Nagy-Korodi István: A környezeti geokémiától a szénhidrogén-kutatásig (avagy a partiumi síkságon is születnek geológusok...)

Kedves Olvasó, ha a főcím nem vette el a kedved a beszámoló elolvasásától, akkor bízom abban, hogy velem maradsz a cikk végéig, és ezekkel a sorokkal (valamennyire) sikerül kielégíteni a kíváncsiságodat, valamint bepillantást nyersz a szénhidrogén-kutatás felé vezető út szerteágazó ösvényeibe is.

Nehezen tudnám kihagyni a kezdetek kezdetét, vagyis a kérdést, hogy miért éppen a geológiát választottam? Szatmár mellett születtem egy községben, Mikolában. Viccesen fogalmazva felénk a „hegyek” akkorácskák, mint a könyvek, amelyeket a közepükön kinyitottak… A legtöbb kollégának a szülőhelyéből többnyire már adódik a hivatás, az én esetemben a hegyek nem voltak adottak, viszont a kövek világához már gyerekkoromban közel kerültem a mezőkön lelt különböző kőkorszaki szerszámok (1. kép) felfedezésével.

1. Mikolai csiszolt neolit kőbalta (a kőzetszeletke kb. 2,5 cm hosszú)

Azonban azt is el kell mondanom, hogy a földtan előtt a biológia még mélyebben megérintett. A középiskolai tanulmányaim végén is azon gondolkoztam, hogy jó lenne valami olyan szakmát választani, amelyben mindkét vonzalmamat ki tudom majd élni. Így jött az ötlet, hogy az akkor (2002-ben) még működő biológia-földtan képzésre iratkozzam be a BBTE-re.

A kolozsvári egyetem több lehetőséget is biztosított a szakmai fejlődésre, boldognak mondhatom magam, hogy ott képeztek, és hogy ott tanulhattam lelkiismeretesen oktató Tanáraimtól. Ugyanakkor a földtani ismeretek elsajátításában és a különböző geológiai kutatási területekben való elmélyülésben nagy hatással volt rám az ELTE is, ahol mindig örömmel fogadtak. Mert mondjuk ki nyíltan: a földtani tanszékekre általában kevés diák jár, így a tanár-hallgató kapcsolat a szakmai kötelékeken túlterjed, és adott esetben valami emberi többlettel gazdagít, amilyet egy „ipari méretekkel” rendelkező egyetemi kar sehogyan sem tud vagy fog megadni. A korábban említett egyetemeken a szakmai gárda lelkesen támogatja és segíti az egyetemisták szaktantárgyakon kívüli „szárnypróbálgatásait” – így adódott lehetőség arra, hogy foglalkozhassak régészeti-geológiával (archeometriával), radioaktív hulladékok kerámiákba történő tárolásával, savas bányavizes környezetszennyezésekkel (2. kép), valamint több százéves múltra visszatekintő mészkőtemplomok építőanyagának (3. kép) mállási folyamataival.

2. Geológia a biológiában – vagy biológia a geológiában? a.) Savas bányavizes szennyezés és b.) Euglena mutabilis – acidophil protiszta.

3. Egy mészkő vékonycsiszolata: gastropoda szemcsevázú kőzetben (kolozsvári Kálvária templom).

Gyakorlatilag körbevesz bennünket a geológia, bárhová is nézünk, találkozunk vele. Az élőlényeknek különböző életfolyamataikhoz szükségük van ásványi anyagokra, ércekből nyerjük ki a periódusos rendszerben lévő elemek több mint 95 százalékát, vagy ha egy egyszerűbb példát szeretnék mondani, akkor egy sáros (agyagos-valószínűleg szmektites) bakancsot emlegetnék, amilyennel már valószínűleg mindegyikünknek akadt dolga J.

A természettudományok bármelyike sajátos világba kalauzolja el az egyetemistát, a földtudományok sem mindig a „föld-közelben” tartják meg az érdeklődőt, a különböző határtudományok szerepe egyre jelentősebbnek mondható az utóbbi évtizedekben.

A főcímben is szereplő környezeti geokémia („geobiológia”) mindig is az érdeklődésem középpontjában állt, azonban egy adott ponton választanom kellett érdeklődés – vonzalom és szakmai orientálódás – megélhetés között, ilyen megfontolásból kezdtem szénhidrogén-kutatással foglalkozni. Először is egy lelkes, sepsiszentgyörgyi szakember nyújtott bepillantást a szeizmikus értelmezés rejtelmeibe, akinek ezúton is külön köszönettel tartozom. Aztán részt vettem egy amerikai cég (International Logging Inc./Datalog Ltd.) munkaerőtoborzóján, melynek kimeneteléről sokat elárul az, hogy a többségiben déli (értsd Bukarest környéki) – összesen 26 – személy közül csupán 4 személyt alkalmaztak, 2 moldvait és rajtam kívül még egy, ugyancsak a BBTE-n végzett szászvárosi jelentkezőt. Mudlogging geológusként Dániában kezdtünk el dolgozni. Az Északi-tenger követelményrendszereihez tanítottak be minket. A szakmai képzést műszerészismeretek elsajátítása és túlélési kiképzés követte; ez utóbbira, ha tehetném, mindenkit beíratnék… Bár igaz, hogy nem kell tudni mindenkinek tengerbe zuhanó helikopterből menekülni, de az elsősegélynyújtás oktatása vagy egy kigyulladt épületből való menekülési stratégia elsajátítása hasznosabb készségnek mondható, mint pl. a deriválás (matematikus – statisztikus beállítottságú olvasóimtól ezúton is elnézést kérek eme igazság boncolgatásáért J).

A következő öt év leforgása alatt Dánián kívül alkalmam volt dolgozni Angliában, Skóciában (4. kép), Svédországban, Izraelben, Elefántcsontparton és Ghánában (5. kép) is. A globalizációbónak köszönhetően relatíve könnyű utazni, sőt a szakma egyenesen megkívánja azt.

4. Napnyugta az Északi-tengeren, a Rowan-Gorilla-6 nevű (2009-ben Európa legnagyobb s a világon a 3. legméretesebb) jack-up platformján

5. Vörös homokkő alkotta tengerpart Takoradiban (Ghána, Atlanti-óceán).

Az angol nyelv ismerete és szakmai képzettség, valamint a rátermettség elég alapot biztosítanak a nemzetközi tapasztalat megszerzéséhez. A korábbi felsorolásban a sorrend bizony valóban mérvadó, egy nemzetközi munkaközösségben elengedhetetlen az angol nyelv ismerete.

Mint minden szakmának/hivatásnak megvannak az előnyei és hátrányai is, viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy amit választ az ember, azt valóban szeresse, mert máskülönben könnyen nyűggé válik. A legszerencsésebb helyzet az, ha nem is választásról van szó, hanem hivatásról, mert azt szívvel-lélekkel végezzük.

A szakma hátrányai közé tartozhat a távollét, mert bizony ezt a munkám sokszor megköveteli. Persze ez nem annyira szembetűnő akkor, amikor a párod ugyancsak geológus. Viszont ez általában nem így van, és több válást is eredményezett már az adott esetben huzamosabb távollét (megj.: sajnos statisztikával nem szolgálhatok arról, hogy ez más szakmákban hogyan nyilvánul meg, egy azonban bizonyosnak mondható: az ember így jobban megtanulja megbecsülni az együtt töltött időt!). Továbbá más negatívuma lehet a viszonylag rövid időn belül változó elvárások – munka-megbízatások (itt nem kell feltétlenül megijedni, mert a mai munkamorál egyre inkább abba az irányba mutat, hogy minden munkavállalónak mind rugalmasabbnak kell lennie, egyre sokrétűbbnek).

A szakma előnyei között – a már említett „világ-járás” mellett – az emberi vonatkozásokat emelném ki elsősorban. Különböző országokban, különböző emberekkel – sokszínű kultúrával találkozhatunk. Az egyik legkedvesebb élményem az volt, amikor Elefántcsontparton, egy platformon húsvét előtt/alatt együtt dolgozhattam muszlimokkal, hindukkal, helyi keresztényekkel és törzsi hívőkkel. Mindenki ünnepelt valamit, és mégis mind jól megértettük egymást.

A különböző helyszínek más és más földtani kifejlődést mutatnak, így újabb és újabb rétegződéseket – tároló szerkezeteket ismerhetünk meg. Szénhidrogén-kutatóként részt vehetünk a világ energiaigényének ellátásban (6. kép).

6. Szabad, barnás kőolajat tartalmazó homokkő magfúrás (MOL NyRt. jóváhagyásával, Magyarország).

Ugyanakkor, geotermális energiákkal foglalkozó szakemberként a megújuló energiaforrások hasznosításában is döntő szerepet játszhatunk. Gyakorlatilag nagyon nehéz lenne felsorolni, hogy hol is van szükség geológiai képesítéssel rendelkező szakemberre, mert a határtudományoknak is hála, a lista nagyon hosszú.

Valójában teljességgel igaz az a gondolat, hogy bármit választhat szakmaként magának egy pályakezdő, mindig is lesz állása, ha nagyon jó abban, amit végez. Nem kell ahhoz geológusnak lenni, bármi lehetsz, hogyha igazán jó szakember vagy.

Geológusként alapvetően két fő szakirányban lehet jól fizető keresetet biztosítani: ércek és drágakövek, valamint energiahordozók. Az egyetemi felkészülés alatt persze másra is lehet és érdemes szakosodni, meteorit-vadászokra vagy régészeti-geológusokra is nagy szükség van, viszont ezekre a szakemberekre irányuló kereslet nagyságrendekben különbözik a már korábban említett két fő szakirányt követőkétől.

Jó szakemberekre mindig is szükség van, és a BBTE renoméja nemzetközi szinten is jónak mondható. Úgy gondolom, hogy az álláskeresésben -találásban az 1989-es eseményeket, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően változások álltak be. A piac megnyílt, bárki szabadon kereshet és vállalhat külföldön munkát. Ugyanakkor szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a legtöbb munkáltató szeniorokat keres (a munkatapasztalat azonban relatíve könnyen megszerezhető itthon vagy akár Magyarországon is).

Még mielőtt rátérnék az álláskeresésben használható weblapok ismertetésére, egy dologra hívnám fel a figyelmet: a geológiában is működő (és gyakorlatilag mindennapi életünknek szerves részét képező) marketingre. Bár igaz, hogy egy jó szakembernek a hírneve magától is terjed, de ha nemzetközi munkahelyre vágysz, akkor érdemes besegíteni. Az utóbbi 3-4 év meghatározó szakmai honlapjává nőtte ki magát a LinkedIn. Gyakorlatilag szakmai munkacsoportokba és álláskereső-kínáló cégekhez is be lehet így jelentkezni. Ez egyfajta Facebook, azonban túlmutat rajta. Szerintem érdemes minden geológusnak személyes felületet létesíteni, mert így nem csak a kapcsolattartása lehet könnyebb, hanem – ahogyan arra már utaltam – különböző állásokra jelentkezhet, beiratkozhat az őt foglalkoztató kérdésekre választ kereső munkacsoportokba.

Álláskeresésben hasznos honlapok (megj.: természetesen a felsoroltakon kívül érdemes regisztrálni a nagy cégek saját, belső adatbázisát megcélozva is):

[ SilyeL blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]