A Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága és a Mecsek Háza Egyesület 2011. augusztus 3. és 9. között Földtani Terepgyakorlatot szervez a Mecsekbe.
A terepgyakorlatot kiemelkedõ hazai földtani szaktekintélyek vezetik. A program nyitott minden legalább 6 félévet teljesített földtudományi képzésben résztvevõ hallgató számára.

A terepgyakorlat részvételi díja 20 000 Ft/fõ, mely tartalmazza a szállás, a teljes ellátás, a terepgyakorlat során a busszal történõ közlekedés és a  nyomtatott kirándulásvezetõ költségét. Nem tartalmazza a választható barlanglátogatási programot, melynek költsége 2000 Ft/fõ (ez utóbbi magába foglalja az overál, a sisak és a fejlámpa bérleti díját, valamint a
barlanglátogatás díját).

A részletes program és egyéb információk a www.foldtan.hu honlapon olvashatók.
Jelentkezni a Magyarhoni Földtani Társulat honlapja (ww.smartportal.hu/foldtan) on-line regisztrációs felületén július 15-ig
lehet.

Szervezők: Erõss Anita, Kovács-Lukoczki Georgina, Tóth Judit

Elküldtünk a sajtónak is egy tényfeltáró írásunkat a hargitafűrdői bányászati veszélyforrások kapcsán. Fontos lenne, hogy a társadalom megnövekedett figyelmét az ajkai környzetei katasztrófa után se hagyjuk lankadni és a hazai, örökölt és rendezetlen zagytározók/meddőhányók kapcsán felmerülő problémák minél hamarabb orvoslást nyerjenek. Valóban sok tennivaló van Erdélyben és ez valahol a szakmabeliek felelősége is erre a közvélemény és a döntéshozók figyelmét felhívni.

Egyúttal szeretném kezdeményezni egy térképi (GIS) alapú adatbázis összeállítását (remélhetőleg ezt technikailag is sikerül a GEKKO-portálon befogadni) az erdélyi bányászati veszélyforrások kapcsán. Ezt idővel a potenciális és kutatás/termelés alatt álló ércesedések adatbázisával is lehetne fejleszteni. A terepezéseink során rengeteg ilyen telepet megnézünk, csak azt kellene, hogy ezeket a megfigyeléseket és helyzetjelentéseket egy strukturált adatbázisba foglaljuk. Ki segítene ebben?

 A szóban forgó írás itt érhető el: A hargitai fenyveserdő aljában: bányászati veszélyforrások Hargitafürdőn.

Miközben megrendülve olvasom a Kárpát-medencei alumínium-kohászat eddigi legnagyobb környezeti katasztrófájának híreit azon gondolkozom, hogy vajon mi lesz majd erre a (magyarországi, romániai, eruópai) döntéshozók és a jogalkotók lépése?

Ismét egy 100 éve jól működő technológia lesz hibásnak és társadalom ellenesnek kikiáltva?
Vajon még hány környezeti katasztrófának kell bekövetkeznie, hogy a döntéshozók, az aktívisták és a társadalom ráébredjen, hogy vidékünket nem a (bányászati, kohászati, stb) technológia ördöge sújtja, hanem a szakszerűtlenség, a korrupció és az olcsó populizmus rákfenéje...?

Mikor lesz ideje a zöld aktívistáknak arra, hogy a modern bányászati beruházások mellett a közelmúlt veszélyes környezeti hagyatékával is foglalkozzon (a hargitafürdői zagytározótól a szigethegységi bányavizekig)?

Sajnos remény kevés van. A Veszprém megyei timföldgyár vörösiszap-tárózójának átszakadása kapcsán is a hazai hírportálok már vezetnek a laikus, naív, agresszív és félelemkeltő aktívista szemlélettel, elég a ma reggeli hírösszefoglaló "RADIOAKTÍV FÜRDŐ" címét elolvasni...

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös szervezésében Geokémia és környezetgeokémia előadássorozat Litoszféra Fluidum Kutató Labor, ELTE – Budapest

 Helyszín: Sapientia EMTE - Kolozsvár, Bocskai Ház, Mátyás király utca 4 sz. 

Időpont: 2007. 11. 24, szombat, 15⁰⁰-19⁰⁰

Program:

15⁰⁰-15³⁰: Szabó Csaba (egyetemi docens):
A környezetgeokémia aktuális kérdései

15³⁰-15⁵⁰: Kármán Krisztina (negyedéves geológus hallgató):
A szelén története, kutatásának legújabb eredményei - orvosgeokémiai jellemzése

15⁵⁰-16¹⁰: Rajnai Gábor (doktorandusz hallgató):
Egy vörösiszap tározó környezetgeokémiai vizsgálata az almásfüzítői VII. kazetta példáján

16¹⁰-16³⁰: Hidas Károly (doktorandusz hallgató):
A Jeju-sziget (Dél-Korea) ultrabázisos xenolitjainak jelentősége a Japán-ív geodinamikai helyzetének megismerésében

16³⁰-16⁵⁰: szünet

16⁵⁰-17¹⁰: Nagy Hedi (negyedéves környezettudomány szakos hallgató):
Radon kutatás a mecseki felhagyott uránbánya környékén

17¹⁰-17³⁰: Kármán Krisztina (negyedéves geológus hallgató):
Egy város - Budapest - éltető ereje – a víz szerepe mindennapjainkban, a víz mindennapjai

17³⁰-17⁵⁰: Rajnai Gábor (doktorandusz hallgató):
A szén-dioxid befogás, szállítás és tározás - magyarországi perspektívák

17⁵⁰-18¹⁰: Hidas Károly (doktorandusz hallgató):
A tihanyi maar vulkán köpeny xenolitjainak szövete, geokémiája és fluidumzárvány tartalma

18¹⁰-19⁰⁰: Nyitott beszélgetés

20³⁰: Nyitott beszélgetés folytatása informális könyezetben, javasolt helyszín: Café Bulgakov

Egy, a levelesládámban landolt email alapján ajánlott olvasmányként kell értelmeznem a „Csak a kormánynak kell a cián?” című cikket (talán replika a korábbi felvetéseimre). Sajnos válaszként vagy vita-irományként nem foghatom fel, mert hiányzik a logikai kapcsolat-rendszer és az elemző szándék a cikkíró(k) részéről.

Szemlélői lehetünk, hogy napjainkban a romániai politikai viselkedést nem a következetes és ésszerű, hanem a népszerű intézkedések határozzák meg. Ebből a szempontból semmi furcsa nincs a cikkben jelzett politikai támogatásról. Talán, egyfajta személyes csalódást egyedül a szabadelvű politikusunk vehemens jelenléte jelenthet számomra. Természetesen a természet védelme politikai ideológia-független kell legyen, mégis a „környezet-tudatos” viselkedés nem mindig szokott az lenni. Mindezek mellett gratulálok a zöldeknek az erős lobby-helyzethez, remélem sikerül ezt valóban ésszerű és fontos problémák (a bányászat területéről is) megoldására is felhasználniuk.

Nocsak-nocsak (...) felkiálltások mellett nyugtázgatom a zöldek aktuális óhaját, miszerint „Románia esetében nem lehet irányadó az EU-s szabvány”. Eddig ennek ellentetjét vitathatatlan elvként szajkózták. Most már mit is akarunk? Azt hiszem erre elég következetes választ kaptak a kormányfői levélben is.

Egyetlen szakmailag értékelhető pontnak a hidrogén-cianidos felvetést tekinthetem, bár a gázkamrákkal való párhuzamosítás itt is nagyon erős csúsztatás (és alap nélküli vádaskodás is). A cikk háttér-írójának, a „környezetvédő szakértőnek” (sokszor kicseng a hangja és neve a cikkben), nagyon jól kell tudnia – modhatni tanulmányainak velejárója kellett volna legyen -, hogy az alapvető biológiai folyamatok során is mindennapi a hidrogén-cianid kelletkezése és elbomlása. Ebből a szempontból az én szervezetem is nagyon természet rombolóan viselkedik. Azt is nagyon jól tudhatja (ha már főállásban a technológia betiltásáért tevékenykedik), hogy a cianidos eljárás során ez a gáz spontán reakciókkal (hidrolizis, oxidálás, biogén tevékenység) rögtön átalakul, akár a növények által azonnal tápanyagként hasznosított nitrátokká vagy szerves molekulákká (igyekszek hamarosan ezen a felületen részletes összeállítást közölni ezekről a folyamatokról). Az említett baleseteknél nem a technológiával volt probléma, hanem alapvető intékedések be nem tartásával, a korrupt szervezéssel, amely az adott országokat és végrehajtóit jellemzi, és amelyet a szakma erősen elitél. Kissé cinikusan még hozzá teszem, hogy az élet eredetét kutató szakemberek a hidrogén-cianidot (HCN-t) az aminosavak elődjének tekinti és jelenlétét alapvetőnek az élet megjelenése szempontjából.