Címlap
Belépés

Címlap
warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /home/gekko/old.foldtan.ro/includes/module.inc on line 203.
máramarosi terepgyakorlat, 2010. május 1-7. - szakmai célok
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 18:23 | | | | | |
A földtani felépítés tekintetében a Máramarosi-régió rendkivül komplex terület. Másrészt, a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a Tisza vízgyűjtőjén keresztül, az itt zajló bányászati tevékenységek és esetleges szennyezések nemcsak romániai, de ukrajnai és magyarországi környezetvédelmi problémákat is felvetnek, így a  2006-os évi rónaszéki sóbánya-csuszamlások és a 2008-as évi borsabányai zagytározó szennyezések helyszíneinek tanulmányozása fontos együttműködési feladat.  A Máramarosi-havasok metamorf kőzetősszletei nemcsak a legtökéletesebb földtani szelvényt biztosítják a Keleti Kárpátok takarós szerkezetein keresztül, hanem számos metamorfizált VMS-típusú érctelepet feltárnak Borsbánya környékén. Ugyanitt, a Torojágai neogén magmatizmus hatására számos geokémiai remobilizáció történt, amely újabb érctelepek kialakulásának kedvezett. A Máramarosi-medence viszonylagos elzártsága az Erdélyi- és a Pannon-medencéktől a Tethys-i környezetben számos speciális vonatkozású földtani képződmény kialakulását tette lehetővé az eocén-miocén korú üledékes medencében. Ennek gazdaságilag fontos következménye az aknasugatagi és a rónaszéki sóbányászat és az Iza völgyi szénhidrogén lelőhelyek.
 
Feladataink és céljaink ezen a földtanilag nagyon változatos területen sokrétűek, nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogének) és környezeti (csuszamlások, fém szennyezések, zagytározók) gyakorlati szaktudás felépítését teszik lehetővé.

A program célja a Máramarosi-régió geológiai és környezeti szempontú felmérése. A területre jelenleg erősen hanyatló ipari tevékenység és bányászat jellemző, ennek minden társadalmi-gazdasági, valamint környezeti következményével együtt. Ugyanakkor a földtani értékeken nyugvó szakturizmus jelentős kiaknázatlan forrást jelent. A terepgyakorlat helyszínein a kutatásban résztvevő geológusok és cégek révén lehetőség nyílik a bányászati eljárások megtekintésére, és a bányászathoz kapcsolódó környezeti problémák feltérképezésére. Ez a bemutatott esettanulmányok révén segíti a diákokat, hogy napjaink egyik legfontosabb környezetvédelmi–társadalmi–gazdasági–politikai kérdéskörében (ipari fejlesztések /gazdaság vs. környezet) támpontokat találjanak. Az ásványtan (ércbányászat/ércfeldolgozás) és környezetvédelem (környezeti ásványtan) kapcsolatának közös szemlélete a terepgyakorlat kiemelt célját képezi. Az elmúlt évek borsabányai szennyezéseinek kivédésére a román kormány az elmúlt években jelentős bánya-rehabilitációs projektbe kezdett, a terepi program során ennek a felmérésre is lehetőség adódik. A diákok az utóvulkáni működések (borvíz források) hasznosítási lehetőségeit is megfigyelhetik, ahol kiemelt hangsúlyt kap immár a - tudományos alapokon álló - fenntartható turizmus is.

A szakmai tevékenység mellett értékes kulturális és szabadidős programok is helyet kapnak. Ezek a programok a Máramarosi-régió elzártságából adódóan teljesen újak lesznek úgy az anyaországi diákoknak, mint az erdélyi diákok többsége számára is. A térség bámulatos sokszínűsége és néprajzi egyedisége (a máramarosi románok, magyarok, székelyek, cipszerek, szászok, sziléziai zsidók, ruszinok, ukránok és más nemzetiségűek békés együttélése és kulturális hagyatéka) fontos kiindulópontot adhat bármely határokon átnyuló együttműködéshez.

A hallgatói munka – egy-egy vezető oktató irányításával és mesteri vagy doktorandusz hallgató felügyeletével – vegyes kiscsoportokban történik, amelyekben a részvevői kör minden egyes összetevője képviselve van. A csoportok a terepi program zárása után beszámolót készítenek és eredményeiket nyilvánosan is bemutatják.

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

máramarosi terepgyakorlat, 2010. május 1-7. - résztvevők
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 18:07 |

A máramarosi terepgyakorlat (2010) várható résztvevői:

- a BBTE magyar tagozatának I-II. éves mérnöki geológia szakos (BSc), valamint (korlátozott számban) felsőbb éves, már tapasztalt hallgatói: 45 fő
- az ELTE és a Miskolci Egyetem földtudományi és környezetmérnöki szakos graduális (BSc) és PhD hallgatói: 15 fő
- az EMTE kolozsvári környezettudomány szakának I-II. éves hallgatói: 10 fő
- oktatók: dr. Forray Ferenc (BBTE), Gál Ágnes (BBTE), Kristály Ferenc (Miskolci Egyetem), dr. Márton István (BBTE), dr. Mosonyi Emília (BBTE), dr. Péró Csaba (ELTE), dr. Szakáll Sándor (Miskolci Egyetem), dr. Szakács Sándor (EMTE), Tóth Attila (EMTE), dr. Tóth Erzsébet (ELTE), Wanek Ferenc (EMTE), dr. Weiszburg Tamás (ELTE, BBTE).

Összesen: ~ 85 fő

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

máramarosi terepgyakorlat, 2010. május 1-7. - könyvészeti lista
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 17:21 | |

Térképek:

Kirándulás vezetők:

Tanulmányok, cikkek, könyvek:

Regionális földtan, szerkezeti földtan, rétegtan:
  • ANTONESCU, Fl., MITREA, Gh., POPESCU, Al. (1981): Contributii la cunoasterea stratigrafiei si tectonicii Miocenului din regiunea Vadu Izei–Bîrsana–Botiza Maramures), Dari de Seama ale Institutului Geologic Român, LXVI/5(1979). 5–23, Bucuresti.
  • AROLDI, C. (2001): The Pienides in Maramures, Univ. Press, 156 p., Cluj-Napoca.
  • ATANASIU, L. (1956): Geologia regiunii Perova–Sighet (Maramures), Dari de Seama ale Comitetului Geologic Român, XL(1952–1953). 28–33, Bucuresti.
  • ATANASIU, L., MARINESCU, I. (1955): Geologia regiunii Perova–Lunca (Maramures), Dari de Seama ale Comitetului Geologic Român, XXXIX(1951–1952). 122–127, Bucuresti.
  • BALINTONI, I. (1997): Geotectonica terenurilor metamorfice din România, Ed. Carpatica, 176, Cluj-Napoca.
  • BALINTONI, I. (2005): Divizarea geotectonică a teritoriului româniei pentru orogeneza alpină. Raport de cercetare, Grant 6/166.
  • DICEA, O., DUTESCU, P., ANTONESCU, Fl., MITREA, Gh., BOTEZ, R., DONOS, I., LUNGU, V., MOROSANU, I. (1980): Contributii la cunoasterea stratigrafiei zonei transcarpatice din Maramures, Dari de Seama ale Institutului Geologic Român, LXV/4(1977–1978). 21–81, Bucuresti.
  • IONESI, L. (1959): Geologia regiunii Petrova–Strîmtura (Maramures), Dari de Seama ale Comitetului Geologic Român, XLII(1954–1955). 23–42, Bucuresti.
  • KRÄUTNER, H. G., BINDEA, G. (2002): Structural units in the pre-Alpine basement of the Eastern Carpathians, Geologica Carpatica, 52. 1–8, Bratislava.
  • MUTIHAC, V. (1955): Cercetari geologice în regiunea dintre Cristalinul Rodnei si Masivul eruptiv al Tiblesului, Dari de Seama ale Comitetului Geologic Român, XXXIX(1951–1952). 113–122, Bucuresti.
  • MUTIHAC, V. (1974): Geologia României, Ed. Tehnica, 646 p., Bucuresti.
  • PATRULIUS, D., DIMITRESCU, R., BLEAHU, M. (1955): Cercetari geologice în valea Viseului si în împrejurimile Sacelului (Maramures), Dari de Seama ale Comitetului Geologic Român, XXXIX(1951–1952). 96–113, Bucuresti.
  • SANDULESCU, M. (1984): Geotectonica României, Ed. Tehnica, 334 p., Bucuresti.
  • ZAPAŁOWICZ, H., 1886. Eine geologische Skizze des östlichen Theiles der Pokutisch-Marmaroscher Grenzkarpathen. Jahrbuch der kaiserlichköniglichen Geologischen Reichsanstalts, XXXVI. 361–594, Wien.
Szedimentológia, szénhidrogén kutatás, paleontológia, geomorfológia:
  • BULGAREANU, V.-Al., IANC, Rosette, IONESCU, Venera, KISS, St., PRODANESCU, I., TINTILA, D., URCAN, T. (1985): Rosu lake (Ocna Sugatag, Maramures), the limnology of a anthroposaline, brackish- and acidic water lake, Revue roumaine de géologie, géophysique et géographie, Géologie, 29. 91–95, Bucharest.
  • CIOACA, A. (1983): Procese geomorfologice actuale în Depresiunea Costiui (judetul Maramures), Studii si cercetari de geologie, geofizica si geografie, Geografie, XXX. 74–76, Bucuresti.
  • CIOACA, A., MIHAI, Elena (1980): Conditiile morfohidroclimatice si procesele geomorfologice actuale în Depresiunea Ocna Sugatag, Studii si cercetari de geologie, geofizica si geografie, Geologie, XXVII/2. 251–260, Bucuresti.
  • EGGERTSSON, Ó., BABOS, Al. (2003): Dendrochronological dating in Maramures with special emphases on objects from the Maramures museum in Sighetul Marmatiei, Traditii si Patrimoniu, 2–3. 40–49.
  • IORGULESCU, T., NICULESCU, N. I., PENES, Maria (1962): Vîrsta unor masive de sare din RPR, Ed. Acad. RPR, 120 p., Bucuresti.
  • MAXIM, Al. (1961): Cîteva observatii asupra aspectelor morfologice ale locurilor de aparitie a masivelor de sare din Transilvania. I. Dezvelirea sarii. Daterea unor procese de migrare, Studia Universitatis Babes–Bolyai, Geologie–Geografie, VI/1. 21–35, Cluj.
  • RÉTHY K. (2007): Szénhidrogén-kutatás Máramarosban, Bányászati és kohászati lapok, Kőolaj és földgáz, 140/7. 14–16, Budapest.
  • WANEK F. (2000): Ásványvízkutatás és szénhidrogének a Keleti-Kárpátokban 1908 előtt, Bányászati és kohászati lapok, Kőolaj és földgáz, 133/7–8. 74–80, Budapest.
Ásványtan, kőzettan, ércteleptan, földtani veszélyforrások, bányászat:
  • BAILLY, L., MILESI, J.P., LEROY, J., MARCOUX, E. (1998): The Au-Cu-Zn-Sb epitbermal mineralisations of the Baia Mare district (North Romania): new mineralogical and microthermometric results. Earth and Planetary Sciences, 327, 385-390.
  • BERBELEAC, I., JUDE, R., UDUBASA, S. S., NUTU, M. L. (2006): Gold in pre-alpine mineralizations from Romania, Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 5. 14–17, Szeged.
  • BERZA, T., BORCOS, M., IANC, Rodica, BRATOSIN, Irina (1982): La succesion des intrusions neogenes de la region Toroioaga-Tiganul (Monts Maramures), Dari de Seama ale Sedintelor Inst./Com. Geol. Geofiz. (D. S.), LXVII/1. 11–24, Bucuresti.
  • BICAN-BRISAN, Nicoleta, ARDELEAN, Laura, PETRESCU, I. (2007): Contributii la cunoaşterea fenomenelor de risc în aria de dezvoltare a zacamântului de sare Ocna Sugatag, Environment & Progress, 10. 73–79, Cluj-Napoca.
  • BORCOS, M. (1966): Studiul geotermometric al mineralizatiei din masivul subvulcanic neogen Toroioaga-Tiganul (Maramures), D. S, LIII/2. 228–238, Bucuresti.
  • BORCOS, M., ANDAR, P., ANDAR, Anca, BERZA, T. (1980): Geochimia mineralizatiilor polimetalice din câmpul minier Toroioaga (Baia Borsa, Maramures), D. S., LXVII/2. 55–82, Bucuresti.
  • COOK, N. J. (1995): Polymetallic massive sulphide deposits at Baia Borsa, Romania, in: Pasava, Kribek, & Zak [eds.]: Mineral deposits, 851–854, Balkema–Rotterdam.
  • COOK, N. J. (1997a): Bismuth and bismuth-antimony sulphosalts from Neogene vein mineralisation, Baia Borsa area, Maramures, Romania. Mineralogical Magazine, 61/3. 387–409, London.
  • COOK, N. J. (1997b): Sulphur isotope chracteristics of polymetallic sulphide ore at Baia Borsa, Maramures, Romania, Romanian Journal of Mineralogy, 78. 11–19, Bucuresti.
  • DAMIAN, F, DAMIAN, Gh., (2003): Bournonite from hydrothermal ore deposits in the Baia Mare area, Romania. Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 1, Szeged, 23 p.
  • DAMIAN, Gh., POP, N., KOVÁCS, P. (1991): La pétrologie des tufs volcaniques badénienne du Bassin Maramures, in: MÂRZA, I. et al. [ed.]: The volcanic tuffs from the Transylvanian Basin, Geological Formations of Transylvania, Romania, 3. 233–243, Cluj-Napoca.
  • DIMITRESCU, R. (1955): Cercetari petrografice în regiunea Baia Borsa–Toroioaga, D. S., XXXIX. ?–?, Bucuresti.
  • FÖLDVÁRI, A., PANTÓ, G. (1942): Bányageológiai megfigyelések Borsabánya, az Aranyos-Beszterce völgy és Gyergyótölgyes környékének ércelőfordulásain és néhány más erdélyi ásványlelőhelyen, Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentései, 1941–1942/II. 305–318, Budapest.
  • PÉCSKAY, Z., EDELSTEIN, O., SEGHEDI, I., SZAKÁCS, A., KOVACS, M., CRIHAN, Maria, Bernad, A. (1994): Recent K-Ar datings of Neogene–Quaternary volcanic rocks in the East Carpathians (Romania). Abstracts volume of International Volcanological Congress, ? –?, Ankara.
  • POP, N., DAMIAN, Gh., POP, Vera (1991): La géochimie du processus de zéolitization des tufs volcaniques du Bassin du Maramures, in: MÂRZA, I. et al. [ed.]: The volcanic tuffs from the Transylvanian Basin, Geological Formations of Transylvania, Romania, 3. 317–323, Cluj-Napoca.
  • SCHMIDT S. (1897): A bányászat az 1896-ik évi ezredéves országos kiállításon Budapesten, Földtani közlöny, XXVII/1–4. 15–63, Budapest.
  • SOCOLESCU, M. (1952): Asupra geologiei regiunii Baia Borsa, D. S., XXXVI, 178-186.
  • SZŐKE, Amalia STECLACI, Lidia (1962): Regiunea Toroioaga-Baia Borsa, Ed. Acad. R.P.R., 240, Bucuresti.
  • STOICA, C., GHERASIE, I. (1981): Sarea si sarurile de potasiu si magneziu din România, Ed. Tehnica, 247 p., Bucuresti.
  • ZINCENCO, D., ANDAR, P., ANDAR, Anca (1981): Sinteza rezultatelor analizei statistice a mineralizatiilor stratiforme metamorfozate din nivele cu sulfuri Burloaia-Gura Baii si Dealul Bucatii, Muntii Maramuresului, D. S., XV/2. 131–210, Bucuresti.
Kultúra, történelem:
  • BALEA, Daniela Maria (1997): Toponimia istorica de pe Valea Izei, in: IUGA, V. et al [red.]: Maramures vatra de istorie milenara, Ed. Dragos Voda, Cluj-Napoca.
  • BALOGH B., SZÉKELY J. (2006): Rónaszék műemlékeiről (2.), Bányavidéki Új szó, 18(XLVIII)/1025. (dec. 15–21).
  • BÉLAY V. (1943): Máramaros megye társadalma és nemzetiségei. Budapest, Sylvester Nyomda R-T.
  • GYÖRFFY GY. (1998): Máramaros megye, in: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, IV., Akad. Kiadó, 111–129, Budapest.
  • ILK, A.-J. (1990): Der Zipzer in Oberwischau. Versuch einer Einführung, in: Der singende Tisch. Zipzer Volkserzählungen, Dacia Verlag, 6–13, Cluj-Napoca.
  • MAKKAI L. (1988): Erdély a középkori Magyar Királyságban (896–1526), in: MAKKAI L., MÓCSY A. [szerk.]: Erdély története. I. A kezdetektől 1606-ig, Akad. Kiadó, 235–408, Budapest.
  • RUSU, A. A. (2000): Dictionarul manastirilor din Transilvania, Banat, Crisana si Maramures, Presa Universitara Clujeana, 286 p., Cluj-Napoca.
  • VLASIE, M. (2003): Drumuri spre mânastiri. Ghidul asezamintelor monahale ortodoxe din România, Ed. Sophia, 380 p., Bucuresti.
  • WALDSTEIN, Fr., KITAIBEL, P. (1802): Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae, I., Typis Mathiae Andreae Schmidt, 104 p., Vienna.
[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

máramarosi terepgyakorlat, 2010. május 1-7. - előzetes program
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 14:40 | | | | | | |
Megjegyzés: A szakmai program jelentős részének magvalósítására két 35-40 fős csoportban kerül sor.


Május 1. (szombat):Utazás (indulás Kolozsvárról, a BBTE elől d.e.10 órakor bérelt autóbusszal), megállás geomorfológiai kitekintéssel, az izaszacsali mészkőbánya (rétegtani és szerkezetföldtani bevezetés), érkezés, eligazítás, szállás elfoglalása.

Május 2. (vasárnap):
I. csoport: 1. téma
II. csoport: 2. téma

Május 3. (hétfő):
I. csoport: 4. téma
II. csoport: 1. téma

Május 4. (kedd):
I. csoport: 3. téma
II. csoport: 4. téma

Május 5. (szerda):
I. + II. csoport: 5. téma

Május 6. (csütörtök):
I. csoport: 2. téma
II. csoport: 3. téma

Május 7. (péntek): Délelőtt a terepi megfigyelések összegzésére, majd hazautazásra kerül sor. Várható érkezés Kolozsvárra: d.u. 8 órakor.


1. téma: A Tölgyes-sorozat metamorf kőzetei és a VMS-típusú (vulkáni környezetben lerakódott masszív szulfidos) érctelepek a Csiszla völgyében, Borsabányától délkeletre.
Szakmai megállási pontok:
•   A Borló és a Dealul Bucăţii tárnák rakodó állomása a Csiszla-völgyében: a kloritos és a kvarc-földpát metamorf palák tanulmányozása mellett lehetőségünk lesz a rakódó állomása körül és az út mellett elhullatott vagy a meddőhányóból kimosott szulfid-tartalmú minták gyűjtésére és az elmúlt évek bánya-rehabilitációs munkái eredményeinek megtekintésére (kőzettani, ásványtani, ércteleptani és környezetföldtani szempontok).
•    A Vinyeszér-patak beömlése és a borvízforrás: vetők által szabdalt metamorf kőzetek mentén feltörő ásványvízforrások megfigyelése (szerkezetföldtani és hidrogeológiai szempontok).
•    A Kolbu-völgyi zagytározó és derítő állomás tanulmányozása (a 2008-as nehézfémes szennyezések helyszíne, környezetföldtani szempontok).
•    A Kolbu-völgyi pirrhotin lencsék tanulmányozása (ásványtani szempontok).
• Környezetföldtani és vízkémiai mérések a Csiszla-patak mentén
• A borsai ásványvíz töltőde meglátogatása
•    A Csiszla-völgyi neogén andezit telérek és a metamorf aljzat kontaktusa: magmás kőzetek ásványparageneziseinek, a kontakt ásványok, szaruszirtek és a különböző (kovásodás, propilitesedés, kloritosodás) hidrotermás mállás típusok tanulmányozása lesz lehetőségünk (ásványtani, kőzettani és ércteleptani vonatkozások).
•    Bagoly-szikla: Borsabánya környékének egyik érdekes földtani látványossága a településtől D-re emelkedő nummuliteszes eocén mészkőszirt, mely a Radnai-havasok előterének kréta–eocén sorozatát képviseli; a Bagoly-sziklának a Csiszla-patak felőli oldalán jól kivehetők az erőteljesen gyűrt, grafitos fillit fölött a fehér nummuliteszes, krinoidás, eocén mészkővek (rétegtani és őslénytani vonatkozások).

2. téma: A Keleti-Getidák Szubbukovinai- és Infrabukovinai-takarós szerkezeteinek metamorf egységei a Vaszer völgyében.
Szakmai megállási pontok: A Vaszer-völgye mentén az átmenetet a Szubbukovinai egységből (Rebra csoport csillámpalái, amfibolitjai, dolomitos márványai) az Infrabukovinai egységbe (Bretila csoport erősen retromorfozált gránátos csillámpalái, szemes gnejszei, amfibolitjai) egy milonitos zónán keresztül történik, melyben helyenként 2- 3 mm hosszú metamorf turmalintűk figyelhetők meg. A Novat-pataktól a Bordó-patakig a Bretila gnejszekben haladunk tovább a Vaser mentén. A Bordó-patak torkolatához közel, a Szubbukovinai–takarós szerkezet alsó lenyesési zónájában, kloritoidos milonitok szemlélhetők meg. Ez a nap fontos térképezési gyakorlati képzést tesz lehetővé, gyakorolhatóak a milonitos foliációk és lineációk mérései, illetve más szerkezetföldtani mérések és megfigyelések. A terület megközelítése a hangulatos Vaszer-völgyi kisvasút (CFF) révén fog történi.

3. téma: A Torojága neogén magmás intrúzió és a kapcsolódó epitermás Zn-Pb-Cu-Au tartalmú érctelérek a Székes-patakban, Borsabányától északra.
Szakmai megállási pontok:
•   Mikrodiorit kőfejtő Borsabánya nyugati bejáratánál: a Torojága magmás rendszerhez tartozó benyomulások és azok kontaktusa üledékes kőpzetekkel (ásványtani, kőzettani és ércteleptani vonatkozások, kapcsolódik az 1. témához).
• A Székes-patak menti tárnák, meddőhányók, bánya-rehabilitációs munkák és a Torojága neogén magmás intrúzió feltárásai (ásványtani, ércteleptani és környezetvédelmi vonatkozások)
•    A nap végén a nehézásvány mosásra is sok kerül.

4. téma: A Máramarosi-medence eocén, oligocén és miocén üledékei, a sóbányászat és a szénhidrogének kutatása.
Szakmai/történelmi megállási pontok: Visóoroszin (Ruszkován) az oligocén homokkőves márga flis, vadflis, bitumenes palákat, márgákat és agyagok tanulmányozhatjuk (rétegtani, őskörnyezettani és őslénytani megfigyelések). Bisztra és Petrova környékén az eocén mészkő és fliss tanulmányozására kerül sor, lehetőséget adva és betekintést nyerve a hagyományos ruszin falvak életébe. Rónaszéken, Máramaros legnagyobb magyar közösségének településén, a sóbányászat nyomait és a bádeni márgákat és homokkőveket tanulmányozhatjuk. Itt fontos környezetföldtani megfigyeléseket tehetünk a 2006-os földcsuszamlások helyszínén, amelynek kiújulása az egész település biztonságát veszélyezteti. Ngaybocskón a „máramarosi gyémánt” (kvarc kristályok) gyűjtésére kerül sor. Aknasugatagon szintén a híres sóbányászat nyomait (sóstavak, források, bányászati emlékművek) és az áthalmozott felső-bádeni tufarétegeket tanulmányozhatjuk. Az Iza völgyén visszafelé haladva lehetőségünk lesz a dragomérfalvi szénhidrogén kutatások nyomainak megvizsgálására, a Jódi-fatemplom (legrégibb a környéken) és a máramarosi románság más fontos kultúrtörténeti vontakozású emlékeinek (néptörténeti múzeum, Bogdan vajda emléke, barsanai kolostorok) meglátogatására. A nap utolsó pontjaként a majszini fliss feltárásoknál szedimentológiai bélyegek tanulmányozására kerül sor.

5. téma: A Máramarosi-havasok tetején: a Mihajlek (1918 m) és Farkó (1956 m) csúcsok.
Egy földtudományi és környezettudományi szakember fontos kihívása a fizikai állóképesség és a természet jelenségeinek és folyamatainak megtapasztalása. Gyalogtúránk ennek gyakorlására és földtani megfigyeléseinek bővítésére ad lehetőséget. A program részét képezi a fekete flis és a Csalhói takaró problematikája, amelyek feltárásai Oroszkő (Repedea, Kirva) - Havasmező (Poienile de Submunte) fölött (Luhei határában), a Rika folyó mentén mutathatók be.  A téma egyben egy szép túralehetőséget is ajánl Luheiról a Mihajlek (1918 m) és Farkó (1956 m) megmászásán keresztül a fekete flis takaró bazaltjának, illetve kréta flis és a bukovinai kristályos takaróroncsok érintésével.
 
 
Útvonal térkép:


View Máramaros - 2010 in a larger map
[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – KÖRNYEZETTUDATOS TAVASZI EGYETEM V. – MÁRAMAROS, 2010. MÁJUS 1-7.
Submitted by kobold on szerda, március 3, 2010 - 14:20 | | | | | |
A program célja magyarországi és erdélyi szakemberek (15 fő) együttműködése révén anyaországi és erdélyi földtudományi, környezetmérnöki és környezettudományi képzésben részt vevő egyetemi hallgatók (BBTE, ELTE, EMTE, ME, 70 fő) számára közös földtani szemléletű terepi és szakmai együttműködés szervezése a Keleti Kárpátok északi részén. Az 5+ 2 napos szakmai tapasztalatszerzésre a Máramarosi-havasokban, illetve a Iza-, Visó-, Tisza-, Ruszkova-, Rika-, Csiszla- és a Vaszer-folyók által feltárt völgyekben, 2010. május 1-7 között kerül sor.

Céljaink ezen a földtanilag változatos területen nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gyakorlati, gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogén kutatás, geoturizmus) és környezetmérnöki (földtani és bányászati veszélyforrások, meddőhányók és zagytározók) szaktudás felépítését teszik lehetővé. A Kárpát-medencében stratégiai fontosságú szerep hárul a környezetvédelem és nyersanyagellátás területén való kölcsönös együttműködésre a szomszédos államok területén tevékenykedő szakemberekkel, szervezetekkel és intézményekkel.

A terepi tavaszi egyetem – a szakmai fejlesztés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is és a fiatalok környezettudatos nevelését. Reményeink szerint a program sokat segít abban, hogy a föld- és környezettudományok területén tevékenykedő diákjaink készek és felkészültek legyenek arra, hogy társadalmunknak biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb környezetet biztosítsanak.

A program támogatói:
- Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
- Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
- a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
- Bolyai Társaság (Kolozsvár)
- Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)

Földtan.lap.hu szemle
tovább