Egy kis geológia és vulkanológia

A felkutatandó terület a magas Andok paleogén-neogén vulkáni vonulatához tartozik. Cégünk szempontjából azért érdekes, mivel szomszédságában, délen és északon is, kimutatott és intenzív kutatás alatt levő aranyérc-telepek helyezkednek el. A déli szomszéd Cerro Casale a világ egyik legnagyobb kutatási fázisban levő aranyértelepeként van számon tartva. Az északi szomszéd Caspiche szintén fontos és nagyméretűnek ígérkező arany-réz érctelep. Mindkét szomszédos koncesszió területén, és a mi YH-unkon is, vulkáni kőzetösszletekbe benyomuló intruziós testekhez kötődik a hidrotermás ércesedés, mint nagyon sok helyen a világon (pl. nálunk is, az Erdélyi Szigethegységben). Cerro Casalen úgy epitermás telléres ércesedés, mint porphyry Cu-Au ércesedés előfordul közép-miocén korú intruziókhoz és az általuk kiváltott hidrotermás mállási folyamatokhoz kötötten. Caspichen csak a porphyry típus jelentkezik, valamivel idősebb, alsó-miocén intruziókkal és hidrotermás mállási területekkel kapcsolatban. Észak-nyugaton egy harmadik szomszéd, a Santa Cecilia hegyen, ahol a néger geológussal találkoztunk, végzi intenzív kutatásait. Mi, a szomszédokhoz viszonyítva, erősen le vagyunk maradva a kutatással, gyakorlatilag annak kezdeti fázisában vagyunk.
Eddigi terepi munkánk során kiderült, hogy a területünkön a lehető legváltozatosabb vulkáni törmelék-kőzetek, kisebb mértékben lávák, alkotják a vulkáni szerkezetet, amelyet a későbbi intruziók áttörtek és hidrotermásan átváltoztattak, esetleges ércesedést is okozva.  Az ignimbritek egész tipológiája ismerhető fel a feltárásokban, az erősen összesült reoignimbritektől (erősen összesült, már-már lávaszerű ignimbritek) kezdve a laza, összenemesült horzsakő-és-hamu ártufákig. Törmeléklavina üledékek és vulkáni zagyár (lahar) üledékek is gyakoriak. Lávadómokhoz vagy nagy lejtőszögű terepen folyó lávaárakhoz kapcsolódó blokk-és-hamuár üledékek, klasztolávák egészítik ki a vulkáni összletet. A kompoziconális spektrum a riolittól az andezitig terjed. Az intruzív kőzetek granodioritok és dioritok. Az intruziótipusok sokfélesége – sill, dyke, lakolit – szintén látványos. Amúgy Chile a dyke-ok országa. Egyetlen fényképen több dyke-ot rögzítettem itt Chilében (nem a most kutatott területen) mint amennyit egész eddigi geológus kerrierem során (több mint 35 év) láttam otthon és a világban. Szenzációs! A dyke-ok megérdemelnének egy külön misét a GEKKO honlapján.
Ami a vulkáni szerkezeteket illeti, csak a geológiai térképezés elvégeztézel fog kialakulni egy összefüggő és elfogadható kép. Ami már most elmondható, hogy a területen különböző korú vulkáni szerkezeti elemek tevődnek egymásra, legalább 3 generációban. A legfiatalabb és ez által a legépebben megőrzött vulkáni szerkezet a kb. 6 millió éves Jotabeche, amely részben rátelepszik a régebbi, kb. 14 millió éves Cordon de Yeguas Heladas láváira és az ezzel egykorú Darwin vulkán egy részére. További vulkán-gyanús szerkezetek, amelyek a szatelit felvételeken kör alakú depressziós morfológiával mutatkoznak, még értelmezésre várnak a terepi megfigyelések után. A Jotabeche vulkán teteje egyedi, rendkívül érdekes morfológiai jegyeket visel magán a szatelitfelvételekből ítélve. Egy kb. 4x3 km-es enyhén domború és dőlt felületről van szó, amely több tíz kis tavat tartalmaz. Feléje kráterperem maradványok emelkednek. Az egész egy “megfagyott” lávatavat sugall. Ilyen méretű lávató viszont sehol sem ismert a világon. Ezért lesz érdemes “megmászni”, akár öszvérháton is, a Jotabechet.

A Quebrada Cajoncito szurdoka reggeli fényben a Yeguas Heladas Oeste koncesszió területén. A rózsaszinű kőzetek ignimbitek (a képre kattintva nagyítható).	Sziklafal össze-nem-sült piroklasztár üledék sorozattal a Quebrada Cajoncito északi oldalában (a képre kattintva nagyítható).
Összesült piroklasztár üledék (ignimbrit) a Quebrada Cajoncito déli oldalában sziklafalban. A vizszintes lapos üregek erózió által kimosott ellapitott horzsakő-klasztok (fiammék) nyomai (a képre kattintva nagyítható).	Többszörös andezit dyke intruzió sziklafalban a Quebrada Cajoncito déli oldalában délutáni napfényben. Jól láthatók az oszlopos elválások. A háttérben fent sill látható. Minden esetben az oszlopok merőlegesek a kihülési felületre (a képre kattintva nagyítható).

Logisztika

A terepi kutatás a magas Andokban körültekintő logisztikát, előkészítést, szervezést  igényel. A kutató csoport egy, erre a célra előkészített táborhelyet (campamento-t) használ, két csapat váltva egymást egyheti “műszakokban”.  A 3200 m magasságban elhelyezett campamento saját energiafejlesztővel, vízforrással és higiéniai felszerelésekkel, saját teljesen felszerelt konyhával, hálószobákkal rendelkezik. Egy őr, egyúttal szakács is, állandó jelleggel ott tartózkodik a terepmunka ideje alatt.

Munka  magashegyi viszonyok között: a Puna-hatás meg egyebek

Én magam kb. 3500 m tengerszint feletti magasságban kezdem érezni a magashegyi oxigénhiányt. De ez személyenként változó. Fejfájásban, álmosságban és erőtlenségben jelentkezik. Az ember a legkisebb erőfeszítésre is (például gyorsabb járásra, nem beszélve szaladásra) elfárad, “nem kap levegőt”. Ez a “Puna-hatás”, az argentin Andok-béli magas fennsík, a Puna nevéből. Az alacsonyabb térszintről a Punába feljövő argentinok koka-levél rágcsálásával vagy a “mate” nevű növényfőzettel küzdik le a Puna-hatást. La Pazban, Bolívia 3900 m átlagmagasságban fekvő fővárosában a szállodák kokalapi-teával fogadják a vendégeiket. A legjobb ellenszer azonban az akklimatizálódás, a szervezet hozzászoktatása a magashegyi viszonyokhoz. Személytől függően, 24-48 óra magashegyi tartózkodás szükséges ehhez egy egészséges felnőttnek. Nem mindenkinek ajánlott azonban a magashegyi munka.  A chilei munkavállalással járó kötelező orvosi szűrővizsgán megkérdik, hogy lesz-e magashegyi kitettség a munkaszerződés ideje alatt. A magashegyi munkára vállalkozó bármely személynek, legyen az chilei vagy külföldi, meg kell szereznie az ehhez szükséges orvosi igazolást, amelyet csak az elvégzett speciális kivizsgálás (vérnyomás, EKG, tüdő átvilágítás, vérvizsga) alapján adnak meg – amennyiben az eredmények megfelelőek. A magashegyi munka elkezdése előtt, az erre orvosilag alkalmasnak talált személyek egy speciális elméleti útmutatón is részt kell, vegyenek, amelyet erre kiképzett személyek vezetnek. Itt elmondanak minden tudnivalót a magashegyi kitettségről és kockázatokról: mit kell tenni “elektromos vihar” (így hívják itt a villámlással járó nyári zivatart) vagy hóvihar esetén, mit ajánlott és mit nem enni, inni a magashegyi viszonyok között (pl. nem ajánlottak a szénsavas italok és a flatulens ételek – aki nem tudja mi az, nézzen utána szótárban ), hogy kell öltözködni, stb.
A Puna-hatás mellett, amit akklimatizálódással lehet leküzdeni, a magashegyi kockázatok között a legfontosabbak a napégés, a megfagyás és a dehidratáció veszélyei. Ezért a fent dolgozók speciális védőruházatot kapnak, amelynek tartozékai a hőszigetelő alsónemű és speciális nadrág, a - 19 fokig kényelmes pihenést biztosító hálózsák, a magashegyi szélkabát, a fejet védő kagula, a speciális, ultraibolyát kiszűrő napszemüveg, kesztyű és az erősített orrú bakancs.  Legalább két liter szénsavmentes víz és csokoládé kötelezően a hátizsákban minden távozáskor a táborból. Tájékozódás és kapcsolattartás végett GPS és walky-talky (rádió adó-vevő készülék). A tábor és a központ közötti kapcsolatot egy szatellites telefon biztosítja. Elsősegély csomag a táborban. Alapszabály 1: senki sem jár egyedül a terepen, mindenkinek legalább egy társa kell, legyen. Alapszabály 2: mindig 2 terepjáró autó megy terepre, hogy szükség esetén segíteni tudjanak egymásnak. Ha mindezeket a szabályokat szigorúan betartanánk, alig tudnánk dolgozni. Azt szokták mondani, hogy a szabályok azért vannak, hogy legyen, amit megkerülni. Végülis a személyes tapasztalat és az egymásra figyelő, vigyázó kollegiális hozzáállás az, ami megvéd a magashegyi veszélyektől.

És akkor mégis: mit keresek én itt?

Visszakanyarodva a kérdéshez: mit is keresek én most itt? Kitört az új aranyláz világszerte, itt Chilében is. (Majdnem) mindenki, aki teheti, arany után kutat. Az én cégem is, amely mindeddig nem foglalkozott az arannyal. Geológus karrierem kezdetén 9 évig érckutató voltam otthon a Kelemen és  a Görgényi Havasok és a Hargita vulkáni területein, nem sok szakmai elégtétellel, ugyanis érdemleges érctelepet nem találtam, nemcsak aranyat-ezüstöt, de még vasat sem. Most újra itt az esély, igaz idegen országban. Az (érc)vadász-szenvedély azonban nem ismer határokat.  A geológus (érc)vadászösztöne még egyszer (utoljára?) felébredt. Ezért, főleg ezért vagyok itt.

Oszlopos elválást mutató hatalmas kőtömb a Quebrada Cajoncito völgy aljában, amely a déli oldal sziklafalából omlott le. A háttérben vizszintes településű piroklasztár üledéksorozat látható a völgy felső pereme közelében (a képre kattintva nagyítható).	Élet a sivatagban. Virág az Aguas Blancas völgyben (a képre kattintva nagyítható).

A témához kapcsolódó vetélkedő feladatok egyetemi hallgatóknak.