Címlap
Belépés

warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /home/gekko/old.foldtan.ro/includes/module.inc on line 203.
Dél-erdélyi terepgyakorlat 2011. április 28 - május 3: részletes program (útvonal-térképekkel)
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 23:56 | | | |

A dél-erdélyi terepgyakorlat programja:

  • 2011. április 28. (csütörtök): Kolozsvár (50 személyes autóbusz)/Nagyszeben (40 személyes autóbusz) : indulás (8.00) - Tövis/Gyulafehérvár (9.30) - I. téma (A+B csoport) - Kisdisznód (18.00): szálláselfoglalás, eligazítás
  • 2011. április 29. (péntek): II. téma (A csoport) - III. téma (B csoport)
  • 2011. április 30. (szombat): III. téma (A csoport) - II. téma (B csoport)
  • 2011. május 1. (vasárnap): IV. téma (A csoport) - V. téma (B csoport)
  • 2011. május 2. (hétfő): V. téma (A csoport) - IV. téma (B csoport)
  • 2011. május 3. (kedd): Kisdisznód (8.00): indulás - VI. téma (A+B csoport) - Kolozsvár (21.00): érkezés

A program részletei:

I. téma: Az Erdélyi-szigethegység déli részének bazaltos aljzata és mezozoikumi üledékes képződményei (Gáldi-szoros, Ompoly-völgye és Szászsebes-környéke)

Útvonal(autóbusszal összesen 270 km): a Kolozsvár/Nagyszeben - Gyulafehérvár/Tövis - Gáldi-szoros: a bazaltos aljzat illetve a kréta konglomerátumok és a wildflis feltárásai - Tótfalud:Hollókő földtani rezerváció - Kisompoly: mészkő olisztolitok - Péterfalva és Borberek (Szászsebes környéke): kréta kontinentális üledékek - Kisdisznód (18.00): érkezés.

II. téma: Dél-Erdély (metamorf) aljzata és nagyszerkezeti egységei (ásványtani, kőzettani, ércteleptani és szerkezetföldtani bélyegek)

Útvonal (autóbusszal összesen 270 km): Kisdisznód (8.30): indulás - Călineşti (10.00): kréta bazális breccsák/konglomerátumok, a Fogarasi egység feltolódása - Brezoi - Valea lui Stan (12.00): nyírásos zónákhoz kapcsolódó aranyércesedések, Szupragéta-takaró kőzetei - Voineasa (14.00): pegmatitok, Géta-takaró kőzetei - Latorica-szoros) (16.00): Danubiai-autohton kőzetei - Kisdisznód (20.00): érkezés.

III. téma: A Nagyszebeni-medence harmadidőszaki (üledékes) képződményei (ásványtani, kőzettani, paleontológiai, rétagtani, geoturisztikai, geomorfológiai megfigyelések)

Útvonal (autóbusszal összesen 75 km): Kisdisznód (8.30): indulás - Porcsesd : eocén korú mészkő és a metamorf aljzat kontaktusa, természetvédelmi terület - Nagytalmács határa: kora badeni fandelta üledékek, kavicskő formáció - Móh: szarmata fandelták mélyvízi tagozata - Veresmart: kora miocén folyóvízi és ártéri üledékes környezet, evaporitok (gipsz) - a Dolmányi-vadkörtefás feltárás: homokfejtő, pannóniai korú növényi kövületlelő-hely – Szenterzsébet : agyagbánya, kövületek, téglagyártás - Vízakna): sóbányászat, bányaomlások veszélye és hatásai - Kisdisznód: érkezés.

IV. téma: Resinár és Kisdisznód környékének földtana (részletes megfigyelések, szerkezetföldtani és kőzettani térképezés)

Útvonal (autóbusszal összesen 10 km, gyalog 12 km könnyű terepen): Kisdisznód (8.15): indulás - Resinár (9.00): kultúrtörténeti megálló - Sevis-patakmenti megállók: térképezés egy nyírásos milonitos zóna változatos kőzetösszletein keresztül - Gomba-kő (Halbstein) rezervátum: késő-kréta képződmények - Kisdisznód (17.00): kultúrtörténeti magálló.

V. téma: Részlettanulmányra alkalmas doborkai szarmata szelvény és az oláhpiáni nehézásványok (üledékföldtani térképezés, nehézásványmosás)

Útvonal (autóbusszal összesen 200 km): Kisdisznód (8.45): indulás - Doborka (10.00): térképezés egy szarmata üledéksoron keresztül - Oláhpián (15.00): nehézásványmosás - Kisdisznód (18.30): érkezés.

VI. téma: Az Erdélyi Érchegység déli részének neogén magmatizmusa és kapcsolódó hidrotermás ércesedések (ásványtani, kőzettani, ércteleptani és környezetgeokémiai bélyegek)

Útvonal (autóbusszal összesen 300 km): Kisdisznód (9.00): indulás - Szenterzsébet (9.30): Johann Michael ACKNER (az erdélyi ásványtan és a szász tudományosság jelles egyénisége) sírjának megkoszorúzása - Szászsebes - Aranyi-hegy - Bánpatak (12.30): forrás-mészkővek (travertin) - Nagyág és környéke (15.00): magmás kőzetek, ásványgyűjtés, geokémiai-vízkémiai mérések - Kolozsvár (20.00): érkezés.


Interaktív útvonaltérkép:


View Dél-erdélyi terepgyakorlat, 2011. április 27 - május 3. in a larger map

Gyalogtúra javaslatok (Dr. Péró Csaba) - Az anyagi/pályázati források szerény mértéke mellett és a résztvevők (80 főre számítunk) örvendetes gyarapodása miatt sajnos ezt a program pontot ki kellett vegyük a terepgyakorlat programjából (aktualizálva: 2011.04.14, Márton István).

1. Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m)
Előnyei:
- A Kárpátok egyik legmélyebb mészkőszurdoka. Természetvédelmi terület.
- A Vanturarita-Buila mészkőgerinc a Királykő kistestvére (földtani felépítése is analóg). Természetvédelmi terület.
- A három közül talán a legszebb.
Hátrányai:
- A legtávolabbi, távolsága Nagytolmácstől Cheia faluig közúton 97 km.
- Cheia falutól kb. 8 km erdei út a völgyben (vissza is ugyanannyi).
- Busszal valószínűleg nem járható. Teherautót vagy traktort kellene bérelni.

2. Latorica-szoros és Piatra Tarnovului (1879 m)
Előnyei:
- A Kárpátok egyik legmélyebb szurdoka (kristályos kőzetekben), a Cheianál is mélyebb (kb.1000 m). Természetvédelmi terület.
- A Piatra Tarnovului-Tarnovu Mare a Királykő legkisebb testvére (a mészkő fedő a legvékonyabb). Természetvédelmi terület, az előbbi szurdok déli határán.
- Távolsága Nagytolmácstől (végig aszfaltúton) Ciunget faluig 79 km.
- Egyszerű megközelítés, fölösleges gyaloglás nincs (0 km).
Hátrányai:
- A legrövidebb (ez egyben előny is lehet), de bővítésekkel kombinálható.
(Ugyaninnen - indulási és érkezési pont azonos - egy kissé nagyobb kör is megtehető a Latorica-szoros túloldalán (É) emelkedő Fratosteanu csúcsra. Ennek hátránya, hogy 200 m-rel magasabb, és kevésbé romantikus).

3. Kozia-gerinc
Előnyei:
- A legalacsonyabb a három közül (1668 m), de a kiindulás is a legmélyebben van (kb. 300 m), így a szintkülönbség tetemes (közel 1400 m).
- Több változat is elképzelhető, könnyen variálható.
- Fantasztikus sziklavilág (szemes gneisz), helyenként a legvadabb korzikai (gránitos) tájakkal is felveszi a versenyt. Románia (egyik?) legkisebb Nemzeti Parkja, területe alig 160 négyzetkilométer.
- Távolsága Nagytolmácstől a legkisebb: (végig a főútvonalon) az Arutela hídig (Poiana Bivolari - Caciulata falu előtt, az Olt bal partján) 57 km.
- Amennyiben a busz be tud menni Perisaniba, hazafelé sincs fölösleges gyaloglás (0 km).
- A csúcson lévő toronyhoz vezető úton szükség esetén autós "mentőakció" indítható.
Hátránya:
- A hosszabb átmenő gerinctúra ÉK-i végétől (Perisani falu) a főútra vezető 10 km-es "drum nemodernizat" autóbusszal járható-e? Ellenőrzendő!



KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – FÖLD- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TEREPI TAVASZI EGYETEM - DÉL-ERDÉLY, 2011. ÁPRILIS 28. - MÁJUS 3.
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 23:06 | | | | | | | |


A program célja magyarországi és erdélyi szakemberek (13 fő) együttműködése révén magyarországi és erdélyi földtudományi, környezetmérnöki és környezettudományi képzésben részt vevő egyetemi hallgatók (70 fő) számára közös környezettudományi szemléletű terepi tavaszi egyetem és szakmai együttműködés szervezése Dél-Erdélyben. Az 5+2 napos terepi gyakorlat tervezett időpontja 2011. április 28. – május 3., és következő területek különböző helyszíneit célozza meg: az Erdélyi-medence déli részét, a Nagyszebeni- és Fogarasi-medence térségét, a Szebeni-havasok területét a Lotru forrásvidékével és az Olt-szorossal együtt, valamint az Erdélyi Érchegység déli részeit.
 
Szakmai célok:

A program célját képező dél-erdélyi régió földtani felépítés tekintetében rendkívül komplex terület. Feladataink és céljaink ezen a földtanilag nagyon változatos területen sokrétűek, nemcsak az elméleti megismerést szolgálják, hanem fontos gyakorlati (ásvány-, kőzet-, őslény- és szerkezet-felismerés, térképezés), gazdasági (érckutatás, sóbányászat, szénhidrogén kutatás, geoturizmus) és környezetmérnöki (földtani veszélyforrások, bányászati objektumok, meddőhányók és zagytározók) szaktudás felépítését teszik lehetővé. Másrészt, Dél-Erdély földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a Maros vízgyűjtő területén keresztül, az itt zajló bányászati tevékenységek és esetleges szennyezések nemcsak romániai, de magyarországi és szerbiai környezetvédelmi problémákat is felvetnek. Ilyen kérdések például a napjainkban sokat tárgyalt verespataki és felsőcsertési arany-bányászati projektek, illetve az Erdélyi-szigethegység bányászati hagyatékának környezeti veszélyforrása, amelyek terepi munkánk során tárgyalásra és bemutatásra kerülnek.

A 2011-es terepi tavaszi egyetem a következő szakmai feladatok megvalósítását tűzi ki célul:
  • A dél-erdélyi régió (Szebeni-havasok, Erdély és Havasalföld határa, Erdélyi-medence, Erdélyi Érchegység) földtani és tektonikai egységeinek megismerését;
  • A felszíni folyamatok kémiai és puffer hatását meghatározó ásványtani, kőzettani és geokémiai jellemzőinek megismerését (számos megálló a gyakorlat során);
  • A szénhidrogén kutatás szempontjából fontos szedimentológiai és rétegtani bélyegek eljasátítását az Erdélyi-medence neogén-korú összleteinek feltárásai kapcsán (a Nagyszebeni- és Fogarasi-medencék); 
  • A területre jellemző földtani (csuszamlások, árvízek) és bányászati (külszíni bányaművelés, meddőhányók, zagytározók) veszélyforrások feltérképezését és működési mechanizmusaiknak megértését (Nagydisznód, Felsőcsertés, Vízakna, Voineasa);
  • Az érckutatás területén alkalmazható kőzetátalakulási, ércásványtani és szerkezeti bélyegek elsajátításának gyakorlását, valamint az ipari kutatásban használt mérnöki (fúrástechnikai, geofizikai, bányászati) módszerekbe való bevezetést (Felsőcsertés, Valea lui Stan);
  • A geomorfológiai és a negyedidőszaki völgyfejlődés problematikájának (erózióbázisok, kaptációk, antecedens szorosok, stb) tárgyalását (Vöröstorony-szoros, Nagyszebeni-medence; Szebeni-havasok);
  • Földtani rezervációk és védett területek kiépítésének módszertanát és geoturisztikai hasznosítási lehetőségeiket (Silberbach, Jugendwald, Vöröstorony-szoros, Vidra-tó, Porcsesd)
  • Egy föld- és környezettudományi szakember munkája szempontjából fontos fizikai állóképesség és a természet jelenségeinek megtapasztalását (várhatóan: Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m).
A terepi tavaszi egyetem – a szakmai képzés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is. A szakmai tevékenység mellett értékes kulturális objektumok és tudománytörténeti értékek meglátogatására is sor kerül. Ezek a programok, illetve az erdélyi szászok központját képező, Európa kulturális fővárosát is adó (2007) Nagyszeben-vidékének bámulatos sokszínűsége és néprajzi egyedisége (románok, szászok, magyarok, székelyek, és más nemzetiségűek békés együttélése és kulturális hagyatéka) fontos kiindulópontot adhat bármely határokon átnyuló Kárpát-medencei együttműködéshez.
 
A program támogatói:
  • Koch Antal Földtani Társaság (Kolozsvár- www.foldtan.ro)
  • Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
  • Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
  • Erdélyi Gondolat Egyesület Oktatási Szaktestülete - www.ergo.org.ro)
  • a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
  • Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)



Terepgyakorlat vezető & oktatási segédanyag (tavaszi terep - 2011 - Dél-Erdély)
Submitted by kobold on szombat, május 7, 2011 - 20:28 | | | | |

A 2011-es, dél-erdélyi Föld- és környezettudományi terepi-tavaszi egyetem vezetője ITT érhető el. Sikeres böngészést és terepezést!

Terepi vezeto boritoja

 


[ kobold blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Dél-erdélyi terepgyakorlat 2011. április 28 - május 3: részvételi tundivalók
Submitted by kobold on csütörtök, március 10, 2011 - 14:13 | | | |

Szállás: közösen, egyforma ellátás mellett, a Kisdisznódi Ifjúsági Szabadidő Központban lesz biztosítva (Centrul de Agrement pentru Tineret - CISNĂDIOARA)

Étkezés: egy reggelit és egy kiadós, kétfogásos, meleg estebédet naponta biztosítunk a szálláshelyen

Szállítás: Kolozsvártól-Kolozsvárig bérelt autóbuszokkal fog történi. Minden résztvevő az utazását maga biztosítja Kolozsvárig vagy Gyulafehérvárig (dél-erdélyi vagy a déli vonalon utazó magyarországi résztvevőkkel gyulafehérvári találkozási pont is megszervezhető).

Hoznivalók:

- szél és eső védő, kényelmes terepi öltözet (bakancs is szükséges mert hosszabb terepi gyaloglásokra is számítani kell)

- geológus felszerelés: kalapács, nagyító, jegyzetfüzet, mintazacskó, mágnestű, karcoló, iránytű, GPS (ha van)

- Kisdisznód egy kisebb település, alap-élelmiszerek és ásványvíz beszerzésére a helyi kisüzletekben is lehetőség lesz, de pénzváltó és nagyobb üzletek csak Nagydisznódon és Nagyszebenben találhatóak a legközelebb.

Önrész (az étkezés támogatására):

- Koch Antal Földtani Társaság tagjainak (a helyszínen is lehetőség lesz a jelentkezési lapok leadására): 85 RON/személy

- más résztvevőnek: 100 RON/személy



Dél-erdélyi terepgyakorlat 2011. április 28 - május 3: szervezők és résztvevők
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 23:34 | | | |

A 2010/2011-es szakmai program szakmai főszervezője dr. Márton István (egyetemi óraadó tanár – BBTE, Ásványtani Tanszék, Kolozsvár; posztdoktori kutató – Genfi TE, Föld és Környezettudományi Tanszékcsoport, Svájc), akit dr. Forray Ferenc egyetemi adjunktus (BBTE, Ásványtani Tanszék), Gál Ágnes tanársegéd (BBTE, Ásványtani Tanszék), Kovács Alpár érckutató (Coffey Mining, Ozsdola), dr. Kovács Szilamér szénhidrogénkutató (Kliwalab Egyesület, Sepsiszentgyörgy), dr. Krézsek Csaba (egyetemi óraadó tanár – BBTE, Geológia és Paleontológia Tanszék), Kristály Ferenc tanszéki mérnök (Miskolci Egyetem – Ásvány- és Kőzettani Tanszék), dr. Mosonyi Emília egyetemi adjunktus (BBTE, Ásványtani Tanszék), dr. Péró Csaba tudományos munkatárs (ELTE TTK, Regionális Földtani Tanszék), dr. Silye Lóránd tanársegéd  (BBTE, Geológia és Paleontológia Tanszék), dr. Szakáll Sándor tanszékvezető egyetemi docens (Miskolci Egyetem – Ásvány- és Kőzettani Tanszék), dr. Szakács Sándor egyetemi docens (EMTE, Környezettudományi Tanszék, Kolozsvár), Tóth Attila tanársegéd (EMTE, Környezettudományi Tanszék, Kolozsvár), dr. Tóth Erzsébet egyetemi oktató (ELTE TTK Ásványtani Tanszék, Budapest), dr. Weiszburg Tamás habilitált egyetemi docens (oktató: ELTE TTK Ásványtani Tanszék; ELTE TTK Környezettudományi Centrum; illetve az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum valamint az ELTE Tatai Természetvédelmi Terület és Szabadtéri Geológiai Múzeum igazgató), illetve Wanek Ferenc egyetemi adjunktus (EMTE, Környezettudományi Tanszék, Kolozsvár) segítenek. Ez a szakmai szervező csoport az erdélyi magyar nyelvű földtani képzés újbóli létrehozásában és fejlesztésében a kezdetektől (1997) résztvevő szakemberek, illetve ebből a képzésből és mentori támogatásból kikerült fiatal szakemberek értékes együttműködését, egyszersmind az erdélyi föld- és környezettudományi képzés célszerű és hatékony voltát jelzik.
 
A dél-erdélyi terepgyakorlat (2011) további várható résztvevői (összesen ~70 fő):

- a BBTE magyar tagozatának I-II. éves mérnökgeológia szakos (BSc, tanrendi program része), valamint (korlátozott számban) felsőbb éves, már tapasztalt hallgatói: 40 fő
- az ELTE és a Miskolci Egyetem földtudományi és környezetmérnöki szakos graduális (BSc) és MSc hallgatói: 15 fő
- az EMTE kolozsvári környezettudomány szakának I-II. éves hallgatói: 15 fő
 
A program támogatói:
  • Koch Antal Földtani Társaság (Kolozsvár- www.foldtan.ro)
  • Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
  • Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
  • Erdélyi Gondolat Egyesület Oktatási Szaktestülete - www.ergo.org.ro)
  • a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
  • Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

KINCSÜNK, A KÖRNYEZETÜNK – FÖLD- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TEREPI TAVASZI/NYÁRI EGYETEMEK
Submitted by kobold on szombat, október 30, 2010 - 21:42 | | | | | | |

A Kárpát-medencében elfoglalt földrajzi és földtani környezetünkből adódóan stratégiai fontosságú szerep hárul a környezetvédelem és nyersanyagellátás területén való kölcsönös együttműködésre a szomszédos államok területén tevékenykedő szakemberekkel, szervezetekkel és intézményekkel. Ez nem merülhet ki a laikus és politikai szempontú környezeti szemlélet terjedésén, hanem munkánk a Földünk és a felszínét meghatározó – földtani, geokémiai, hidrológiai, biológiai – folyamatok alaposabb megértését kell megcélozza. Ezek az ismeretek számos gyakorlati és csak a terepen elsajátítható tudást igényelnek, amelyet a Kárpát-medencei egyetemek földtani, környezettudományi és környezetmérnöki képzéseiben, a tantervi program részeként, sajnos csak korlátozott mértékben valósulnak meg. Erdélyben, a különleges földtani adottságok miatt, a földtudományok és a bányászat a középkor óta európai jelentőségű. Az 1872-ben alapított kolozsvári egyetemi oktatásban Koch Antal professzor, és majdani követői révén a földtudományok mindig is kiemelten fontos szerepet játszottak.

Az 1990-es évektől Magyarországon, majd egy kis késéssel Romániában is megindult a környezettudományi egyetemi oktatás, ami Erdélyben – részben az évszázadok, de főként az elmúlt 6–8 évtized gazdasági tevékenysége nyomán – nem választható el a bányászattól és az erre épülő iparágaktól. Miközben az állami bányákat Erdély-szerte bezárják (az EU csatlakozás következményeként 2007-től már nem kaphat állami dotációt a bányászat) nemcsak a társadalmi feszültségek nőnek (munkanélküliség), hanem a megszűnt bányászat nyomán hatalmas tájsebek, jelentős környezeti károk is visszamaradnak, az esetek többségében gazdátlanul. A kapcsolat fordítva is fennáll: a nyitás előtt álló új (magán)bányák esetében a társadalmi haszon mérlegének megvonásához a gazdasági hasznot kell szembeállítani a környezeti károkozással és kockázattal. A BBTE-n 13 éve újraindult magyar nyelvű geológiaoktatás (első, 1997-től aktív vendégtanár: dr. Weiszburg Tamás) és a megkezdődött környezettudományi, illetve környezetmérnöki oktatás (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE): Csíkszeredai Kar 2001; Kolozsvári Kar 2002; BBTE: 2004) immár komoly hallgatói tömegek magyar nyelvű szakképzését teszik lehetővé. E diákok számára a tanárok – részben a gyakorlati, szakmai fejlesztés érdekében, részben a vendégtanári rendszerből adódó évközi korlátozott tanár-diák szakmai kapcsolatok hiányosságait ellensúlyozandó, részben a felnövő új szakértelmiségi közösség összekovácsolása érdekében – 2000 óta minden nyáron (pályázati lehetőségektől függően tavasszal is) komplex, összmagyar, intézménytől független szakmai programokat szerveztek. E programokba magyarországi diákokat is bevonták. 

A terepi tavaszi/nyári egyetem – a szakmai fejlesztés mellett – kiemelten szolgálja az együtt felnövő jövendő magyar értelmiségi generáció intézményi korlátokon átlépő összekovácsolását is és a fiatalok környezettudatos nevelését. Reményeink szerint a program sokat segít abban, hogy a föld- és környezettudományok területén tevékenykedő diákjaink készek és felkészültek legyenek arra, hogy társadalmunknak biztonságosabb, egészségesebb és gazdagabb környezetet biztosítsanak.
 
A kezdetben kis létszámú (20-25 fős) események a diákság létszámának örvendetes gyarapodása miatt egyre nagyobbakká váltak (2011-ben 80 fős részvétellel). Ez nem csak a programok szakmai és technikai szervezését tette bonyolultabbá, hanem a rendezvény összköltségét is jelentősen megnövelte. 2013-tól a pályázati támogatások csökkenésével és a szakmai szempontok érvényesülésének határozott igényével a részvételi létszám 32 főre korlátozott. Ezzel a változással egyetemi alapképzésen túlmutató és a szakmai-civil szervezeti érdekeket érvényesítő elitképzés is jobban megvalósulhat.

A program eddigi támogatói:
  • Sapientia Hungariae Alapítvány (Budapest - www.sha.hu)
  • Koch Antal Földtani Társaság (Kolozsvár- www.foldtan.ro)
  • Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Összetartozás Kollégium (Magyarország - www.emet.gov.hu/)
  • Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma (Magyarország - www.nca.hu)
  • Erdélyi Gondolat Egyesület Oktatási Szaktestülete - www.ergo.org.ro)
  • a résztvevők egyetemi intézményei: Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár), Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest), Miskolci Egyetem
  • Bolyai Társaság (Kolozsvár)
  • Koch Sándor Alapítvány (Miskolc)
A programok helyszínei:

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Földtan.lap.hu szemle