A Székelyföldi Geológus Találkozó egy szakmai és baráti vándortalálkozó. Eddig a következő székelyföldi helyszínek adtak otthont ennek a rendezvénynek: Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Barót, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Várfalva, Székelykeresztúr és Kovászna.

A Találkozó a következő célokat tűzte ki:

- fórumot teremteni a székelyföldi és az innen elszármazott, illetve a magyarországi és más államokbeli magyar (és sem csak) szakembereknek a találkozásra és tapasztalatcserére ;
- lehetőséget kínálni a Székelyföld geológiájával foglalkozó szakembereknek munkásságuk bemutatására;
- alkalmat adni a fiatal, kezdő szaktársainknak a bemutatkozásra, ismerkedésre;
- előmozdítani a kapcsolatépítést kutatócsoportok, szakterületek (pld. közép- és általános iskolákban földrajz tantárgyat oktató pedagógusok) között;
- a Székelyföld földtani megismerését célzó munkák megismerése, szakmai támogatása

• III. Székelyföldi Geológus Találkozó - Sepsiszentgyörgy, 2001. október 26-28.
• XI. Székelyföldi Geológus Találkozó, Bányai János Emlékkonferencia - Székelyudvarhely, 2009. október 22-25.
• XII.  Székelyföldi Geológus Találkozó, Dénes István Emlékkonferencia - Barót, 2010. október 29-31.
  
• XIII. Székelyföldi Geológus Találkozó - Gyergyószentmiklós, 2011. szeptember 22-25.
• XIV. Székelyföldi Geológus Találkozó - Marosvásárhely, 2012. október 19-21.
• XV. Székelyföldi Geológus Találkozó - Kézdivásárhely, 2013. október 24-27.
  
• XVI. Székelyföldi Geológus Találkozó - Várfalva, 2014. október 23-26.
  
• XVII. Székelyföldi Geológus Találkozó - Székelykeresztúr, 2015. október 22-25.
  
• XVIII. Székelyföldi Geológus Találkozó - Kovászna, 2016. október 27-30.
  
• XIX. Székelyföldi Geológus Találkozó - Borszék, 2017. október 27-29.
  
• XX. Székelyföldi Geológus Találkozó - Sepsiszentgyörgy, 2018. október 25-28.
  
• XXI. Székelyföldi Geológus Találkozó - Szováta, 2019. október 24-27.

• 2010. október 22.

Dr. Molnár Ferenc (ELTE): Active volcanoes and geothermal fields of Kyushu (Japan) and their importance in understanding formation processes of epithermal gold deposits (részletek itt)

---

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű geológia képzése a GEKKO geológus társaság, a Bolyai Társaság (Kolozsvár) és az Oktatási Minisztérium (Magyarország) támogatásával az alábbi vendégelőadás sorozatot (esetenként  rövidkurzusokként) szervezi meg. A rendezvénysorozat elsősorban a geológus tanrendi program kiegészítését szolgálja, de nyított a külső hallgatóság, más környezet- és természettudományi szakákgban dolgozó kolléga számára is.

• Vendégelőadás sorozat 2010-2011
• Vendégelőadás sorozat 2009-2010
• Vendégelőadás sorozat 2008-2009
• Vendégelőadások 2008
• Vendégelőadások 2007-2008

Térképek:

•  Keleti-Kárpátok földtani térképe
•  Románia 1:200,000-es földtani térképsorozata – Nagybányai lap
•  Románia 1:200,000-es földtani térképsorozata – Visói lap
•  Máramarosi-havasok nyugati részének turisztikai térképe (Pro-Vişeu Alapítvány, Gheorghe Kucsicsa)
•  Az EMT XI. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferenciához kapcsolódó kirándulás útvonal térképe (Tomas Róbert)
•  Máramaros-megye (Románia), Hiszi Map Kft.
•  Az Osztrák-Magyar Monarchia katonai térképe, Máramaros vármegye, 1918
•  Máramaros Vármegye térképe, 1:500,000

• FILIPESCU, S., AROLDI, C., CETEAN, C., BELDEAN, C., SILYE, L., KAMINSKI, M. A. (2008): Eight International Workshop on Agglutinated Foraminifera. Field trip guide, Grzybowski Foundation, 27 pp.
• RADU, D., COOK, N.J. (1995): The stratiform pyrite and base metal ore deposits hosted within the Tulgheş Series in the Baia Borşa area, Maramureş Mountains, Rom. Journ. of Mineral., 77/2. Excursion guides, 80–98, Bucureşti.
• WANEK,., MÁRTON, I., SILYE, L. (2009): XI. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferenciához kapcsolódó kirándulás vezetője. Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Máramarossziget, 2009. április 2-5.

• ANTONESCU, Fl., MITREA, Gh., POPESCU, Al. (1981): Contributii la cunoasterea stratigrafiei si tectonicii Miocenului din regiunea Vadu Izei–Bîrsana–Botiza Maramures), Dari de Seama ale Institutului Geologic Român, LXVI/5(1979). 5–23, Bucuresti.
• AROLDI, C. (2001): The Pienides in Maramures, Univ. Press, 156 p., Cluj-Napoca.
• ATANASIU, L. (1956): Geologia regiunii Perova–Sighet (Maramures), Dari de Seama ale Comitetului Geologic Român, XL(1952–1953). 28–33, Bucuresti.
• ATANASIU, L., MARINESCU, I. (1955): Geologia regiunii Perova–Lunca (Maramures), Dari de Seama ale Comitetului Geologic Român, XXXIX(1951–1952). 122–127, Bucuresti.
• BALINTONI, I. (1997): Geotectonica terenurilor metamorfice din România, Ed. Carpatica, 176, Cluj-Napoca.
• BALINTONI, I. (2005): Divizarea geotectonică a teritoriului româniei pentru orogeneza alpină. Raport de cercetare, Grant 6/166.
• DICEA, O., DUTESCU, P., ANTONESCU, Fl., MITREA, Gh., BOTEZ, R., DONOS, I., LUNGU, V., MOROSANU, I. (1980): Contributii la cunoasterea stratigrafiei zonei transcarpatice din Maramures, Dari de Seama ale Institutului Geologic Român, LXV/4(1977–1978). 21–81, Bucuresti.
• IONESI, L. (1959): Geologia regiunii Petrova–Strîmtura (Maramures), Dari de Seama ale Comitetului Geologic Român, XLII(1954–1955). 23–42, Bucuresti.
• KRÄUTNER, H. G., BINDEA, G. (2002): Structural units in the pre-Alpine basement of the Eastern Carpathians, Geologica Carpatica, 52. 1–8, Bratislava.
• MUTIHAC, V. (1955): Cercetari geologice în regiunea dintre Cristalinul Rodnei si Masivul eruptiv al Tiblesului, Dari de Seama ale Comitetului Geologic Român, XXXIX(1951–1952). 113–122, Bucuresti.
• MUTIHAC, V. (1974): Geologia României, Ed. Tehnica, 646 p., Bucuresti.
• PATRULIUS, D., DIMITRESCU, R., BLEAHU, M. (1955): Cercetari geologice în valea Viseului si în împrejurimile Sacelului (Maramures), Dari de Seama ale Comitetului Geologic Român, XXXIX(1951–1952). 96–113, Bucuresti.
• SANDULESCU, M. (1984): Geotectonica României, Ed. Tehnica, 334 p., Bucuresti.
• ZAPAŁOWICZ, H., 1886. Eine geologische Skizze des östlichen Theiles der Pokutisch-Marmaroscher Grenzkarpathen. Jahrbuch der kaiserlichköniglichen Geologischen Reichsanstalts, XXXVI. 361–594, Wien.

• BULGAREANU, V.-Al., IANC, Rosette, IONESCU, Venera, KISS, St., PRODANESCU, I., TINTILA, D., URCAN, T. (1985): Rosu lake (Ocna Sugatag, Maramures), the limnology of a anthroposaline, brackish- and acidic water lake, Revue roumaine de géologie, géophysique et géographie, Géologie, 29. 91–95, Bucharest.
• CIOACA, A. (1983): Procese geomorfologice actuale în Depresiunea Costiui (judetul Maramures), Studii si cercetari de geologie, geofizica si geografie, Geografie, XXX. 74–76, Bucuresti.
• CIOACA, A., MIHAI, Elena (1980): Conditiile morfohidroclimatice si procesele geomorfologice actuale în Depresiunea Ocna Sugatag, Studii si cercetari de geologie, geofizica si geografie, Geologie, XXVII/2. 251–260, Bucuresti.
• EGGERTSSON, Ó., BABOS, Al. (2003): Dendrochronological dating in Maramures with special emphases on objects from the Maramures museum in Sighetul Marmatiei, Traditii si Patrimoniu, 2–3. 40–49.
• IORGULESCU, T., NICULESCU, N. I., PENES, Maria (1962): Vîrsta unor masive de sare din RPR, Ed. Acad. RPR, 120 p., Bucuresti.
• MAXIM, Al. (1961): Cîteva observatii asupra aspectelor morfologice ale locurilor de aparitie a masivelor de sare din Transilvania. I. Dezvelirea sarii. Daterea unor procese de migrare, Studia Universitatis Babes–Bolyai, Geologie–Geografie, VI/1. 21–35, Cluj.
• RÉTHY K. (2007): Szénhidrogén-kutatás Máramarosban, Bányászati és kohászati lapok, Kőolaj és földgáz, 140/7. 14–16, Budapest.
• WANEK F. (2000): Ásványvízkutatás és szénhidrogének a Keleti-Kárpátokban 1908 előtt, Bányászati és kohászati lapok, Kőolaj és földgáz, 133/7–8. 74–80, Budapest.

• BAILLY, L., MILESI, J.P., LEROY, J., MARCOUX, E. (1998): The Au-Cu-Zn-Sb epitbermal mineralisations of the Baia Mare district (North Romania): new mineralogical and microthermometric results. Earth and Planetary Sciences, 327, 385-390.
• BERBELEAC, I., JUDE, R., UDUBASA, S. S., NUTU, M. L. (2006): Gold in pre-alpine mineralizations from Romania, Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 5. 14–17, Szeged.
• BERZA, T., BORCOS, M., IANC, Rodica, BRATOSIN, Irina (1982): La succesion des intrusions neogenes de la region Toroioaga-Tiganul (Monts Maramures), Dari de Seama ale Sedintelor Inst./Com. Geol. Geofiz. (D. S.), LXVII/1. 11–24, Bucuresti.
• BICAN-BRISAN, Nicoleta, ARDELEAN, Laura, PETRESCU, I. (2007): Contributii la cunoaşterea fenomenelor de risc în aria de dezvoltare a zacamântului de sare Ocna Sugatag, Environment & Progress, 10. 73–79, Cluj-Napoca.
• BORCOS, M. (1966): Studiul geotermometric al mineralizatiei din masivul subvulcanic neogen Toroioaga-Tiganul (Maramures), D. S, LIII/2. 228–238, Bucuresti.
• BORCOS, M., ANDAR, P., ANDAR, Anca, BERZA, T. (1980): Geochimia mineralizatiilor polimetalice din câmpul minier Toroioaga (Baia Borsa, Maramures), D. S., LXVII/2. 55–82, Bucuresti.
• COOK, N. J. (1995): Polymetallic massive sulphide deposits at Baia Borsa, Romania, in: Pasava, Kribek, & Zak [eds.]: Mineral deposits, 851–854, Balkema–Rotterdam.
• COOK, N. J. (1997a): Bismuth and bismuth-antimony sulphosalts from Neogene vein mineralisation, Baia Borsa area, Maramures, Romania. Mineralogical Magazine, 61/3. 387–409, London.
• COOK, N. J. (1997b): Sulphur isotope chracteristics of polymetallic sulphide ore at Baia Borsa, Maramures, Romania, Romanian Journal of Mineralogy, 78. 11–19, Bucuresti.
• DAMIAN, F, DAMIAN, Gh., (2003): Bournonite from hydrothermal ore deposits in the Baia Mare area, Romania. Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 1, Szeged, 23 p.
• DAMIAN, Gh., POP, N., KOVÁCS, P. (1991): La pétrologie des tufs volcaniques badénienne du Bassin Maramures, in: MÂRZA, I. et al. [ed.]: The volcanic tuffs from the Transylvanian Basin, Geological Formations of Transylvania, Romania, 3. 233–243, Cluj-Napoca.
• DIMITRESCU, R. (1955): Cercetari petrografice în regiunea Baia Borsa–Toroioaga, D. S., XXXIX. ?–?, Bucuresti.
• FÖLDVÁRI, A., PANTÓ, G. (1942): Bányageológiai megfigyelések Borsabánya, az Aranyos-Beszterce völgy és Gyergyótölgyes környékének ércelőfordulásain és néhány más erdélyi ásványlelőhelyen, Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentései, 1941–1942/II. 305–318, Budapest.
• PÉCSKAY, Z., EDELSTEIN, O., SEGHEDI, I., SZAKÁCS, A., KOVACS, M., CRIHAN, Maria, Bernad, A. (1994): Recent K-Ar datings of Neogene–Quaternary volcanic rocks in the East Carpathians (Romania). Abstracts volume of International Volcanological Congress, ? –?, Ankara.
• POP, N., DAMIAN, Gh., POP, Vera (1991): La géochimie du processus de zéolitization des tufs volcaniques du Bassin du Maramures, in: MÂRZA, I. et al. [ed.]: The volcanic tuffs from the Transylvanian Basin, Geological Formations of Transylvania, Romania, 3. 317–323, Cluj-Napoca.
• SCHMIDT S. (1897): A bányászat az 1896-ik évi ezredéves országos kiállításon Budapesten, Földtani közlöny, XXVII/1–4. 15–63, Budapest.
• SOCOLESCU, M. (1952): Asupra geologiei regiunii Baia Borsa, D. S., XXXVI, 178-186.
• SZŐKE, Amalia STECLACI, Lidia (1962): Regiunea Toroioaga-Baia Borsa, Ed. Acad. R.P.R., 240, Bucuresti.
• STOICA, C., GHERASIE, I. (1981): Sarea si sarurile de potasiu si magneziu din România, Ed. Tehnica, 247 p., Bucuresti.
• ZINCENCO, D., ANDAR, P., ANDAR, Anca (1981): Sinteza rezultatelor analizei statistice a mineralizatiilor stratiforme metamorfozate din nivele cu sulfuri Burloaia-Gura Baii si Dealul Bucatii, Muntii Maramuresului, D. S., XV/2. 131–210, Bucuresti.

• BALEA, Daniela Maria (1997): Toponimia istorica de pe Valea Izei, in: IUGA, V. et al [red.]: Maramures vatra de istorie milenara, Ed. Dragos Voda, Cluj-Napoca.
• BALOGH B., SZÉKELY J. (2006): Rónaszék műemlékeiről (2.), Bányavidéki Új szó, 18(XLVIII)/1025. (dec. 15–21).
• BÉLAY V. (1943): Máramaros megye társadalma és nemzetiségei. Budapest, Sylvester Nyomda R-T.
• GYÖRFFY GY. (1998): Máramaros megye, in: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, IV., Akad. Kiadó, 111–129, Budapest.
• ILK, A.-J. (1990): Der Zipzer in Oberwischau. Versuch einer Einführung, in: Der singende Tisch. Zipzer Volkserzählungen, Dacia Verlag, 6–13, Cluj-Napoca.
• MAKKAI L. (1988): Erdély a középkori Magyar Királyságban (896–1526), in: MAKKAI L., MÓCSY A. [szerk.]: Erdély története. I. A kezdetektől 1606-ig, Akad. Kiadó, 235–408, Budapest.
• RUSU, A. A. (2000): Dictionarul manastirilor din Transilvania, Banat, Crisana si Maramures, Presa Universitara Clujeana, 286 p., Cluj-Napoca.
• VLASIE, M. (2003): Drumuri spre mânastiri. Ghidul asezamintelor monahale ortodoxe din România, Ed. Sophia, 380 p., Bucuresti.
• WALDSTEIN, Fr., KITAIBEL, P. (1802): Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae, I., Typis Mathiae Andreae Schmidt, 104 p., Vienna.

 A Geolimesz témáinál is maradva kiváncsi vagyok, hogy másban milyen élményt és véleményt hagy az Avatar.

<<Én inkább azokhoz a véleményekhez csatlakozok, amelyek azt mondják, hogy "filmnek gyenge, míg rajzfilmnek egészen jó" alkotás. Természetesen én is örülnék, ha minden hasonló SF film készítésénél egy geológust is alkalmaznának, így a földtani/csillagászati elemek tárgyalása is több hitelességet és edukációs tartalmat nyerhetne. Pl. a bemutatott "unobtanium"-nak sima galenitként is értéke maradhatna. Meg persze nekünk is lehetne jól fizetett melónk :). De ami a fent jelzett utópia mellett is kritikus számomra (ezt a Transidexes szerző kitűnően felismerte - http://multikult.transindex.ro/?cikk=10722), hogy a rendező "nem játszik el a fejünkkel, nem okoz dilemmát számunkra, hogy kik a jók, és kik a rosszak, nem merülünk el a feltétel nélküli hit kérdésében, nem kell keresgélnünk a szereplők mögöttes motivációit, és így tovább". A film témájánál maradva, ezt hazá(i)nkban is tapasztalható, a bányászattal kapcsolatos társadalmi tudatlanságban, a naiv és bigott zöld(ség)es indulatokban is mérhetjük. Egy jó film ebben a témában nem csak a fehér ember és a rézbőrű (itt kékbőrű) ellentét tipikus újrafeldolgozását adná, a nézőtől független és lelkileg kényelmes külső elemek kapzsiságának felnagyításával, hanem tárgyilagos igényeséggel rávezetné a nézőt a társadalma/kulturája fenntartásának (beleértve az éppen látott filmet) árára és az Ő egyéni szerepére. Ebben a képben ugyanakkor a műszaki és természettudományi ismeretek sokkal hangsúlyozottabb és ezoterikus mentes szerepet kaphatnának. Sajnos ez az igény hiányzik a filmből, mint ahogy az erdélyi, magyar, román társadalomból is. >>