Tevékenységi beszámoló

 A projekt iktatási száma ESG-20_1-0024

Pályázó szervezet neve: Koch Antal Földtani Társaság Egyesület

A program címe: Nyári terepgyakorlat a BBTE geológia szakos (magyar tagozat) hallgatóinak (2020)

Időpont: 2020. október 9. és 2020. november 6.

Helyszín vagy földrajzi terület: Erdély, a Kolozsvár-Déva-Gyulafehérvár által határolt háromszögben

Főtámogató: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és Communitas Alapítvány

 A Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű geológus képzésének kiemelt részét képezik a terepgyakorlatok. Ennek szellemében az első és másodéves diákok a tanulmányi év végén nyári terepi kirándulásokon vesznek részt. Így az évközben az előadások és laborgyakorlatok alatt megszerzett tudásuk terepi és gyakorlati hasznosítását is gyakorolják a diákok. E tevékenységek célkitűzései az egyes évfolyamok szerint változnak: míg az elsőévesek a terepi tevékenységek alapjaival ismerkednek és az alaptantárgyak tartalmi elemeit igyekeznek gyakorlatba ültetni, addig a másodévesek már az egyes szaktantárgyak révén megszerzett tudásukat mélyítik el.

A 2020. évi nyári terepgyakorlaton, amelyet a járványhelyzetre való tekintettel ősszel voltunk kénytelenek megtartani összesen 13 személy: 8 diák (4 elsőéves[1] és 4 másodéves[2]), valamint BBTE Geológiai Intézete magyar tagozatának 5 főállású oktatója vett részt. A gyakorlat az alábbi tematikákat és helyszíneket foglalta magában

Az egyes tematikák és tevékenységek rövid leírása:

A geológia terepi módszerei. A verespataki Au-Ag ércesedés, a szolcsvai ásványlelőhely ásványai, valamint Roșia Poieni rézbánya és a hozzá kapcsolódó szászavinci zagytározó környezetgeológiai szempontú vizsgálata. (gyakorlatvezetők dr. dr. Forray Ferenc docens, Gál Ágnes tanársegéd, dr. Kis Boglárka adjunktus, dr. Mosonyi Emília adjunktus, dr. Silye Lóránd adjunktus)

A neogén korú, magmás tevékenységhez kötődő Au-Ag verespataki ércesedés és annak gazdasági és környezeti vonatkozásai volt az első felkeresett feltárás témája. Mivel Verespatakon már a római kor óta volt bányászat, a savas kémhatású vizek sok évszázados környezeti hatására a dácit kőzetekből kimállasztott és kipergetődött kvarckristályok figyelhetők meg a patak medrében. A térség geológiájának általános bemutatása után a diákok a Fehér völgyben gyűjtöttek fejenként 5 darab álhexagonális, kagylós törésű kvarc kristályt. 

A nap másik, ásványtani szempontból érdekes célpontja, az Offenbányai (Baia de Arieș) -terrén gránátos, sztaurolitos csillampalái voltak Szolcsván, az Aranyos mentén. Ezeknek a kőzetalkotóknak az ásványtani jellemzői kerültek bemutatásra: a köbös kristályrendszerű gránátok és a rombos kristályrendszerű sztaurolitok. A gyűjtés során a hallgatók megfigyelhették ezeknek az ásványoknak a sajátos jellegzetességeit: a gránátok vörös színét, kerekded alakját és törését, valamint a sztaurolitok jellegzetes kereszt típusú ikresedését.

A terepgyakorlat során a jelen levő tanárok bemutatták a legfontosabb tudnivalókat az észlelt geológiai formációkról, a diákok pedig jegyzetelve, megfigyelve, gyűjteményüket bővítve gazdagították ismereteiket.

A terepi megfigyelés célja a szászavinci zagytározó környékének környezetgeológiai szempontú felmérése. A szászavinci zagytározó a Roșia Poieni réz kitermelés területéhez tartozik. A terepen a meddőhányókról leérkező patakok vegyi összetételét vizsgáltuk, több helyen a mért pH értékek savas (3-4) értéket mutattak. A pH értékeknek megfelelően az oldatok elektromos vezetőképessége is megnőtt. Továbbá megmértük a zagytározóba érkező meddő iszap vegyi összetételét, amely bázikus pH értékkel rendelkezett. Ez utóbbi esetében megnéztük azokat a pontokat, ahol a bányavállalat lúgos oldatokkal keveri a bányavizeket, a pH értékek szabályozásának érdekében.

A tapasztalatok főként a geokémia, hidrogeológia és környezetgeológia tárgyakhoz nyújtottak alkalmazott segítséget, mivel a diákok a helyszínen figyelhették meg az oldatok között lejátszódó geokémiai folyamatokat, amelyeket helyszíni fizikai-kémiai paraméterek mérésével számszerűsíteni tudtunk.

Őslénytan, üledékes kőzettan és rétegtan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

Geológia szempontból lényeges ősmaradványok gyűjtése különböző helyszíneken. Az egyes fosszilis maradványok vizsgálata, meghatározása, valamint a kőzetek korának és üledékesedési környezetének a megállapítása. Az egyes kőzettestek jellemzése és elkülönítése, valamint a köztük levő tér-idő kapcsolatok megállapítása.