|
|
warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /home/gekko/old.foldtan.ro/includes/module.inc on line 203.
 |
 |
 |
|
KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – FÖLD- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TEREPI TAVASZI EGYETEM - DÉL-ERDÉLY, 2011. ÁPRILIS 28. - MÁJUS 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 23:06 |
2011 | BBTE | Dél-Erdély | ELTE | EMTE | Mérnökgeológia | Miskolci Egyetem | tavaszi egyetem | terepgyakorlat |
|
|
A program célja magyarországi és erdélyi szakemberek (13 fő) együttműködése révén magyarországi és erdélyi földtudományi, környezetmérnöki és környezettudományi képzésben részt vevő egyetemi hallgatók (70 fő) számára közös környezettudományi szemléletű terepi tavaszi egyetem és szakmai együttműködés szervezése Dél-Erdélyben. Az 5+2 napos terepi gyakorlat tervezett időpontja 2011. április 28. – május 3., és következő területek különböző helyszíneit célozza meg: az Erdélyi-medence déli részét, a Nagyszebeni- és Fogarasi-medence térségét, a Szebeni-havasok területét a Lotru forrásvidékével és az Olt-szorossal együtt, valamint az Erdélyi Érchegység déli részeit. Szakmai célok:
A program célját képező dél-erdélyi régió földtani felépítés tekintetében rendkívül komplex terület. Feladataink és céljaink ezen a földtanilag nagyon változatos területen sokrétűek, nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gyakorlati (ásvány-, kőzet-, őslény- és szerkezet-felismerés, térképezés), gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogén kutatás, geoturizmus) és környezetmérnöki (földtani veszélyforrások, bányászati objektumok, meddőhányók és zagytározók) szaktudás felépítését teszik lehetővé. Másrészt, Dél-Erdély földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a Maros vízgyűjtő területén keresztül, az itt zajló bányászati tevékenységek és esetleges szennyezések nemcsak romániai, de magyarországi és szerbiai környezetvédelmi problémákat is felvetnek. Ilyen kérdések például a napjainkban sokat tárgyalt verespataki és felsőcsertési arany-bányászati projektek, illetve az Erdélyi-szigethegység bányászati hagyatékának környezeti veszélyforrása, amelyek terepi munkánk során tárgyalásra és bemutatásra kerülnek.
A 2011-es terepi tavaszi egyetem a következő szakmai feladatok megvalósítását tűzi ki célul:
- A dél-erdélyi régió (Szebeni-havasok, Erdély és Havasalföld határa, Erdélyi-medence, Erdélyi Érchegység) földtani és tektonikai egységeinek megismerését;
- A felszíni folyamatok kémiai és puffer hatását meghatározó ásványtani, kőzettani és geokémiai jellemzőinek megismerését (számos megálló a gyakorlat során);
- A szénhidrogén kutatás szempontjából fontos szedimentológiai és rétegtani bélyegek eljasátítását az Erdélyi-medence neogén-korú összleteinek feltárásai kapcsán (a Nagyszebeni- és Fogarasi-medencék);
- A területre jellemző földtani (csuszamlások, árvízek) és bányászati (külszíni bányaművelés, meddőhányók, zagytározók) veszélyforrások feltérképezését és működési mechanizmusaiknak megértését (Nagydisznód, Felsőcsertés, Vízakna, Voineasa);
- Az érckutatás területén alkalmazható kőzetátalakulási, ércásványtani és szerkezeti bélyegek elsajátításának gyakorlását, valamint az ipari kutatásban használt mérnöki (fúrástechnikai, geofizikai, bányászati) módszerekbe való bevezetést (Felsőcsertés, Valea lui Stan);
- A geomorfológiai és a negyedidőszaki völgyfejlődés problematikájának (erózióbázisok, kaptációk, antecedens szorosok, stb) tárgyalását (Vöröstorony-szoros, Nagyszebeni-medence; Szebeni-havasok);
- Földtani rezervációk és védett területek kiépítésének módszertanát és geoturisztikai hasznosítási lehetőségeiket (Silberbach, Jugendwald, Vöröstorony-szoros, Vidra-tó, Porcsesd)
- Egy föld- és környezettudományi szakember munkája szempontjából fontos fizikai állóképesség és a természet jelenségeinek megtapasztalását (várhatóan: Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m).
A terepi tavaszi egyetem – a szakmai képzés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is. A szakmai tevékenység mellett értékes kulturális objektumok és tudománytörténeti értékek meglátogatására is sor kerül. Ezek a programok, illetve az erdélyi szászok központját képező, Európa kulturális fővárosát is adó (2007) Nagyszeben-vidékének bámulatos sokszínűsége és néprajzi egyedisége (románok, szászok, magyarok, székelyek, és más nemzetiségűek békés együttélése és kulturális hagyatéka) fontos kiindulópontot adhat bármely határokon átnyuló Kárpát-medencei együttműködéshez.
A program támogatói:
- Koch Antal Földtani Társaság (Kolozsvár- www.foldtan.ro)
- Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
- Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
- Erdélyi Gondolat Egyesület Oktatási Szaktestülete - www.ergo.org.ro)
- a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
- Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)
|
|
 |
|
 |
|
|
|
|
Szigyártó Norbert Zoltán |
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by SilyeL on csütörtök, február 25, 2010 - 16:46 |
2009 | BBTE | első év | Mérnökgeológia |
|
|
 | Szigyártó Norbert Zoltán Származási hely: Szilágysomlyó Miért választottam a geológiát? "Miért geológia? Elsősorban ide jutottam be, megaztán szerettem volna olyan szakot választani, ahol vannak terepmunkák, mászkálás, kihívás és az öröm hogy találtam egy dögöt (fosszilizálódott dinót)! Na meg persze a szakon belül is vannak egészen komoly dolgok: topográfia, vagy általános földtan, szeretni való tantárgyak. És ha sikerül mindent megértenem, akkor sok lehetőségem lesz mind Romániában, mind külföldön elhelyezkednem nagyjából a szakmámon belül!" - szakmai önéletrajzom - |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Erdélyi geológusok a nagyvilágban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
