|
warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /home/gekko/old.foldtan.ro/includes/module.inc on line 203.
|
|
|
|
Mecsek - Földtudományi Terepgyakorlat 2011. augusztus 3-9. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by SilyeL on kedd, június 21, 2011 - 14:19 |
környezetvédelem | loritanar | Sapiantia - EMTE |
|
|
A Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága és a Mecsek Háza Egyesület 2011. augusztus 3. és 9. között Földtani Terepgyakorlatot szervez a Mecsekbe. A terepgyakorlatot kiemelkedõ hazai földtani szaktekintélyek vezetik. A program nyitott minden legalább 6 félévet teljesített földtudományi képzésben résztvevõ hallgató számára.
A terepgyakorlat részvételi díja 20 000 Ft/fõ, mely tartalmazza a szállás, a teljes ellátás, a terepgyakorlat során a busszal történõ közlekedés és a nyomtatott kirándulásvezetõ költségét. Nem tartalmazza a választható barlanglátogatási programot, melynek költsége 2000 Ft/fõ (ez utóbbi magába foglalja az overál, a sisak és a fejlámpa bérleti díját, valamint a barlanglátogatás díját).
A részletes program és egyéb információk a www.foldtan.hu honlapon olvashatók. Jelentkezni a Magyarhoni Földtani Társulat honlapja (ww.smartportal.hu/foldtan) on-line regisztrációs felületén július 15-ig lehet. Szervezők: Erõss Anita, Kovács-Lukoczki Georgina, Tóth Judit
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Cianidos technológia, bayer technológia, a korrupció és szakszerűtlenség hazai technológiája… |
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on kedd, október 5, 2010 - 11:52 |
bányászat | kohászat | környezeti földtan | környezetvédelem |
|
|
Miközben megrendülve olvasom a Kárpát-medencei alumínium-kohászat eddigi legnagyobb környezeti katasztrófájának híreit azon gondolkozom, hogy vajon mi lesz majd erre a (magyarországi, romániai, eruópai) döntéshozók és a jogalkotók lépése? Ismét egy 100 éve jól működő technológia lesz hibásnak és társadalom ellenesnek kikiáltva? Vajon még hány környezeti katasztrófának kell bekövetkeznie, hogy a döntéshozók, az aktívisták és a társadalom ráébredjen, hogy vidékünket nem a (bányászati, kohászati, stb) technológia ördöge sújtja, hanem a szakszerűtlenség, a korrupció és az olcsó populizmus rákfenéje...? Mikor lesz ideje a zöld aktívistáknak arra, hogy a modern bányászati beruházások mellett a közelmúlt veszélyes környezeti hagyatékával is foglalkozzon (a hargitafürdői zagytározótól a szigethegységi bányavizekig)? Sajnos remény kevés van. A Veszprém megyei timföldgyár vörösiszap-tárózójának átszakadása kapcsán is a hazai hírportálok már vezetnek a laikus, naív, agresszív és félelemkeltő aktívista szemlélettel, elég a ma reggeli hírösszefoglaló "RADIOAKTÍV FÜRDŐ" címét elolvasni...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Geokémia és környezetgeokémia előadássorozat |
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on hétfő, november 19, 2007 - 16:20 |
előadások | geokémia | környezetvédelem | Litoszféra Fluidum Kutató Labor |
|
|
Helyszín: Sapientia EMTE - Kolozsvár, Bocskai Ház, Mátyás király utca 4 sz. Időpont: 2007. 11. 24, szombat, 1500-1900 Program: 1500-1530: Szabó Csaba (egyetemi docens): A környezetgeokémia aktuális kérdései 1530-1550: Kármán Krisztina (negyedéves geológus hallgató): A szelén története, kutatásának legújabb eredményei - orvosgeokémiai jellemzése 1550-1610: Rajnai Gábor (doktorandusz hallgató): Egy vörösiszap tározó környezetgeokémiai vizsgálata az almásfüzítői VII. kazetta példáján 1610-1630: Hidas Károly (doktorandusz hallgató): A Jeju-sziget (Dél-Korea) ultrabázisos xenolitjainak jelentősége a Japán-ív geodinamikai helyzetének megismerésében 1630-1650: szünet 1650-1710: Nagy Hedi (negyedéves környezettudomány szakos hallgató): Radon kutatás a mecseki felhagyott uránbánya környékén 1710-1730: Kármán Krisztina (negyedéves geológus hallgató): Egy város - Budapest - éltető ereje – a víz szerepe mindennapjainkban, a víz mindennapjai 1730-1750: Rajnai Gábor (doktorandusz hallgató): A szén-dioxid befogás, szállítás és tározás - magyarországi perspektívák 1750-1810: Hidas Károly (doktorandusz hallgató): A tihanyi maar vulkán köpeny xenolitjainak szövete, geokémiája és fluidumzárvány tartalma 1810-1900: Nyitott beszélgetés 2030: Nyitott beszélgetés folytatása informális könyezetben, javasolt helyszín: Café Bulgakov
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az azbeszt és az Európai Parlament valódi problémái |
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on kedd, október 30, 2007 - 01:26 |
ásványtan | azbeszt | környezetvédelem |
|
|
A mai lapok főcímekben hozzák az egyik közismert EP-képviselőnk felhívását a parlament strasbourgi épülettömbjeinek azbeszt tartalmáról és rendkivüli veszélyességéről.
Az egyetemi elsőévek ásványtan órái jutnak eszembe. Illetve, újra felbukkani vélem a manapság hódító, szakszerűtlen, politikusi környezet- és egészségvédelmet, amely inkább pánikkeltést és félrevezetést mint a környezetünk (és egészségünk) valódi védelmét szolgálják. | |
| Mi is az „azbeszt”? Az „azbeszt” szó (görög azbestos = olthatalan) elsősorban ipari fogalom, azon szálas (rostos) megjelenésű, hosszirányban szinte a végtelenségig hasítható szilikátásványok – többnyire krizotil és amfibol – gyűjtőneve, amelyeket hajlékonyságuk, sav- és hőállóságuk, jó hang- és hőszigetelő tulajdonságaik, jó húzószilárdságuk, felületi megkötőképességük, stb. miatt valaha is ipari méretben hasznosítottak. Ezeket a szőhető-fonható éghetetlen ásványokat már az ókorban is előszeretettel használták (kanóc, asztalterítő, hamvasztási lepel), a modern ipar azbesztcementben (5-10% azbeszt), régi autófékpofákban, hullámpalában, cső- és falszigetelésként használja.
| Az azbesztvédelmi irányelvekben a következő ásványokat minősítik azbesztnek (ásványtanilag nem feltétlenül helyes, hisz a tremolit oszlopos megjelenése is közismert): | A fenti listát végigtekintve nagyon fontos kiemelni, hogy a krizotil szálai a többi (amfibol-fajta) változattól eltérően nemcsak hosszába hasad nagyon könnyen még vékonyabb szálakra, hanem a szálakra merőlegesen (a 001 kristálytani lapokkal párhuzamosan) is apró lemezekből tevődik össze (pl. a kaolin-csoport agyagásványaihoz hasonlóan).
| | Az amfibol azbesztek nagy koncentrációban, hosszú időn át BELÉLEGEZVE tüdőrákot és egyébb légúti rákos megbetegedéseket okoznak! Ez az apró (szemmel nem is látható 3-20 um-es) és ellenálló azbeszt szálak kis tűszerű beépüléséből adódik a légzőszervekbe. Azonban, épp a kristálytani tulajdonságai miatt (a szálra merőlegesen is könnyen törik), a krizotil-azbesztek rákkeltő hatása nem egyértelmű és nem is bizonyított tény, ma is tudományos-orvosi viták témáját képezi (pl. Kanada nem is tiltja annak forgalmazását). Ez azért is érdemes tudnunk, mert az építőiparban többségében (pl. AEÁ-ban 90%) krizotil-azbesztet használtak fel! Egy szakszerű hatástanulmány nem (csak) a beépített azbeszt mennyiségéről, hanem annak milyenségéről is információt kellene adjon. Úgyszintén, az erre alapozó pánikkeltések is figyelembe kellene ezt vegyék!
Egy másik fontos észrevétel, hogy az azbeszt a levegőbe és onnan a légzőszervünkbe való jutással tudja kifejteni káros hatását. Ez a fékpofák kopásának következtében és az épületek állagának romlása miatt jelenik meg. Amíg a falban van és áll, addig senkire sem veszélyes. Sok esetben épp a bontással (ésszerűtlen azbeszt-mentesítéssel) okoznak erős környezeti szennyezést és egészségkárosítást a közelben élőknek. Vajon sok esetben nem-e épp az azbeszt épületekben való hagyása, szakszerű „befalazása”, egy újabb védőréteggel való bevonása bizonyul ésszerűbbnek mint azok pánikszerű ledozerolása? Mindezek mellett ha a strasbourgi parlament székházainak fenntartása erősen gazdaságtalan (illetve a sok utazgatásból adódóan, és a rossz kihasználtság miatt környezetszennyező is), akkor a képviselő úr az ottani székhely bezárásra vonatkozó ötletét támogatom. De ez nem ásványtani (és azbesztes) kérdés... Az azbeszt leírása és a képek nagyrésze a dr. Weiszburg Tamás (ELTE, TTK) „Ásványok, kristályok, drágakövek – a szépségtől a félelemig” című kurzusából származik.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Au + NaCN = megválaszolatlan kérdések |
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on hétfő, május 28, 2007 - 20:31 |
arany | bányászat | cianid | környezetvédelem | sajtó | Szigethegység |
|
|
Egy, a levelesládámban landolt email alapján ajánlott olvasmányként kell értelmeznem a „Csak a kormánynak kell a cián?” című cikket (talán replika a korábbi felvetéseimre). Sajnos válaszként vagy vita-irományként nem foghatom fel, mert hiányzik a logikai kapcsolat-rendszer és az elemző szándék a cikkíró(k) részéről.
Szemlélői lehetünk, hogy napjainkban a romániai politikai viselkedést nem a következetes és ésszerű, hanem a népszerű intézkedések határozzák meg. Ebből a szempontból semmi furcsa nincs a cikkben jelzett politikai támogatásról. Talán, egyfajta személyes csalódást egyedül a szabadelvű politikusunk vehemens jelenléte jelenthet számomra. Természetesen a természet védelme politikai ideológia-független kell legyen, mégis a „környezet-tudatos” viselkedés nem mindig szokott az lenni. Mindezek mellett gratulálok a zöldeknek az erős lobby-helyzethez, remélem sikerül ezt valóban ésszerű és fontos problémák (a bányászat területéről is) megoldására is felhasználniuk.
Nocsak-nocsak (...) felkiálltások mellett nyugtázgatom a zöldek aktuális óhaját, miszerint „Románia esetében nem lehet irányadó az EU-s szabvány”. Eddig ennek ellentetjét vitathatatlan elvként szajkózták. Most már mit is akarunk? Azt hiszem erre elég következetes választ kaptak a kormányfői levélben is. Egyetlen szakmailag értékelhető pontnak a hidrogén-cianidos felvetést tekinthetem, bár a gázkamrákkal való párhuzamosítás itt is nagyon erős csúsztatás (és alap nélküli vádaskodás is). A cikk háttér-írójának, a „környezetvédő szakértőnek” (sokszor kicseng a hangja és neve a cikkben), nagyon jól kell tudnia – modhatni tanulmányainak velejárója kellett volna legyen -, hogy az alapvető biológiai folyamatok során is mindennapi a hidrogén-cianid kelletkezése és elbomlása. Ebből a szempontból az én szervezetem is nagyon természet rombolóan viselkedik. Azt is nagyon jól tudhatja (ha már főállásban a technológia betiltásáért tevékenykedik), hogy a cianidos eljárás során ez a gáz spontán reakciókkal (hidrolizis, oxidálás, biogén tevékenység) rögtön átalakul, akár a növények által azonnal tápanyagként hasznosított nitrátokká vagy szerves molekulákká (igyekszek hamarosan ezen a felületen részletes összeállítást közölni ezekről a folyamatokról). Az említett baleseteknél nem a technológiával volt probléma, hanem alapvető intékedések be nem tartásával, a korrupt szervezéssel, amely az adott országokat és végrehajtóit jellemzi, és amelyet a szakma erősen elitél. Kissé cinikusan még hozzá teszem, hogy az élet eredetét kutató szakemberek a hidrogén-cianidot (HCN-t) az aminosavak elődjének tekinti és jelenlétét alapvetőnek az élet megjelenése szempontjából. | |
Újra és újra érezhetjük a köpködést (lásd a Cianid Kód értékelése kapcsán), a problémát racionálisan is szemlélő szakemberekkel szembe, miszerint ők a bányászat csatlósai, akik eladták lelküket a gonosznak. Bár egyre többször erős kételyeim vannak a zöldek függetlenségéről és érdekmentességéről, mégis itt csak most azt mondom: a naivitásukért is felelőséggel tartoznak.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Erdélyi geológusok a nagyvilágban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|