Címlap
Belépés

Nyári terepgyakorlat a BBTE geológia szakos (magyar tagozat) hallgatóinak (2019)
Submitted by SilyeL on péntek, augusztus 9, 2019 - 09:36 | |

Tevékenységi beszámoló

 

A projekt iktatási száma ESG-19/1-0015

Pályázó szervezet neve: Koch Antal Földtani Társaság

A program címe: Nyári terepgyakorlat a BBTE geológia szakos (magyar tagozat) hallgatóinak

(2019)

Időpont: 2019.07.01-2019.07.10

Helyszín vagy földrajzi terület: Erdély, a Torda-Kolozsvár-Nagyvárad által határolt

háromszögben, valamint a Radnai-havasokban (Radnaborberek)

Főtámogató: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és Communitas Alapítvány

 

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű geológus képzésének kiemelt részét képezik a terepgyakorlatok. Ennek szellemében az első és másodéves diákok a tanulmányi év végén nyári terepi kirándulásokon vesznek részt. Így az évközben az előadások és laborgyakorlatok alatt megszerzett tudásuk terepi és gyakorlati hasznosítását is gyakorolják a diákok. E tevékenységek célkitűzései az egyes évfolyamok szerint változnak: míg az elsőévesek a terepi tevékenységek alapjaival ismerkednek és az alaptantárgyak tartalmi elemeit igyekeznek gyakorlatba ültetni, addig a másodévesek már az egyes szaktantárgyak révén megszerzett tudásukat mélyítik el.

A 2019. évi nyári terepgyakorlaton 13 diák (5 elsőéves és 8 másodéves), valamint BBTE Geológiai Intézete magyar tagozatának 5 főállású oktatója vett részt. Az oktatók csapatát rövid időre, egy barlangászati gyakorlat erejéig, drd. Kövecsi Szabolcs-Attila, a BBTE Geológiai Intézetének munkatársa is kiegészítette. A gyakorlat az alábbi tematikákat és helyszíneket foglalta magában

 

 

Időpont

Tematika

1. év

Helyszínek

Tematika

2. év

Helyszínek

2019.07.01

A geológia terepi módszerei. A terepi helyszínek alatt értintett területeket geológiai felépítése és kőzetei (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

BBTE főépülete

A geológia terepi módszerei. A terepi helyszínek alatt értintett területeket geológiai felépítése és kőzetei (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

 

2019.07.02

Őslénytan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

Kisbács-Hója erdő-Kolozsvár

Rétegtan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

Kisbács-Hója erdő-Kolozsvár

2019.07.03

Őslénytan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

Kolozsvár-Andrásháza-Méra-Egeres-Jegenye-Kolozsvár

Rétegtan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

Kolozsvár-Andrásháza-Méra-Egeres-Jegenye-Kolozsvár

2019.07.04

Őslénytan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

Kolozsvár-Betfia-Rév-Vársonkolyos (külszíni fejtés) -Kolozsvár

Rétegtan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

Kolozsvár-Betfia-Rév-Vársonkolyos (külszíni fejtés) -Kolozsvár

2019.07.05

Általános földtan (gyakorlatvezető dr. Forray Ferenc docens, dr. Kis Boglárka adjunktus)

Szelek-barlangja és a Zichy cseppkőbarlang környéke

Geokémia és hidrogeológia (gyakorlatvezetők dr. Forray Ferenc docens, dr. Kis Boglárka adjunktus)

Szelek-barlangja és a Zichy cseppkőbarlang környéke

2019.07.06

Pihenőnap (pótolva 2019.07.11-én)

Regionális geológia, petrográfia és szerkezeti földtan (gyakorlatvezető dr. Mosonyi Emília adjunktus)

 

Kolozsvár-Borberek, Izvorul Roșu völgy és a Csisa-gerinc

2019.07.07

Pihenőnap

Borberek (720m) - Dl Popii (1360m) – Korongyos gerinc (1800m)

2019.07.08

Ásványtan és általános földtan (gyakorlatvezető dr. Gál Ágnes tanársegéd)

Gyalui havasok és a Hideg-hegy

Borberek- Călina- Óradna- Virful Dealului (10 km)

2019.07.09

Verespatak és Szolcsva

Valea Vinului (760m) - Gaura- Curăţel (1500m) – Ünőkő nyereg- Ünőkő csúcs (2235m)

2019.07.10

Felsőcsertés-Nagyág-Nozsága-Aranyi-hegy

Borberek-Óradna (a helyi néprajzi és bányászati múzeum meglátogatása) - Kolozsvár

2019.07.11

Léta-Járabánya-Macskás-Szurdokvölgy-Torockó

Pihenőnap


 Az egyes tematikák és tevékenységek rövid leírása:

A geológia terepi módszerei. A terepi helyszínek alatt értintett területeket geológiai felépítése és kőzetei (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)
Az terepgyakorlat során meglátogatott térségek bemutatása, különös tekintettel azok geológiai viszonyaira.

Őslénytan és Rétegtan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)
Geológia szempontból lényeges ősmaradványok gyűjtése különböző helyszíneken. Az egyes fosszilis maradványok vizsgálata, meghatározása, valamint a kőzetek korának és üledékesedési környezetének a megállapítása. Az egyes kőzettestek jellemzése és elkülönítése, valamint a köztük levő tér-idő kapcsolatok megállapítása.

Ásványtan és általános földtan (gyakorlatvezető dr. Gál Ágnes tanársegéd)
Mivel a geológia egy gyakorló és gyakorlatias tudomány, ezért a természetben különféle képződményeit legyen természetes vagy mesterséges, fel kell tudnunk ismerni és meg kell tudnunk magyarázni, hogyan képződött, esetlegesen mi lesz a továbbiakban velük. A terepgyakorlat célja, hogy a tanteremben tanult ismereteket, kamatoztassuk, elmélyítsük. A négy nap alatt a három nagy kőzettípust (magmás, metamorf, üledékes), bemutattuk, felismertük és gyűjtöttünk mintákat. Őslényeket is gyűjtöttünk, ilyen a Nummulites perforatus.  A főbb kőzetalkotó ásványokat (kvarc – Verespatak, Hidegszamos környéke; földpátok – Hidegszamos környéke; turmalin- Hidegszamos környéke; kalcit – Járabánya, piroxének- Aranyi hegy stb.) a terepen megtanultuk felismerni, meghatározni és így mindenki személyes gyűjteményt készített. A terep legfontosabb eseménye az ismétlés volt, a megtapasztalt, látottak és hallottak felelevenítése.
Július 8.
Hideg-hegy, Hidegszamos: pegmatit képződése és kora. A pegmatitban található ásványok felismerése. Mintagyűjtés. Hideg-hegy, Corabia domb: migmatit. Mi az, hogyan keletkezik – lit par lit típusú szövet felimerése. Mintagyűjtés.
Július 9. Verespatak: a római kori tárna bemutatása, a fejtés stílusa, biztonsága. Bányászat után képződött ásványok megtekintése. Verespatak, Fehér-völgy: a verespataki dácit és ércesedés képződésének bemutatása. A kipergetődött kvarcok gyűjtése. Szolcsva: csillámpalák Szolcsván. Képződés és az ásványok bemutatása. Gránátok, sztaurolit, csillámok. Mintagyűjtés.
Július 10. Felsőcsertés: bányászati múzeum. A térség bányászatának a bemutatása a történelmi időktől a 2007-es bányabezárásáig. A világon először itt leírt ásványok megtekintése és bemutatása. Nagyág: az első bányászati iskola emlékműve előtti tisztelgés. A nagyági ércesedés bemutatása. Ásványgyűjtés a meddőhányón. Nozság: gyalogtúra és a különféle képződmények megtekintése. Mintagyűjtés. Aranyi-hegy: a shoshonit kőzet képződése és benne található oxidok és szilikátok. Az innen leírt ásványok ismertetése. Mintagyűjtés.
Július 11. Léta: Nummulites perforatus ismertetése. Mintagyűjtés. Járabánya/Macskás: a szkarnok keletkezése és a hasznos ásványok/ércek bányaszata. A kinyerési fázisok bemutatása. Mintagyűjtés. Torockó, Fehér-völgy: különféle színű szilikolitok gyűjtése. Torockó, múzeum: a térség geológiája és a vasbányászat ismertetése. Ismétlés.

Általános földtan és Geokémia és hidrogeológia (gyakorlatvezető dr. Forray Ferenc docens, dr. Kis Boglárka adjunktus)
1. hidrológiai és hidrogeológiai folyamatokat azonosítani a Szelek-barlangja aktív és fosszilis járataiban (hajdani medrek és azok meandereinek azonosítása, folyásirány azonosítás, sodorvonal, domború és homorú part, erózió-hordalékszállítás-lerakás)
2. geokémiai folyamatok azonosítása barlangi környezetben (CaCO3 oldódás-kicsapódás a cseppkövek keletkezésének folyamata, vas-mangán kiválások és a hozzuk kapcsolódó geokémiai környezet azonosítása, felszín alatti víz összetételének változása a felszín alatti tartózkodás során-elektromos vezetőképesség, pH, hőmérséklet, vízkeménység, klorid tartalom, bikarbonát-tartalom mérése terepen és az adatok értelmezése)

Regionális geológia, petrográfia és szerkezeti földtan (gyakorlatvezető dr. Mosonyi Emília adjunktus)
Július 6: reggel 8-kor indulás. Megérkezés Borberekre 14-kor. Sátortábori szervezés. 16 – 20 óra között Általános geológiai és geotekonikai bemutató, valamint térképezés az Izvorul Rosu völgyön észak felé, egészen a Csisa-gerincig: a Szubbukovinai takaró nyírási zónájában- elnyírt  paleozoós terrének kőzeteinek felismerése, szerkezeti elemek mérése, az elnyírt Rebra terrén kőzeteinek felismerése.
Július 7: térképezés a Borberek (720m) - Dl Popii (1360m)- Korongyos gerinc (1800m) szelvény mentén. A Vörösfői- Dl. Popii tárók hidrotermás- metaszomatikus polimetalikus ércesedés meddőinek vizsgálata, környezeti hatások megfigyelése, a befogadó paleozóos terrének kőzeteinek megfigyelése. A Dl Popii – Korongyos felé tartó bányász- erdei úton és ösvényen: meg lett figyelve fokozatosan az alpi nyírásos alakváltozás hatása a paleozóos kőzetekre (kloritoidos szericites kvarcitos palák, zöldpalák, sávos dolomitos márványok) és a Rebra terrén kőzeteire (szericitesedett gránátos csillámpalák, fengites csillámpalák, paragnájszok, retromorf amfibolitok, fucshitos csipolinok, tremolitos márványok, gránátos kvarcitok, fehér kvarcitok). A nyírási zónában történő nyomásoldódások- kicsapódások, iondiffuzió hatására egy szegény tektogenetikus ércesedés jött létre (pirit, kalkopirit, galenit), ami vaskalappá alakult.
Július 8: térképezés É- D irányban, Borberek- Calina- Óradna – Virful Dealului szelvény mentén (10 km). A szubbukovinai takaró nyírási zónája okozta szerkezetekre ráíródott a neogén szubvulkánok (általában a Valea Dracului típusú biotit- amfibol- andezitek) okozta hatások is, mint a szaruszirtesedés, metaszomatizmus.  Sajnos a neogén vulkanizmussal kapcsolatos borvízforrások (írók háza) elapadtak a bányamunkálatok általi nem-kívánatos „elvezetéseknek” köszönhetően vagy hivatalosan eltömettek a szennyezés miatt. Előbb a tipikus paleozóos kőzettípusokat, majd fokozatosan átmentünk egy variszkuszi nyírási zónán is a Bretila terrén kőzeteibe (különböző fokon elnyírt palák és gnájszok), majd a Varului pataktól ismét paleozóos sávos márványok, kloritoidos kvarcitok következtek, míg a V Fintinii töréstől délre a Rebra terrén retromorf gránátos csillámpaláival kezdődött a Szubbubovinai- takaró. Ebbe a zónába, Óradna település határában, hatolt be egy sokkal finomabb szemcsés amfibolos- biotitos propilitesedett andezit (a Calinii andezithez képest), melyben felismerhető volt egy több tíz m széles Rebra pala xenolit. Megfigyeltük ezen szaruszirt szövetét és ásványtársulását. Ezután meglátogattuk az Óradnai templom romokat 1242.ből, ami főleg a helyi andezit tömbökből épült. Kitértünk a temető felé is a Virful Dealului irányába, ahol paleogén foraminiferákat tartalmazó karbonátos homokkövet észleltünk, ez alatt pedig, a Nagyszamos törés másik oldalán, a Rebra terrén kőzetei tárultak fel többé- kevésbé elnyírva szaruszirtesedve: Cr-sztaurolitos gránátos csillámpalák. Hazatérés ugyanazon az úton, táborba érkezés 20 órakor.
Július 9. Indulás 8-kor Borberek (760m) - Gaura- Curăţel (1500m) – Ünőkő-nyereg - Ünőkő csúcs (2235m) szelvény mentén. Feltérképeztük a Rebra terrén kőzeteit (retromorf csillámos gránátos palák, kvarcitok, a Rb2 formáció alapamfibolitja = metagabbró, enyhe magnetites szórással, csipolinok- tremolitos márványok és amfibolitok ritmikus váltakozása, helyenként szericites klotitos csillámpala közbetelepüléssel) melynek alsó része erősen elnyíródott, majd fokozatosan egyre üdébb kőzetváltozatokkal találkoztunk. A Rb2 karbonátos formáció tartalmazza a Blazna- típusú (Mississippi Valley típusú) metamorfizált vulkáni üledékes polimetallikus sávos ércesedést, szfalerittel, galenittel kalkopirittel), melynek tárókkal való megnyitása, kitermelése, számos „vaskalapos” meddőhányót eredményezett a meredek lejtőkön, különböző környezeti hatásokkal. Megmintáztuk az ércesedett Borbereki andezites breccsát, későbbi tanulmányozás végett. Az ösvény a gerincen, a Curatel nyergen át vitt tovább a Rebra terrén tipikus kőzetein át: gránátos csillámpalákon („himlős”), amfibolitokon, amfibolos gnájszokon, amfibolos gránátos gnájszokon, egészen az Ünőkőig.
Július 10. Sátorbontás, az óradnai helyi múzeum meglátogatása és hazatérés Kolozsvárra 19 órakor.

A terepgyakorlat képes beszámolóját a BBTE magyar tannyelvű geológus képzésének Facebook oldalán lehet elérni: https://tinyurl.com/yxrr4u6r


[ SilyeL blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Földtan.lap.hu szemle