Ércteleptan - KAFT/GEKKO


	Újabb erdélyi magyar geológus kapott chilei munkaszerződést


	Submitted by SilyeL on csütörtök, március 7, 2013 - 16:05	Chile \| Ércteleptan \| erdélyi geológusok a nagyvilágban \| Valdman István
	Kedves geológus kollegák, érdeklődők! Talán emlékeztek még a „Van még hely erdélyi geológusok számára (is) a nagyvilágban! (MUNKAAJÁNLATTAL!)” címen ugyanezen a portálon közzétett tájékoztatóra és a chilei munkavállalásra szóló FELHÍVÁS-ra. Az általam közzétett levél és felhívás, úgy látszik, élénk érdeklődésre talált, hiszen a megjelölt címre több komoly jelentkezés is érkezett, amelyek gazdag szakmai tapasztalatról és komoly elhatározásról tettek tanúbizonyságot. A komoly elhatározást külön is kiemelném, hiszen a jelentkezők bizonyára tudatában voltak annak, hogy egy chilei munkavállalás a hazától, családtól, barátoktól távol, a világ túlsó végén igen nagy változást jelent az eddig megszokott életformához képest. A jelentkezők leveleiből az is kitűnt, hogy előtérbe helyezték a szakmai fejlődés lehetőségét, a tapasztalatszerzést, egy a mienktől lényegesen eltérő (dél-amerikai) környezet vonzását, és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a hazainál osztályokkal nagyobb kereset vonzerejét. Kitűnt továbbá, hogy az utóbbi években, évtizedekben egyre fejlődő chilei gazdaság, és azon belül a legfontosabb húzóágazat, a geológia és a bányászat a szakemberekre is jelentős vonzerőt gyakorol, ugyanakkor épp a világ talán legjelentősebb bányászatával rendelkező országában igen komoly kihívást jelent világszinten művelni a szakmát. A Santiago de Chile-i székhellyel rendelkező, de a Copiapo városa melletti Tierra Amarilla bányásztelepülésen tevékenykedő Sociedad Contractual Minera “Carola” bányavállalat Igazgatótanácsának 2012. októberi ülésén döntés született arról, hogy a jelentkezők közül Kun Tivadar Hunor erdélyi magyar geológusnak ajánlanak két évre szóló munkaszerződést, amely meghosszabbítható. Kun Tivadar Hunor Vajdahunyadon született 1988. szeptember 5-én. Középiskolai tanulmányait a dévai Téglas Gábor Líceumban végezte, ott érettségizett. 2007-ben a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Biológia-Geológia Karára, Geológia szakra felvételizett, ahol 2010-ben Geológus B.Sc. fokozatot szerzett. 2010-2012 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Ásványtan-Kőzettan-Geokémia-Ásványi nyersanyagok-Archeometria szakirányon folytatta tanulmányait, ahol megszerezte a Geológus M.Sc. fokozatot. Terepi geológus-tevékenységét a Szekler Resources Ltd., sepsiszentgyörgyi telepén kezdte, majd a sárbogárdi Mining Support Ltd.-nél folytatta. Az utóbbi két évben kutatási asszisztensi munkakörben dolgozott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Részt vett több tanulmányi kiránduláson, illetve szakmai terepbejáráson itthon és külföldön is. Ezek közül kiemelkedik a Society of Economic Geology (SEG) által egyetemisták és fiatal gyakorló geológusok számára, Chilében, az „IOCG and Copper-Silver Districts of Northern Chile” címen szervezett szakmai terepbejárás, amelyen közvetlen tapasztalatokat szerzett a Punta del Cobre-Candelaria típusú ércesedések szerkezeti, metallogéniai, kutatási, művelhetőségi viszonyairól. Már nem titok, hogy ennek meghatározó szerepe volt a Sociedad Contractual Minera Carola cég Igazgatótanácsának döntésében, amikor több jelentkező közül Kun Tivadar Hunorra esett a választásuk. A chilei bányászat jelenlegi és prognosztizált fejlődési üteme alapján joggal bízhatunk abban, hogy a továbbiakban is szükség lesz felkészült geológusokra, és remélem, hogy az erdélyi magyar geológusok is jó eséllyel pályázhatják majd meg a felkínált állásokat. Amikor erre lehetőség adódik, és segíteni tudok, késedelem nélkül értesítelek majd benneteket abban a reményben, hogy az erdélyi magyar geológusok is növelni tudják részvételüket és hírnevüket a világhírű chilei bányászatban. Tisztelettel, Valdman István Ph.D Projekt vezető geológus SCM Carola, Chile Laguna Santa Rosa (3757m) flamingókkal, háttérben a Tres Cruces (6749m) hófödte vulkáni kúpok Explorációs bányaterület (Melendez projekt) az Atacama sivatagban A Society of Economic Geology (SEG) szakemberei fúrómagokat tanulmányoznak (Melendez projekt) Romániai geológusok és chilei bányászati szakemberek a mélyszinten (Melendez bánya) Manto-típusú kalkopirit ércesedés a Melendez bányában [ SilyeL blogja \| A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]


	KAFT GEKKO előadások


	Submitted by istir on szombat, január 12, 2013 - 15:24	Érchegység \| érckutatás \| Ércteleptan \| GEKKO \| KAFT
	[ istir blogja \| A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Valdman István: Van még hely erdélyi geológusok számára (is) a nagyvilágban! (MUNKA AJÁNLATTAL!)

Submitted by kobold on kedd, május 8, 2012 - 17:24

Chile | Ércteleptan | erdélyi geológusok a nagyvilágban | Valdman István

    Nagy érdeklődéssel és nem rejtett izgalommal olvastam a www.foldtan.ro portál meghírdetett sorozatáról, amely “Erdélyi geológusok a nagyvilágban” cím alatt a világ minden táján felbukkanó geológusokat igyekszik megszólaltatni.
Azért nem rejtett izgalommal, mert több megközelítésben is a célkeresztben éreztem magam: hosszabb-rövidebb megszakításokkal már 15 éve a “nagyvilágban”, Chilében folytatom geológus munkámat kutatási és feltárási projektek keretében és ezzel párhuzamosan több éve a kolozsvári BBTE keretében a geológia szak magyar hallgatóit igyekeztem, illetve igyekszem beavatni az ércteleptan, valamint a fúrástan és bányászat érdekes világába.
    Az erdélyi magyar geológusoknak és az egyetem mérnökgeológia szakos hallgatóinak ezen az úton is azt üzenem, hogy bőven van még hely a “nagyvilágban” erdélyi geológusok számára.
    A világ szinte táján a hasznos ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése - és ezzel szoros összefüggésben a geológia és a bányászat - eddig nem ismert fejlődési időszakban van. Mi, erdélyi geológusok sajnos kedvezőtlen helyzetben vagyunk, mert vidékünkön, de a Kárpát-medence egészében is, a kedvezőtlen gazdasági és egyéb feltételek miatt a hasznos ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, enyhe kifejezést használva, stagnál.
   Sajnos, a mi érclelőhelyeinket nem vihetjuk más kontinensre (ahol valószínűleg a hasznositás sokkal előrehaladottabb szakaszaiban lennének), ezért a most egyik járható út a “nagyvilágban” munkát találni, értékes szakmai tapasztalatokat szerezni, a helyszínen megismerkedni a szakma és a piac realitásaival és követelményeivel és nem utolsó sorban hazai körülmények között jelenleg elképzelhetetlen szintű jövedelemre szert tenni. Az “idegenlégióskodás” után talán több esély és lehetőség adódik majd hazai környezetben is kamatoztatni a szakmai tapasztalatokat a remélhetőleg pozitív irányba elmozduló változások eredményeként.

Felhívom a honlap olvasóinak figyelmét, hogy napjainkban is van lehetőség külföldi szerződésre és az alábbiakban

FELHÍVÁST

teszek közzé chilei munkavállalásra. Ennek kapcsán pontokban szeretném megvilágítani a chilei munkavállalás helyét, körülményeit, feltételeit.

1. A munkavállalás helye: Chile, Atacama sivatag, Punta del Cobre-Candelaria, Fe-Cu-Au (Iron Oxide Copper-Gold - IOCG) tipusú ércesedések övezete

Chile, mint ismeretes, a legnagyobb rézérckészletekkel rendelkező ország, de egyéb hasznos ásványi nyersanyagok (Au, Ag, Fe, Mo, Li stb) tekintetében is óriási készletekkel rendelkezik.
Az alábbi táblázat jól érzékelteti Chile élenjáró helyét a világ réztermelésében.

A világ legfontosabb réztermelő országai az utóbbi években

     A Chile középső és északi részén, a Csendes óceán partja mentén húzódó ún. Parti Kordillerák (Cordillera de la Costa) és az Andokhoz tartozó Magas Kordillerák (Cordillera de los Andes) között, észak-dél irányban több száz km hosszúságban elterülő Atacama sivatag nem a szó általunk megszokott értelmében sivatag. Az Atacama sivatag szépsége a felszínen, gazdagsága viszont a mélyben található. A felszínen is jól megfigyelhetők az üledékes kőzetek rétegződései, a vulkáni, vagy intruziós kőzetekkel való érintkezési, ún. kontaktzónák, a kőzetek sokszínű mállási termékei, ércesedett szerkezetek, a vetők, a gyűrődéses szerkezetek, stb.
    Az Atacama sivatag altalaja Chile és egyben a világ legnagyobb rézérc készleteit rejti. Észak-dél irányban gyöngyfűzérszerűen sorakoznak itt az olyan óriási felszíni kitermelésű bányák, mint Collahuasi, Zaldivar, Escondida, Chuquicamata, Salvador, Mantoverde, Candelaria, stb. Hatalmas felszíni aranykitermelésekkel is találkozhatunk, mint Maricunga, Coipa, Refugio. A Parti Kordillerákban elsősorban vasércet bányásznak. A Fe-Cu-Au (Iron Oxide Copper-Gold - IOCG) tipusú ércesedések az ún. Parti Kordillerák júra – korai kréta korú magmás-vulkáni ívéhez kapcsolódnak.
   A Peru déli részétől Chile középső övezetéig terjedő, elsősorban extenziós tektonikával jellemezhető ívben a tholeites-mészalkáli összetételű magmás testekhez kapcsolódó ércesedéseknek igen nagy szerepük van a világ Cu és Au termelésében. A fő elemeken kívül helyenként jelentős mennyiségű Co, U, Mo, Zn és ritka fémeket is tartalmaznak.

Az Andok vonulatában és ezen belül az Atacama sivatagban található Fe, Cu, Au, (±Ag) érctelepeket Sawkins F.J. az 1990-ben megjelent „Metal Deposits in Relation to Plate Tectonics” című könyvében, lemeztektonikai szempontból a fő ívekhez kapcsolódó, ún. „egyéb ércteleptípusok” kategóriájába sorolja, amelyek ebben a régióban mintegy átmenetet képeznek a massziv vas (magnetit) és a rézporfíros érctelepek között. Sillitoe R.H., a Fe, Cu, Au, (±Ag) ércesedések kiváló ismerője és akivel személyesen is alkalmunk volt tanulmányozni a Candelaria–Punta del Cobre övezet ilyen tipusú ércesedéseit, többek között az „Iron Oxide-Copper-Gold Deposits: an Andean View” című cikkében (Mineralium Deposita, 2003) a fő ívek csapásirányában elhelyezkedő, a Parti Kordillerák mélységi magmás szerkezeteihez és a hozzájuk kapcsolódó törésrendszerekhez társítja.

A Copiapo folyó termékeny völgye az altalajkincsekben gazdag Atacama törésrendszer csapásirányában. Előtérben a Punta del cobre és a Carola bányaterületek.

2. Földtani környezet

    A Punta del Cobre – Candelaria (Copiapo város közelében) övezet Fe-Cu-Au ércesedései a Chilei Parti Kordillerákhoz tartozó, a késő júra – korai kréta vulkanogén és a neokom karbonátos tengeri üledékei határán felnyomult, nagy kiterjedésű, É-D irányban elnyúló, granodioritos és dioritos összetételű magmás testekhez kapcsolódnak. Az abszolút kormeghatározási (radiometriai) adatok alapján az ércesedések elsősorban az korai kréta magmás-hidrotermális tevékenységéhez kötődnek. Időben az ércesedések kelet felé migráltak szoros összefüggésben az ugyancsak kelet felé nyomuló magmás tevékenységgel.
    A fontosabb ércesedések kora: Candelaria, 116-114 millió év (⁴⁰Ar/³⁹Ar, Re-Os, Marchik és Fontboté, 2001), Mantoverde, 123-117 millió év (Vila et al., 1996), Carola, 125-85 millió év (⁴⁰Ar/³⁹Ar, K-Ar, Pop et.al., 2000).
    Nagyszerkezeti szempontból az ércesedések a szubdukció csapásirányában elhelyezkedő, É-D irányban több mint 1000 km hosszúságban elnyúló Atacama-törésrendszer közelében foglalnak helyet. Az Atacama-törésrendszernek szerkezeti kontroll-tényező szerepe igen jelentős nemcsak a Punta del Cobre-Candelaria övezet Fe-Cu-Au ércesedéseire, hanem a Chilei Parti Kordillerákban előforduló egyébb (pl. magnetit) ércesedésekre is.
    Az ércesedések az korai kréta vulkáni és vulkanoklasztos formációiban, valamint a Parti Kordillerákat alkotó intermedier magmás kőzetekben fordulnak elő. Az ércesedések változatos teleptipus-formákban jelentkeznek: telérek (gyakoriak a masszív szövetű, szulfidos, elsősorban kalkopirit kitöltésű telérek), magmás-hidrotermális és/vagy hidraulikus breccsák, stockwork, manto (a vulkáni vagy vulkanoklasztos és az üledékes formációk kontaktzónájában), hintett ércesedések.

Fúrómagminták a Melendez projekt egyik mélyfúrásából. Jól látható az kalkopirites ércesedés tipusa és szöveti jellemzői.

3. A geológust alkalmazó vállalatról röviden

    A Sociedad Contractual Minera Carola chilei magánszemélyek által alapítottt részvénytársaság.
    Az érctelep Tierra Amarilla helység közvetlen közelében, a Punta del Cobre kitermeléstől délre, annak szomszédságában, a Copiapó folyó jobb partján található. A rendszerezett és magas fokon gépesített mélyszínti bányaművelés 1991-ben kezdődött. A Carola bánya övezetében valamint a szomszédos területeken történt geológiai feltárások nyomán a felbecsült szulfidos rézérckészlet kb. 230 millió tonna 1,25%-os Cu tartalommal. Az utóbbi 15 évben a termelés folyamatosan nőtt és az 1991-es évi 300 ezer tonnáról ma már eléri az évi 1,5-1,8 millió tonnát 1,3-1,4%-os Cu tartalommal. Az intenzív és eredményes geológiai feltárásoknak és előkészítő munkálatoknak köszönhetően a bánya kapacitása hamarosan eléri az évi 2,2 millió tonnát.
    A kitermelt ércet saját ércdúsító üzemben (Coemin S.A.) dolgozzák fel. A 25,5-27% Cu, 5 gt Au és 48 g/t Ag tartalmú koncentrátumot az állami szektorban értékesítik.
    A vállalat geológiai tevékenységét kizárólag romániai (többségében erdélyi, köztük több magyar) geológusok irányítják.
    A vállalat hamarosan megnyítja a második bányát is a szomszédos Melendez övezetben, ahol jelenleg a feltárási munkálatok folynak.

Az új Melendez bánya bejárata.

4. Munkahelyi elvárások

Olyan geológusra van szükség, aki megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkezik és esetleg gyakorlati tapasztalata is van geológiai feltárásokban, kutatófúrásokkal és bányamunkálatokkal.
Alapvető szakmai feladatok:

kutatófúrások telepítése, térképezése, mintavételezése, geológiai szelvények, térképek készítése;
bányamunkálatok telepítése, térképezése;
ércesedett szerkezetek, érctestek körvonalazása, behatárolása;
érckészletek felbecsülése;
aktív részvétel a jövendő bányaművelés levezetésében és koordinálásában;
kontroll és felülvizsgálat a kitermelésre kerülő és a kitermelt érc mennyiségi és minőségi paramétereinek biztosítására.

5. Egyébb feltételek és elvárások

Dinamikus, kezdeményező szellemű, munkáját önnállóan elvégezni tudó geológusra van szükség;
Elvárjuk, hogy a jelentkező legalább alapszinten használni tudja az alapvető számitógépes programokat, az Autocad szoftver kezelése előny;
A munahelyen használatos nyelv a spanyol, de figyelem, nem feltétel a spanyol nyelv ismerete

6. Szerződés, utazás, szállás, javadalmazás

    A vállalat a munkaszerződést általában két évre ajánlja.
    Az utazás teljes költségét a vállalat fedezi. A szerződés lejárta után a vállalat biztosítja a geológus hazaszállitását.
    Copiapo városban a vállalat bérlakást biztosít kb. 250 USD havi fizetség ellenében. A munkahelyre, illetve a lakáshoz való szállitást (kb.18 km) a vállalat bitosítja.
    Kezdő fizetés geológusok számára: 2700-3000 USD, amelyből az adózás után kb.2400-2700 USD marad.

    Mindazok a geológus kollégák, akiket érdekel a chilei munkavállalás és úgy gondolják, hogy eleget tudnak tenni a fenti elvárásoknak, küldjék el fényképes szakmai önéletrajzukat román és angol nyelven. Nyilván több CV közül kerül majd kiválasztásra az, amelyet a vállalat Igazgatótanácsa a legalkalmasabbnak nyilvánít.
Az érdekelt és jelentkezni kívánó kollegák az alábbi címen kaphatnak további tájékoztatást és küldhetik el szakmai önéletrajzukat:

Szívélyes üdvözlettel:
Valdman István,
Chile.

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Lehet-e egy szfalerit gazdag érckőzetnek 75%-os Zn tartalma? (avagy félév végi tanulságok)

Submitted by kobold on szombat, január 30, 2010 - 22:55

BBTE | Ércteleptan | vizsga

Elsősorban a harmadévesekhez szólok, de a következő nemzedékek tanulságára ezt nyilvánosan teszem. Félév végével, itt a tanulságok, tapasztalatok és minösítések összegzésének ideje. Én az Ércteleptan tárgy tanításának félévi élményeit szeretném megosztani.

1. Megfelelő hozzáállásal és motiválással úgy érzem a társaság nagyobb részét sikerült aktív részvételre ösztönözni. A záróvizsga (illetve az évközbeni minösítések) eredményei is azt mutatják, hogy aki készült és elegendő elszántsággal/alázattal bekapcsolódott annak sikerült az Ércteleptan alapfogalmait elsajátítania és a földtani/gyakorlati tudását bővítenie (persze sajnos vannak kivételek is, ez a jegyekben is meglátszik). Tudtam és be is igazolódott, hogy nem létezik „buta” évfolyam. Gratulálok és köszönöm a társaságnak ezt az élményt!

2. Pedagógiai hipotézisem része, hogy a geológiai folyamatok és fogalmak (az ércteleptanit is beleértve) elsajátítása nem feltétlenül a lexikális tudás növelésével kell magvalósuljon, hanem elsősorban a folyamatok és összefüggések megértésével kell járjon. Ez kiemelt célom volt a félév során is. Sajnos, inkább negatív élményeim vannak ezzel kapcsolatban, talán a gondolkodás erénye tömegesen lankad és kevesebb értéke van neki (nem hiszek a világméretű összeesküvés elméletekben, de biztos vagyok benne, hogy ennek a ténynek nagyon sok óriáscég örül). Ércteleptani példával élve (ez csak egy a sok közül) így történhet meg, hogy szfaleritet is tartalmazó kőzetnek 70%-nál nagyobb Zn tartalma lehessen a társaság legnagyobb részének...

Magyarázat: Ugyebár a szfalerit az (Zn, Fe)S-ként definiálható, egyszerűség kedvéért a Fe tartalmat (amitől a sörösüveg fénye és színe egészen sötétbarnás lesz) elhagyjuk: ZnS. Ha figyelembe vesszük, hogy a Zn atomtömege 65,38 és a S atomtömege pedig 32,05, akkor egyszerű számolással [x= 65,38*100/(65,38+32,05)] rájövünk, hogy a tiszta szfaleritnek (ZnS) is maximálisan 67,1%-os Zn tartalma lehet...

Szfalerit, galent és pirit tartalmú érckőzet Kapnikbányáról.

3. Egyre többet beszélünk környezetünkről és ma már egy laikus környezetvédő aktívistát is divat környezeti szakembernek nevezni...Közben egyre kevesebbet vagyunk hajlandóak a Földet és a felszínét alakító folyamatokból megtanulni és megérteni. Lehet, hogy van aki megkérdőjelezi kijelentésem, de én azt gondolom, hogy függetlenül attól, hogy autópályaépítő, tanár, érckutató, szénhidrogénkutató, paleontológus (stb, biológusokra, földrajzosokra és környezetisekre is igaz) lesz belőletek, de az alapvető termodinamikai és (geo)kémiai tapasztalatokat értenetek kell. Szerintem nagyon szomorú, hogy egy végzős évfolyam egyetlen képviselője sem tud egy bináris fázisdiagramot, vagy alapvető vizes-oldat összefüggéseket (speciáció, savak-bázisok, redoxpotenciál) értelmezni. Egy természettudományokat végzett szakember megfelelő ismeretekkel kell rendelkezzen, hisz az egyetem nem népnevelő intézet, hanem egy elitképző hely.

Megjegyzés: Dolgozunk azon, hogy az itt jelzett ismeretek pótlására a kötelező tanrenden kivül is lehetőség legyen, így tavasszal egy rövidkurzus keretében Szabó Csaba tanár úr (ELTE) is Kolozsváron lesz. A rendezvény pontos programjáról és időpontjáról később tájékoztatunk.

4. Ahhoz, hogy egy Kolozsváron végzett geológus hallgató egy genfi (például) hallgatóval fel tudja venni a versenyt (a műszerezettség és finanszirozás hiányában) nagyon erős gyakorlati/alkalmazott ismeretekkel kell rendelkezzen (földtani térképezés, ásvány/kőzet/őslény/szerkezet felismerés, számolási, gondolkodási készség, stb). Bevalott célom (az egész kolozsvári geológus-képzés céljához igazodva) ennek a tudásnak az erősítése (terep, gyakorlati órák), mégis szomorúan azt kell tapasztalnom, hogy egy végzős évfolyam jó része nem tud egy egyszerű földtani szelvényt megrajzolni, kőzetlakotó ásványokat felismerni és egyszerű tömeg/térfogat/méret becslési feladatot elvégezni. Ezzel a hiánnyal a geológus munkaerőpiac bármely szegmensében nehéz lesz érvényesülni, de még van rá lehetőségetek erősíteni...

Sok szerencsét!

[ kobold blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]


	Ércteleptan kurzus menete (BBTE, Geológia 3. év, őszi szemeszter)


	Submitted by kobold on vasárnap, szeptember 27, 2009 - 13:24	BBTE \| Ércteleptan \| kurzus
	Kedves harmadévesek! Feltettem a portálra (link) az Ércteleptan kurzus javasolt menetét. Arra kérlek, hogy nézzétek át és véleményezétek. Ami a legfontosabb, hogy minél hamarább jelezzétek ha a tervezett időpontok valamilyen más közös programmal ütköznek. Köszönettel, István/Mackó. [ kobold blogja \| A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]


	Ércteleptan kurzus (BBTE, Mérnökgeológia 3. év) - Kutatási jelentés


	Submitted by kobold on vasárnap, szeptember 27, 2009 - 13:13	BBTE \| Ércteleptan \| Felsőcsertés \| kurzus \| kutatási jelentés \| Mérnökgeológia
	Egy szakmai jelentés megírásának rutinja nem csak az egyetemi vagy kutatói évek szakdolgozataihoz szükséges, hanem az iparban dolgozva is, hisz hasonló szakmai és logikai rendszerben kell jelentést adnia egy projekt vezető geológusnak is (akár hetenként) a feleteseinek vagy a befektetőknek (bármely területen: a műszaki geológustól a környezetvédelemben dolgozókig). Ennek a rutinnak az elsajátítását (nemcsak a szakmai részének, de akár a számítástechnikai részének is) gyakorolni kell: mi sem fontosabb egy harmadéves geológus hallgatónak. Ehhez kíván ez a feladat kihívást és segítséget nyújtani. A kutatási jelentés (dolgozat) témája az elmúlt év híreiben is gyakran megjelenő felsőcsertési arany ércesedés. A kutatási tanulmány a következő kérdésre kell választ adjon: „Milyen típusú érctelepként határozható meg a verespataki arany ércesedés és melyek voltak azok a geológiai és geokémiai feltételek, amelyek a Erdélyi-szigethegység legfontosabb aranyérc készletének kialakulásában részt vettek?” A dolgozat terjedelme 3000 és 4500 szó között (plusz ábrák) változhat és követnie kell egy szakmai dolgozat megírásának elvárásait. Az alábbi útmutató segítséget ad néhány gyakori probléma kezelésére. A dolgozat beküldésének határideje (emailhez csatolva, tördelve, ábrák beágyazásával, pdf formátumban): 2012. június 5. (kedd), 22 óra. Fontosabb szempontok: 1. Nyelvtani problémák: 2. Hivatkozások és bibliográfia használata: 3. A könyvészeti háttér anyag: 4. Ábrák, táblázatok, diagramok: 5. A gondolatok logikai folyama: 6. Az adatok és azok értelmezésének vagy diszkusszójának tartalmi elválasztása: 7. Kivonat: 8. Bevezetés: 9. Konkluziók: 10. Időbeosztás: 11. Plagizálás: [ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]


	Ásványi nyersanyagok - Ércteleptan kurzus (BBTE, Mérnökgeológia 3. év) - Célok


	Submitted by kobold on vasárnap, szeptember 27, 2009 - 12:48	BBTE \| célok \| Ércteleptan \| kurzus \| Mérnökgeológia
	Ahogy a kurzus képmottója mokásan (és kissé cinikusan) sugallni kívánja, az ércteleptan különleges – társadalmi és gazdasági értelemben "hasznos" – ásványparagenézisek tanulmányozásával foglalkozik. Felsőéves geológus hallgatóként már tudjátok, hogy az ércek felfedezése és bányászata nem (csak?) a kincskereső szerencsés kalandját jelenti, hanem azt a kalandot amely a Föld – belső és külső- folyamatainak megértését és amely bonyolult ásványtani-geokémiai-geofizikai-szerkezeti-geometriai modellek alkalmazásást jelenti. A kurzus vezetőiként elsősorban ennek a tudásnak a tökéletesitéséhez hívunk meg: azon folyamatok természetének és eredetének tanulmányozására amelyek Földünk fontosabb ércelőfordulásait létrehozták. Ez sokszor nem csak egy elméleti geológusi felkészülést, de terepi, gazdasági és környezet-szemléletű felkészülést is jelent. Bízunk benne, hogy egy ilyen tudás – gyakorlatias és sokfele alkalmazható –, a mai gazdaságilag és társadalmilag is válságban lévő világban is érték marad. Hisz mi lehet értékteremtőbb mint egy geológus azon tudás alapú tevékenysége ami az ismeretlenből – sokszor "high-tech eszközökkel" – hatalmas készleteket fedez fel (és itt ne csak a generációnk számára fontos profitorientált értékre gondoljunk). Nem tagadjuk, a kurzus bizonyos részeinek és elvárásainak kidolgozásánál makacsul magasra emeljük az elvárásokat. Mégis reméljük, hogy ez nem a téma iránti tartozkodásotokat és ellenszenvetek, hanem fokozott figyelmetek és készülésetek válltja ki. Örülnénk, ha a kurzus (előadások és gyakorlatok) menetét (inter)aktívvá tudnánk tenni, amelyben az oktatók és "hallgatók" egyformán részt veszünk és fejlődünk. A kurzus célja elsősorban az ércteleptani fogalmak és folyamatok elsajátítása, ennek részletes menete a csatolt tematikában nyomokövethető. Mivel az elmúlt évek számos (sokszor szomorú) tapasztalata bizonyítja, hogy nem lehet egy geológus sikeres számos alapvető gyakorlati tudás nélkül (ásvány-kőzet felismerés, térképi és szerkezetföldtani tájékozódás, kutatási jelentés írása, geológiai szakirodalom használata, stb), ezért a kurzus bizonyos részei ezek gyakorlására (ismétlésére) is nagy hangsúlyt fektetnek. Örülnénk ha sokatokat néhány éven belül az érckutatás izgalmas világában láthatnánk érvényesülni, de akkor is hasonlóan elédegettek lennénk ha ezeket a kurzus ismereteit majd egy tudatos környezetvédőként, bányageológusként, oktatóként vagy bármely területen dolgozó földtudományi szakemberként használhatnátok. Sok sikert és jó szerencsét! dr. Márton István Gál Ágnes 2012. február 27, Kolozsvár. [ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]


	Ércteleptan kurzus (BBTE, Mérnökgeológia 3. év) - Feladatok


	Submitted by kobold on szombat, szeptember 26, 2009 - 19:08	BBTE \| Ércteleptan \| feladatok \| Mérnökgeológia
	1. Feladat – maximális pontszám: 6 pont Téma: Gazdaságföldtani számítási gyakorlatok az Erdélyi-szigethegység fontosabb érctelepeinek példáján Kiadás időpontja és magyarázatok: 2012. március 1. (csütörtök) Beküldési határidő (az .xls formátumú fájlt csatoló e-mail kiküldési ideje): 2012. március 8. (csütörtök): 20.00 óra A feladat kiírása (letöltés) 2. Feladat – maximális pontszám: 6 pont Téma: Geokémiai számítási gyakorlatok ércteleptani példákon Kiadás időpontja és magyarázatok: 2012. március 10. Beküldési határidő (a .pdf formátumú fájlt csatoló e-mail kiküldési ideje): 2012. április 18. (szerda) 20.00 óra A feladat kiírása (letöltés) 3. Feladat – maximális pontszám: 6 pont Téma: Rövid kivonattal ellátott bibliográfiai lista készitése Beküldési határidő (a .pdf formátumú fájlt csatoló e-mail kiküldési ideje): 2012. május 18. (péntek): 20.00 óra A feladat kiírása: Szakdolgozatok és kutatási jelentések (a geológia bármely szakágában) előkészítésének és megírásának kritikus mozzanata a témához szoló bibliográfiai lista összeállítása és a korábbi kutatási eredmények felleltározása és megértése. A feladat ennek gyakorlását, néhány ércteleptani cikk átolvasását és mondanivalójának megértését kivánja szorgalmazni. A feladat során összeállított bibliográfiai lista legalább 4 címet kell tartalmazzon (erre már a maximális pontszám megkapható). A bibliográfiai listába bármely ércteleptani témával foglalkozó cikket (vagy ahhoz kapcsolódó geokémiai, gazdasági vagy környezetvédelmi témát; a könyvészeti listában szereplőeket is) be lehet venni a verespataki kérdéshez közvetlenül kapcsolódóakon kivül (arról egy másik feledat szól). A négy cikk közül legalább egy román nyelvű és egy más (idegen) nyelvű cikk kell legyen! A kivonatokat (minimum 50 - maximum 100 szó terjedelemben) minden esetben magyarul kell irni, mely nem tartalmazhat közvetlenül átemelt mondatokat a cikkből és összegeznie kell a cikkbe foglalt legfontosabb kutatási eredeményeket. A bibliográfiai lista formázása (ennek egységessége is nagyon fontos egy szakdolgozatban!) az Economic Geology szakfolyóiratban alkalmazott szabványt kell kövesse! Példa: Cook, N., 1998: Bismuth sulphosalts from hydrothermal vein deposits of Neogene age, NW Romania: Mitteilungen der Österreichischen Mineralogischen Gesellschaft, v. 143, p. 19–39. Kivonat: A tanulmány a borsabányai (Baia Borşa, Băiuţ-Văratec zóna) neogén korú ércesedésekből újonnan leírt Cu-Pb-Bi és Ag-Pb-Bi szulfosók jelentőségét tárgyalja a Torojágai hasonló ércásványok összehasonlításában. A felfedezés nemcsak ásványritkasági jelentőséggel bir, de a Bi tartalmú szulfósók az ércesedés geokémiai viszonyait is jelzik: az aranygazdag pirit-kalkopirit-galenit tartalmú paragenézisek kizárólagos gazdagítói, a telep magas szulfidizációs fokát jelzik és feltehetően magas hőmérsékletű oldatokhoz (esetleg porfiros ércesedésekhez) kapcsolódóan jelennek meg. FIGYELEM: a másolást és a plagizálást az Egyetem Etikai Kódexe tiltja! [ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Ércteleptan kurzus (BBTE, Mérnökgeológia, 3. év) - Osztályzat

Submitted by kobold on szombat, szeptember 26, 2009 - 17:10

3 év | BBTE | Ércteleptan | kurzus

Az ásványi nyersanyagok kurzus (3. év, 6. szemeszter, 6 kreditpont) elégséges elvégzésének kizáró feltétele az Egyetem Etikai Kódexébe foglaltaknak megfelelő hallgatói viszony és annak tiszteletben tartása.

Az év végi osztályzat kiszámításánál fokozott célunk és törekvésünk az év közben tevékeny hallgatók méltányos osztályozása és a diákok aktív részvételének ösztönzése (ez a korábbi években elhangzott panaszaitok meghallgatását is igyekszik jelezni). Mivel az ércteleptan egy alkalmazott tudományág az osztályzásban kiemelt szerepet kap a gyakorlati tudás értékelése. Ennek érdekében a végső jegy négy részből fog összetevődni az alábbiak szerint:

Vizsgarész	Minimum pontszám	Maximum pontszám
1. Elméleti záróvizsga	17	53
2. Gyakorlati jegy (vizsga+gyakorlatokon és terepen való aktivitás)	14	40
3. Házi feledatok (3 drb.)	7	18
4. Kutatási jelentés	7	24
Mindösszesen	55	135

A vizsgarészeken belüli részletes pontelosztást majd az adott helyen részletezem.

Az elégséges/átmenő osztályzathoz (5-ös) a hallgatónak minden vizsgarészből el kell érnie a minimális pontszámot és összeségében legalább 55 pontot.
További osztályozás: 60-69 pont 6-os, 70-79 pont 7-es, 80-89 pont 8-as, 90-99 pont 9-es.
100 pontszám feletti hallgatók (maximálisan 135 szerezhető) kitűnő osztályzatot kapnak (10-es).

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]


	Ércteleptan kurzus (BBTE, Mérnökgeológia 3. év) - Ajánlott könyvészet


	Submitted by kobold on szombat, szeptember 26, 2009 - 15:46	BBTE \| Ércteleptan \| könyvészet \| kurzus
	A kurzus során számos más könyvészeti ajánlat is el fog hangzani (illetve itt meg fog jelenni) a különböző témák alaposabb megismeréséhez, valamint különösen a terepi gyakorlat előkészítéséhez. A verespataki kutatási dolgozat könyvészetének felkutatása és összeállitása a hallgató feladata, de ebben konkrét kérésre természetesen az oktatók is segítenek. Az előadás anyaga számos pontban Robb Laurence (2004): Introduction to ore-forming processes. Blackwell Publishing. 374 p. a nemzetközi oktatásban elterjedt, kitűnő, közérthető (de sajnos angol nyelvű) és számos esettanulmánnyal ellátott egyetemi jegyzetet követi (az Egyetem könyvtárában elérhető, a legtöbb online üzletben megrendelhető). Az egyetemi könyvtárakban is elérhető magyar, román és angol nyelvű jegyzetek, melyek a felkészülésben alapvetőek: Hartai, É. (online): Teleptani alapismeretek. Jámbor Á. (1982): Ásványi nyersanyagok kutatása és teleptana. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Kiss J.: Ércteleptan I-II. Tankönyvkiadó, Budapest. Mârza I. (1977) - Geologia zăcămintelor de minereuri. I, II, Univ. Cluj Mârza I. (1982, 1985, 1992, 1999) - Geneza zăcămintelor de origine magmatică (I, II, III, IV) Dacia, Cluj-Napoca Molnár F. (online): Teleptani alapismeretek. Molnár F., Szentpéteri K. (2005): Opakásványok mikroszkópos vizsgálata. Hantken Miksa Kiadó, Budapest. Moon, C.J., Whateley, M.K.G., Evans, A.H. (2006): Introduction to mineral exploration, Blackwell, 2nd edition (pdf nálam elérhető). Marjoribanks, R. (2010): Geological Methods in Mineral Exploration and Mining, Springer (pdf nálam elérhető). Evans, A.M. (1997). An Introduction to Economic Geology and its environmental impact. Blackwell. 352 p. Vlad, S. (1983): Geologia zăcămintelor "poprhyry copper", ed. Acad. Buc. A különböző típusú érctelepek részletes megsimerésének érdekében és aktuális bibliográfiai összegző áttekintéseként kitűnően használható a J.W. Hedenquist, J.F.H. Thompson, R.J. Goldfarb, és J.P. Richards (szerk, 2005). Economic Geology 100th Anniversary Volume. 1146 p + CD mongráfia (a kolozsvári könyvtáramban kérésre elérhető, Society of Economic Geology (diák) tagoknak nagy kedvezménnyel megvásárolható). Meleg szívvel ajánlom a www.edumine.com oldalon található online kurzusok követését, főként az ipari vonatkozásokban érdekelt hallgatók számára (is). Javasolt periodikák: Economic Geology (S.E.G., Society of Economic Geologists) Mineralium Deposita (S.G.A., Society of Geology Applied to Mineral Deposits) Ore Geology Reviews (Elsevier, Amsterdam) Journal of Geochemical Exploration (Elsevier, Amsterdam) Mining Journal Online & Mining Magazine Online Néhány klasszikus cikk a régiónk érckutatásához kapcsolódóan: Regional setting and geochronology of the Late Cretaceous Banatitic Magmatic and Metallogenetic Belt: C.L. Ciobanu, N. J. Cook és H. Stein. Skarn textures and a case study: the Ocna de Fier-Dognecea orefield, Banat, Romania: C.L. Ciobanu és N. J. Cook.Sulfidation. State of Fluids in Active and Extinct Hydrothermal Systems: Transitions from Porphyry to Epithermal Environments: M. T. Einaudi, J. W. Hedenquist és E. E.Inan. Earth's continental crustal gold endowment: H.E. Frimmel Fluid evolution in the Baia Mare epithermal gold /polymetallic district, Inner Carpathians, Romania: L. Grancea, L. Bailly, J. Leroy, D. Banks, E. Marcoux, J.P. Milesi, M. Cuney, A. S. Andre, D. Istvan és C. Fabre. Evolution of an Intrusion-Centered Hydrothermal System: Far Southeast-Lepanto Porphyry and Epithermal Cu-Au Deposits, Philippines: J. W. Hedenquist, A. Arribas és T. J. Reynolds. Exploration for Epithermal Gold Deposits: J.W.Hedenquist, A. Arribas és E. Gonzalez-Urien. Cu – Au – Pb – Zn – Ag metallogeny of the Alpine – Balkan – Carpathian – Dinaride geodynamic province: C. A. Heinrich és F. Naubauer. The physical and chemical evolution of low-salinity magmatic fluids at the porphyry to epithermal transition: a thermodynamic study: C. A. Heinrich. How Fast Does Gold Trickle Out of Volcanoes?: C. A. Heinrich. Formation of anhydrous and hydrous skarn in Cu-Au ore deposits by magmatic fluids: Meinert, L.D., Hedenquist, J.W., Sato, H. és Matsuhisa, Y. Black chert-hosted manganese deposits from the Bistritei Mountains, Eastern Carpathians (Romania): petrography, genesis and metamorphic evolution: M. Munteanu, S. Marincea, H.U. Kasper, K. Zak, V. Alexe, V. Trandafir, G. Saptefrati és A. Mihalache. Contrasting Late Cretaceous with Neogene ore provinces in the Alpine-Carpathian-Balkan-Dinaride collision belt: F. Neubauer. Subduction, slab detachment and mineralization: The Neogene in the Apuseni Mountains and Carpathians: F. Neubauer, A. Lips, K. Kouzmanov, J. Lexa és P. Ivascanu. Models and Exploration Methods for Major Gold Deposit Types: Robert, F., Brommecker, R., Bourne, B. T., Dobak, P. J. , McEwan, C. .J., Rowe, R. R. és Zhou, X. Geology of the El Penon Gold - Silver Deposit, Northern Chile: C. H. Robbins. The development of volcanic hosted massive sulfide and barite–gold orebodies on Wetar Island, Indonesia: P. M. Scotney, S. Roberts, R. J. Herrington, A. J. Boyce és R. Burgess Porphyry Deposits: Characteristics and Origin of Hypogene Features: Seedorff, E., Dilles, J.H., Proffett, J.M., E. Seedorff, L, Zurcher, W.J.A, Stavast, D.A. Johnson, és M.D. Barton Linkages between volcanotectonic settings, ore-fluid compositions, and epithermal precious-metal deposits: R. H. Sillitoe és J. W. Hedenquist Geological characteristics of epithermal precious and base metal deposits: Simmons, S.F., White, N.C., és John, D.A. The Favona low-sulfidation epithermal Au-Ag deposit, Waihi, New Zealand: M.P. Simpson, J. L. Mauk, E. Hollinger Geodynamics and Ore Deposit Evolution of the Alpine-Carpathian-Balkan-Dinaride Orogenic System: A. von Quadt, T. Driesner and C. A. Heinrich. [ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]