzamosan egy bonyolult (ásvány- és kőzettanra alapozó) mintavételezéssel kohászati tesztekre kerül sor, hogy kidolgozzák az optimális aranykinyerési eljárás menetét. A térségben egy pontos felmérés készül a környezeti állapotokról (már létező bányák, élővilág, ökoszisztéma, települések).
3.Ha a projekt fezábilis (hasznosítható, műrevaló) elindul a bánya engedélyeztetési eljárása, amely egy sor engedély beszerzését jelenti.
Kutatófúrások által behatárolt érckészlet modellje és egy külszíni fejtés terve.

4.Az engedélyek beszerzése után elkezdődik a bánya és üzem építése.
5.A bánya emeleteinek kihajtása során, a robbantásokat előkészítő fúrásokból mintavételezés történik, így köbméter pontosan meghatározzák a kibányászás előtt minden térfogatnyi kőzet pontosan követendő feldolgozási eljárását. A kibányászott kőzet szállítása és további sorsa ez alapján döl el. A kibányászott érctartalmú kőzetet a kohászati eljárás előtt általában (de nem mindig) apróra zúzzák.
6.a) A termésarany és telluridok formájában jelentkező aranyércet (ezüst is) rögtön egy zárt rendszerű (cianidos) kilúgozási (leaching) eljárásnak vetik alá, mely során az arany oldatba kerül (AuCN).

b) A szulfidok zárványaiként megjelenő aranyat tartalmazó ércet először egy flotálási eljárásnak vetik alá, ami során a szulfidos koncentrátumot elkülönítik, majd oxidálják magas nyomáson és hőmérsékleten (erre létezik baktériumos eljárás is). Az oxidált érc (hematit) porózus lesz, így a cianidos oldat már átjárhatja és az arany már kivonható lesz a kilúgozás során.

c) A szerves anyagot (kőszén) is tartalmazó érckőzetet először 1000 oC hőmérsékletű kohókban kezelik, majd szénmentesen küldik a kilúgozási eljárásra. A szén (C) rögtön redukálná a cianidos oldatot, ezzel nagyon nagy cianid fogyasztást és rossz hatásfokot idézve elő az arany-kilúgozás során.

d) A magas réz (Cu) vagy cink (Zn) tartalmú aranyat is tartalmazó ércből (pl. a réz- porfír telepekből kikerülő kalkopirites (CuFeS), bornitos (Cu5FeS4) vagy szfalerites (ZnS) kőzetek) az arany sosem kerül feldolgozásra kilúgozási eljárással. Ezeket flotálás után, kohósítva dolgozzák fel. A Cu és Zn redukálná a cianidos oldatot, ezzel nagyon nagy cianid fogyasztás és rossz hatásfok állna elő az arany-kilúgozás során.

7.A cianidos oldatból az aranyat aktivált szénnel adszorbálják. A cianidos oldat újrahasznosítódik, a kőzettörmelék (egy jól meghatározott cianid és nehézfém tartalom alatt) a zagytározóba kerül. Ovacik, Törökország, cianidos tankok
8.Az arannyal bevont szén laboratóriumi edényekbe kerül, ahol kémiailag (pl. királyvíz) újra oldatba viszik az aranyat, a szén újrahasznosítható lesz a rendszerben.
9. Az arany elektrolízissel lesz újból kicsapva az oldatból. Ezt megolvasztják és aranyrudakba öntik (ez kb. 90% tisztaságú arany). Ezek, bányán kívül tovább lesznek finomítva (99.99%-os tisztaságig).
‹ Az arany geokémiája és ásványtanafelkutatótáborok ›
[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Tárgy: 
 cianidos kioldás helyettesíthetősége
Szerző: 
 plasma systems
Dátum: 
 k, 2008-01-15 00:48

Kidogoztuk (és arra nemzetközi szabadlmi bejelentést tettünk) ciánmentes, plazmaenergiás "kvantum"kohászati eljárásunkat. Az eljárás lényege, hogy a flotált, vagy más módon előkészített, érckoncentrátumot olyan speciális plazmaívben olvasztjuk fel, hogy a művelet során az ércet alkotó molekukák alkotó elemeikre bomlanak, a fémek kiválnak,s fajsúlyuk szerint rendeződnek. A gázokat -- így a kéngőzt is -- segédanyagok segítségével haszonanyaggá alakítva fogjuk fel egy külön rendszerben, míg az alkáliszilikátos, obszidián-szerű salakból (a jobb energetikai hatásfok realizálása miatt is) üveggyapotot készítünk.

A kohó fajsúly szerint rendeződött fémolvadékát qenchelés után szállítjuk el, beleértve a kisérő fémek (Fe,Cu, nehézfémek stb.) hasznos tömegét is. A rendszer totálisan zárt környezetvédelmileg, semmiféle szennyezést nem is tud okozni. Az eljárás összességében olcsóbb (kisebb a ráfordított költség -- incl. amortizáció) és jelentősen jobb a termelés hatásfoka is!!!

Eljárásunk hatásosan és rentábilisan használható lenne régi zagytározók felszámolására is!

 

dr. Kozéky László

Green Plasma&Pyrolysis Systems

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Tárgy: 
 mit is helyetesít a plazma energiás kohászat?
Szerző: 
 kobold
Dátum: 
 k, 2008-01-15 14:20

Kedves László („plasma systems”)!

1. Szeretném kihangsúlyozni, hogy az Ön által felvázolt eljárás nem a teljes érckőzet feldolgozására irányul, hanem az abból származó, dúsított érckoncentrátum (az eredeti érckőzet 2-5 százelékát kitevő szulfidos vagy telluridos összetevő) kohósítására ad egy új (?) megoldást (a kohosítást, nagyon költséges módon eddig is alkalmazták Erdélyben és máshol is, főleg ha az arany rézzel is társul). Tehát az Ön által felvázolt eljárás NEM a cianid kioldásos technológiát helyetesítheti, mert az legtöbbször az egész érckőzet elődúsítási fázis nélküli (sokszor még aprózása sem) feldolgozására irányul.

2. Bármilyen zárt is a kohósítás során a rendszer, az nem oldja meg az elődarabolás és a dúsításból (pl. flotálás) származó környezeti kockázatot. Nem világos, hogy miért jelentene kisebb környezeti kockázatot egy „plazmaenergiás kvantum eljárásos” kohó és egy dúsító üzem telepítése, mint csak egy zárt cinanidos tankrendszer (INCO).

3. Miként valósítható meg az említett kohó kis bányatelepekre való telepítése és könnyen átépíthetősége (az Ön által említett zagytározók csak néhány hónapnyi üzeméletet biztosíthatnának kis térfogatuk által). Számolt-e az érc szállításának környezeti kockázatával?

4. Hol érhető el az Ön által felvázolt technológia szakmai publikációja és szabvány leírása? A plazma energiás kohászat már régóta ismert (Fernasov et al., 1965).

5. Mennyibe kerülne 1 tonna aranyérc kőzet feldolgozása egy már felépített plazma energiás kohóban? Mennyibe kerülne évi 20 millió tonna (Verespatak nagyságrendje) kőzet kohósítására alkalmas „plazmaenergiás” kohó telepítése és üzembe tartása 15 éven kereszül?

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Földtan.lap.hu szemle
tovább