Címlap
Belépés

warning: Parameter 2 to views_rss_views_feed_argument() expected to be a reference, value given in /home/gekko/old.foldtan.ro/includes/module.inc on line 203.
Szakács Sándor: Chilei élmények - vetélkedő kérdések
Submitted by kobold on szombat, március 10, 2012 - 16:13 | |

 Szakács Sándor a Chilei élmények című beszámolójához kapcsolódóan az alábbi vetélkedő kérdéseket fogalmazta meg az egyetemi hallgatókhoz:

1. A Google Earth-ön keressétek meg a következő koordinátákkal meghatározott helyet: 478516 E (kelet), 6936195 S (dél)!
A beszámoló szövege és a benne levő fényképek segítségével ismerjétek fel és nevezzétek meg azt a földfelszin-alakzatot, amely kibontakozik előttetek!
2. Kb. 50 km-es körzetben keressetek további, ugyanolyan eredetű földfelszin-alakzatokat. Jellemezzétek pár szóban!
3. Kb. 20 km-es körzetben keressetek cirkuláris (azaz kör-alakú) és lineáris (azaz vonalszerű) alakzatokat és próbáljátok értelmezni azokat.
4. Ha érckutatók lennétek, minek alapján tájékozódnátok egy szatelitfelvételen ahhoz, hogy a legreményteljesebb területeket azonosítsátok?
5. A megadott koordinátájú hely kb. 50 km-es körzetében keressétek meg az érckutatás és érckitermelés nyomait (... ha vannak ilyenek). Érdemes erősen kinagyítani a képeket, annyira, amennyire a Google Earth felbontása megengedi. Irjátok le röviden amit felfedeztetek.

A vetélkedő szabályai:

  • beküldési határidő (e-mailen az office @ foldtan.ro címre vagy jelen bejegyzéshez hozzászólásként): 2012. március 20;
  • a vetélkedőn résztvevehetnek: első-, másod- és harmadéves egyetemi hallgatók (geológus, környezettudós, geográfus, biológus);
  • nyeremények (több helyes megoldás esetén sorsolással): egy Triplet 10x, 18 mm kézinagyító (lupé) és egy mágnesceruza.

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Szakács Sándor: Chilei élmények - 2. rész
Submitted by kobold on csütörtök, március 8, 2012 - 18:40 | |

A beszámoló első része (link).

Egy kis geológia és vulkanológia


A felkutatandó terület a magas Andok paleogén-neogén vulkáni vonulatához tartozik. Cégünk szempontjából azért érdekes, mivel szomszédságában, délen és északon is, kimutatott és intenzív kutatás alatt levő aranyérc-telepek helyezkednek el. A déli szomszéd Cerro Casale a világ egyik legnagyobb kutatási fázisban levő aranyértelepeként van számon tartva. Az északi szomszéd Caspiche szintén fontos és nagyméretűnek ígérkező arany-réz érctelep. Mindkét szomszédos koncesszió területén, és a mi YH-unkon is, vulkáni kőzetösszletekbe benyomuló intruziós testekhez kötődik a hidrotermás ércesedés, mint nagyon sok helyen a világon (pl. nálunk is, az Erdélyi Szigethegységben). Cerro Casalen úgy epitermás telléres ércesedés, mint porphyry Cu-Au ércesedés előfordul közép-miocén korú intruziókhoz és az általuk kiváltott hidrotermás mállási folyamatokhoz kötötten. Caspichen csak a porphyry típus jelentkezik, valamivel idősebb, alsó-miocén intruziókkal és hidrotermás mállási területekkel kapcsolatban. Észak-nyugaton egy harmadik szomszéd, a Santa Cecilia hegyen, ahol a néger geológussal találkoztunk, végzi intenzív kutatásait. Mi, a szomszédokhoz viszonyítva, erősen le vagyunk maradva a kutatással, gyakorlatilag annak kezdeti fázisában vagyunk.
Eddigi terepi munkánk során kiderült, hogy a területünkön a lehető legváltozatosabb vulkáni törmelék-kőzetek, kisebb mértékben lávák, alkotják a vulkáni szerkezetet, amelyet a későbbi intruziók áttörtek és hidrotermásan átváltoztattak, esetleges ércesedést is okozva.  Az ignimbritek egész tipológiája ismerhető fel a feltárásokban, az erősen összesült reoignimbritektől (erősen összesült, már-már lávaszerű ignimbritek) kezdve a laza, összenemesült horzsakő-és-hamu ártufákig. Törmeléklavina üledékek és vulkáni zagyár (lahar) üledékek is gyakoriak. Lávadómokhoz vagy nagy lejtőszögű terepen folyó lávaárakhoz kapcsolódó blokk-és-hamuár üledékek, klasztolávák egészítik ki a vulkáni összletet. A kompoziconális spektrum a riolittól az andezitig terjed. Az intruzív kőzetek granodioritok és dioritok. Az intruziótipusok sokfélesége – sill, dyke, lakolit – szintén látványos. Amúgy Chile a dyke-ok országa. Egyetlen fényképen több dyke-ot rögzítettem itt Chilében (nem a most kutatott területen) mint amennyit egész eddigi geológus kerrierem során (több mint 35 év) láttam otthon és a világban. Szenzációs! A dyke-ok megérdemelnének egy külön misét a GEKKO honlapján.
Ami a vulkáni szerkezeteket illeti, csak a geológiai térképezés elvégeztézel fog kialakulni egy összefüggő és elfogadható kép. Ami már most elmondható, hogy a területen különböző korú vulkáni szerkezeti elemek tevődnek egymásra, legalább 3 generációban. A legfiatalabb és ez által a legépebben megőrzött vulkáni szerkezet a kb. 6 millió éves Jotabeche, amely részben rátelepszik a régebbi, kb. 14 millió éves Cordon de Yeguas Heladas láváira és az ezzel egykorú Darwin vulkán egy részére. További vulkán-gyanús szerkezetek, amelyek a szatelit felvételeken kör alakú depressziós morfológiával mutatkoznak, még értelmezésre várnak a terepi megfigyelések után. A Jotabeche vulkán teteje egyedi, rendkívül érdekes morfológiai jegyeket visel magán a szatelitfelvételekből ítélve. Egy kb. 4x3 km-es enyhén domború és dőlt felületről van szó, amely több tíz kis tavat tartalmaz. Feléje kráterperem maradványok emelkednek. Az egész egy “megfagyott” lávatavat sugall. Ilyen méretű lávató viszont sehol sem ismert a világon. Ezért lesz érdemes “megmászni”, akár öszvérháton is, a Jotabechet.

 

7.	A Quebrada Cajoncito szurdoka reggeli fényben a Yeguas Heladas Oeste koncesszió területén. A rózsaszinű kőzetek ignimbitek.
 
8.	Sziklafal össze-nem-sült piroklasztár üledék sorozattal a Quebrada Cajoncito északi oldalában.
 
 A Quebrada Cajoncito szurdoka reggeli fényben a Yeguas Heladas Oeste koncesszió területén. A rózsaszinű kőzetek ignimbitek (a képre kattintva nagyítható). Sziklafal össze-nem-sült piroklasztár üledék sorozattal a Quebrada Cajoncito északi oldalában (a képre kattintva nagyítható).
 
9.	Összesült piroklasztár üledék (ignimbrit) a Quebrada Cajoncito déli oldalában sziklafalban. A vizszintes lapos üregek erózió által kimosott ellapitott horzsakő-klasztok (fiammék) nyomai.
 
10.	Többszörös andezit dyke intruzió sziklafalban a Quebrada Cajoncito déli oldalában délutáni napfényben. Jól láthatók az oszlopos elválások. A háttérben fent sill látható. Minden esetben az oszlopok merőlegesek a kihülési felületre.
 Összesült piroklasztár üledék (ignimbrit) a Quebrada Cajoncito déli oldalában sziklafalban. A vizszintes lapos üregek erózió által kimosott ellapitott horzsakő-klasztok (fiammék) nyomai (a képre kattintva nagyítható). Többszörös andezit dyke intruzió sziklafalban a Quebrada Cajoncito déli oldalában délutáni napfényben. Jól láthatók az oszlopos elválások. A háttérben fent sill látható. Minden esetben az oszlopok merőlegesek a kihülési felületre (a képre kattintva nagyítható).

Logisztika


A terepi kutatás a magas Andokban körültekintő logisztikát, előkészítést, szervezést  igényel. A kutató csoport egy, erre a célra előkészített táborhelyet (campamento-t) használ, két csapat váltva egymást egyheti “műszakokban”.  A 3200 m magasságban elhelyezett campamento saját energiafejlesztővel, vízforrással és higiéniai felszerelésekkel, saját teljesen felszerelt konyhával, hálószobákkal rendelkezik. Egy őr, egyúttal szakács is, állandó jelleggel ott tartózkodik a terepmunka ideje alatt.

Munka  magashegyi viszonyok között: a Puna-hatás meg egyebek


Én magam kb. 3500 m tengerszint feletti magasságban kezdem érezni a magashegyi oxigénhiányt. De ez személyenként változó. Fejfájásban, álmosságban és erőtlenségben jelentkezik. Az ember a legkisebb erőfeszítésre is (például gyorsabb járásra, nem beszélve szaladásra) elfárad, “nem kap levegőt”. Ez a “Puna-hatás”, az argentin Andok-béli magas fennsík, a Puna nevéből. Az alacsonyabb térszintről a Punába feljövő argentinok koka-levél rágcsálásával vagy a “mate” nevű növényfőzettel küzdik le a Puna-hatást. La Pazban, Bolívia 3900 m átlagmagasságban fekvő fővárosában a szállodák kokalapi-teával fogadják a vendégeiket. A legjobb ellenszer azonban az akklimatizálódás, a szervezet hozzászoktatása a magashegyi viszonyokhoz. Személytől függően, 24-48 óra magashegyi tartózkodás szükséges ehhez egy egészséges felnőttnek. Nem mindenkinek ajánlott azonban a magashegyi munka.  A chilei munkavállalással járó kötelező orvosi szűrővizsgán megkérdik, hogy lesz-e magashegyi kitettség a munkaszerződés ideje alatt. A magashegyi munkára vállalkozó bármely személynek, legyen az chilei vagy külföldi, meg kell szereznie az ehhez szükséges orvosi igazolást, amelyet csak az elvégzett speciális kivizsgálás (vérnyomás, EKG, tüdő átvilágítás, vérvizsga) alapján adnak meg – amennyiben az eredmények megfelelőek. A magashegyi munka elkezdése előtt, az erre orvosilag alkalmasnak talált személyek egy speciális elméleti útmutatón is részt kell, vegyenek, amelyet erre kiképzett személyek vezetnek. Itt elmondanak minden tudnivalót a magashegyi kitettségről és kockázatokról: mit kell tenni “elektromos vihar” (így hívják itt a villámlással járó nyári zivatart) vagy hóvihar esetén, mit ajánlott és mit nem enni, inni a magashegyi viszonyok között (pl. nem ajánlottak a szénsavas italok és a flatulens ételek – aki nem tudja mi az, nézzen utána szótárban ), hogy kell öltözködni, stb.
A Puna-hatás mellett, amit akklimatizálódással lehet leküzdeni, a magashegyi kockázatok között a legfontosabbak a napégés, a megfagyás és a dehidratáció veszélyei. Ezért a fent dolgozók speciális védőruházatot kapnak, amelynek tartozékai a hőszigetelő alsónemű és speciális nadrág, a - 19 fokig kényelmes pihenést biztosító hálózsák, a magashegyi szélkabát, a fejet védő kagula, a speciális, ultraibolyát kiszűrő napszemüveg, kesztyű és az erősített orrú bakancs.  Legalább két liter szénsavmentes víz és csokoládé kötelezően a hátizsákban minden távozáskor a táborból. Tájékozódás és kapcsolattartás végett GPS és walky-talky (rádió adó-vevő készülék). A tábor és a központ közötti kapcsolatot egy szatellites telefon biztosítja. Elsősegély csomag a táborban. Alapszabály 1: senki sem jár egyedül a terepen, mindenkinek legalább egy társa kell, legyen. Alapszabály 2: mindig 2 terepjáró autó megy terepre, hogy szükség esetén segíteni tudjanak egymásnak. Ha mindezeket a szabályokat szigorúan betartanánk, alig tudnánk dolgozni. Azt szokták mondani, hogy a szabályok azért vannak, hogy legyen, amit megkerülni. Végülis a személyes tapasztalat és az egymásra figyelő, vigyázó kollegiális hozzáállás az, ami megvéd a magashegyi veszélyektől.

És akkor mégis: mit keresek én itt?


Visszakanyarodva a kérdéshez: mit is keresek én most itt? Kitört az új aranyláz világszerte, itt Chilében is. (Majdnem) mindenki, aki teheti, arany után kutat. Az én cégem is, amely mindeddig nem foglalkozott az arannyal. Geológus karrierem kezdetén 9 évig érckutató voltam otthon a Kelemen és  a Görgényi Havasok és a Hargita vulkáni területein, nem sok szakmai elégtétellel, ugyanis érdemleges érctelepet nem találtam, nemcsak aranyat-ezüstöt, de még vasat sem. Most újra itt az esély, igaz idegen országban. Az (érc)vadász-szenvedély azonban nem ismer határokat.  A geológus (érc)vadászösztöne még egyszer (utoljára?) felébredt. Ezért, főleg ezért vagyok itt.

11.	Oszlopos elválást mutató hatalmas kőtömb a Quebrada Cajoncito völgy aljában, amely a déli oldal sziklafalából omlott le. A háttérben vizszintes településű piroklasztár üledéksorozat látható a völgy felső pereme közelében.
 
Élet a sivatagban. Virág az Aguas Blancas völgyben.

 Oszlopos elválást mutató hatalmas kőtömb a Quebrada Cajoncito völgy aljában, amely a déli oldal sziklafalából omlott le. A háttérben vizszintes településű piroklasztár üledéksorozat látható a völgy felső pereme közelében (a képre kattintva nagyítható). Élet a sivatagban. Virág az Aguas Blancas völgyben (a képre kattintva nagyítható).

A témához kapcsolódó vetélkedő feladatok egyetemi hallgatóknak.


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Szakács Sándor: Chilei élmények - 1. rész
Submitted by kobold on szerda, február 22, 2012 - 00:32 | |

Bevezető: konjunktúrák

 A profit-orientált társadalomban az emberek, a cégek, de még az állam is, kihasználják a kedvező konjunktúrákat a nyereségszerzés érdekében. A bányászat – és vele együtt a geológia – szempontjából a kedvező konjunktúrát az ásványi nyersanyagok, a fémek világpiaci árának a magas szintje jelenti. Ugyanis ekkor lesz kifizetődő és nyereséges a bányászat, ekkor lehet haszonnal kitermelni azokat az ásványi anyagokat is, amelyek különben, alacsonyabb piaci áron, nem lennének nyereségesek. Most, immár jó pár éve, egy ilyen kedvező konjunktúrát élvez a bányászat világszerte. Az okos emberek, cégek, államok ezt ki is használják. Ilyen körülmények között a legjobban az jár, aki gyorsan felméri a kedvező helyzetet és gyorsan lép, másokat megelőzve. Nyilván, az tud gyorsan lépni, aki erre már fel volt készülve. A bányászat és geológia terén azok, akiknek a tarsolyukban már megvannak azok a földtani információk egy adott területről, amelyek alapján kutatási és kitermelési koncessziót vásárolhatnak maguknak az általuk legkedvezőbbnek tartott területeken, döntő előnyhöz juthatnak a potenciális konkurensekkel szemben. A mai világban a bányászat – és vele együtt a geológia – „vadászterülete” globális. Kevés kivétellel, az országok nyitottak a profit-orientált cégek felé és olyan törvénykezéssel rendelkeznek, amely megengedi, sőt bátorítja, a külföldi vagy multinacionális cégek működését a területükön, nyilván azért, mert ebből tiszta, gyakorlatilag befektetés nélküli hasznuk van. A jó földtani adottságokkal rendelkező, ásványi anyagokban gazdag altalajú országok, amelyek közé Románia is tartozik,  óriási anyagi hasznot tudnak húzni ebből, a kedvező konjunktúrájú időkben.

Az adott helyzetet azonban ennél jobban is ki tudja használni egy ország, amennyiben ő maga fektet be a bányászatba a saját területén és ő maga szerez tetemes nyereséget belőle a saját állampolgárai hasznára. Ehhez minden más konkurenssel szemben helyzeti előnnyel rendelkezik – pontosabban: kellene rendelkeznie – egy ásványi erőforrásokkal rendelkező ország, hiszen ki ismerné jobban nála, saját szakemberei - a hazai geológusok – által, hogy milyen altalaji kincseket rejt magában az ország földje.

Egy intelligens gazdaság-politikát folytató ország maximálisan ki tudja használni a kedvező világpiaci konjunktúrákat, mint amilyen a fémek jelenlegi nagyon magas ára. Egyrészt úgy, hogy a legjövedelmezőbbnek minősített és a legkisebb kockázatokkal feltárható potenciális ásványi nyersanyagokat rejtő területeket megtartja magának és ő maga termeli ki haszonnal, miközben minden más, bel- vagy külföldi cég által igényelt területet koncesszióba ad ki, az illető cégek kockázatára, ő maga pedig nulla befektetés mellett a koncesszionált területek minden hektárjáért pénzt vasal be. A koncesszionáló cégek szempontjából is jó az üzlet, amennyiben megfelelő „know how”-val rendelkeznek, vagyis olyan kimagasló tudású és tapasztalatú geológusokat foglalkoztatnak – és jól megfizetnek! - akik képesek kimutatni a nagyobb kockázatú területek rejtett, de gyakorta óriási tartalékú és busás hasznot biztosító, érctelepeit. Chile (majdnem) egy ilyen ország. Ellenkező példát is adhatnék, de – tartózkodom.

Mindebből kiderült a geológus kulcsfontosságú szerepe a felvázolt helyzetekben. A bányászat a földtani kutatáson alapszik. A bányásznak akkor van munkája, ha a geológus az ércet megtalálja. Az érc kimutatása, mennyiségének és minőségének, ebből fakadóan a kitermelés adott konjunktúrában való nyereségességének, a meghatározása mind a geológus munkájától függ.  Ezért a geológus – a jó geológus!– munkáját megbecsülik és ... megfizetik, úgy a cégek, mint az (intelligens politikát folytató) állam. Sőt, a legjobb geológusokért vetekednek a cégek, kis túlzással mondhatni: akár a futballklubok a legjobb focistákért. Érdemes ilyen időkben – de általában is - jó geológusnak lenni.

 Valdman István és Szakács Sándor geológusok az Anfiteatro nevű katlan előterében, a Jotabeche vulkán közelében 
 Valdman István és Szakács Sándor geológusok az Anfiteatro nevű katlan előterében, a Jotabeche vulkán közelében (a képre kattintva nagyítható).

 

Ki a jó geológus Chile-ben?

A fentiek olvasta után bárki felteheti a kérdést: jók-e a Romániában képzett geológusok, van-e rájuk igény, el tudnak-e helyezkedni, jól fizetett munkát tudnak-e kapni a geológusok világ-munkapiacán?


Általános válasz helyett, álljon itt egy konkrét példa. Nyugi, nem magamról lesz szó!


1990-ben a S.C.M. Carola  chilei magáncég válságos helyzetben volt, ugyanis az Agustina nevű bányájának már csak szűkös, alig egy évre elég érckészlete volt és az ugyancsak chilei geológusuk tehetetlenül vonta a vállát amikor kérdezték a tulajdonosok: „ez van, nincs több érc, elfogyott”. A tulajok a bánya mellé megvették volt a román mérnökök által épített szomszédos ércfeldolgozó üzemet is, ahol a flotáció üzemeltetését továbbra is román mérnökök vezették. A válságos helyzet láttán az egyik mérnök szólt a tulajdonosoknak, hogy ő ismer egy jó román geológust, ő talán tud segíteni a helyzeten. Így került ki elsőnek Nicolae Pop, a bukaresti egyetem geológia szakának 1970-es  végzettje, Chilebe a S.C.M. Carola céghez. És nekilátott a munkához, ahhoz, amit otthon tanult az egyetemen és amit az addigi geológusi tapasztalata diktált neki. Az eredmény: fél év múlva a kimutatott érckészlet megtöbbszöröződött, aztán az évek során folyamatosan nőtt a mai napig annyira, hogy a bánya érctermelése az előzőhöz viszonyítva szintén megtöbbszöröződött. Egy kis, a csőd szélén álló bányából egy chilei viszonylatban közepes nagyságú, köztiszteletnek örvendő komoly bányacéggé nőtte ki magát a Carola, ahova a világ nagy bányacégjeinek a geológusai gyakran látogatnak el tapasztalatszerzés és –csere érdekében. Egy igazi sikersztori. Az első román geológust követte a második, aztán a harmadik és igy tovább, a mai 13-ig. A Carola jelenleg az egyik legtöbb geológust foglalkoztató cég Chile-ben. És a geológusok, egy kivételével, mind Romániában tanulták a mesterséget. A tulajdonosok csak azt a geológust alkalmazzák, akit a sikersztori megalapozója, Nicolae Pop ajánl nekik. Büszkén mondhatom, hogy egyike vagyok ezeknek. Erdélyi magyarként arra is büszke vagyok, hogy rajtam kívül másik két erdélyi magyar geológus dolgozik jelenleg a cégnél és az évek során további háromnak volt munkaszerződése a céggel. Az egyetlen nem-romániai geológus pedig egy Miskolcon végzett fiatal magyar szakember. A geológusok mellett bányamérnökök, elektromérnök, az ércfeldolgozó üzemben dolgozó szakmérnökök is dolgoznak a cégnél, mind hazai iskolázottsággal és tapasztalattal.

 A geológus csapat táborhelye 3200 m tengerszint feletti magasságban a Quebrada Aguas Blancas völgyében a Pasto Redondo nevű hely közelében 
A Jotabeche vulkán látványa a terepen nyugati irányból. Felismerhető a magányos gleccser a vulkán nyugati oldalában és a szomszédos Darwin vulkán (balra)
 A geológus csapat táborhelye 3200 m tengerszint feletti magasságban a Quebrada Aguas Blancas völgyében a Pasto Redondo nevű hely közelében (a képre kattintva nagyítható). A Jotabeche vulkán látványa a terepen nyugati irányból. Felismerhető a magányos gleccser a vulkán nyugati oldalában és a szomszédos Darwin vulkán (balra) (a képre kattintva nagyítható).

 

Mit keresek én itt?


Pénzt. Ez lehetne a legegyszerűbb és legrövidebb válasz. De ez csak féligazság.
Nem első ízben vagyok itt. Ugyanezzel a céggel kötöttem egy kétéves szerződést 2000-ben. Nem telt el egy év és kirúgtak. Ugyanis annyira-alacsonyra süllyedt a réz ára 2001 őszén, hogy a cég széleskörű leépítéseket eszközölt, sok alkalmazottat, köztük geológusokat, elbocsátott. A chilei törvény megengedi ezt, hiába a kétéves szerződés. Ha a cég profitja veszélyben van, olyan intézkedéseket hozhat amilyent óhajt, ahhoz hogy nyereséges maradjon. Az anyagi érdek felülírja a jogot, ebben az esetben. Ez a kapitalizmus vastörvénye.

Az S.C.M. Carola egy rézkitermelő cég, alaptevékenysége a rézérc kitermelése, bányászata és ebből a rézkoncentrátum készítése a saját-tulajdonú ércfeldolgozó üzemben (Coemin). Ez az eladható végtermék, aminek a piaci ára nagyobb kell legyen mint az előállítására felhasznált önköltség ahhoz, hogy az egész nyereséges legyen.  A cég, mint más hasonló cégek, abból is próbál profitálni, hogy koncessziókat tart fent, azokat a geológusaival felkutatja és a kutatási eredmény függvényében lemond róluk (amennyiben a geológiai kutatás negatív eredménnyel jár) vagy megtartja és üzletel vele (pl. eladja) amennyiben a geológusok pozitív eredményt mutatnak fel. A pozitív eredmény azt jelenti, hogy a koncesszionált területen komoly esély van érctelepre bukkanni a további, második fázis-béli, ezúttal részletesebb, fúrásokkal is végzett kutatás során. A kimutatott vagy a geológiai kutatás által valószínűvé tett érc jelenléte ugyanis jelentősen megnöveli koncesszió értékét. Az erre a célra alkalmazott geológus feladata, hogy a cég koncesszionált területeit felkutassa, feltérképezze és a gazdasági perspektíváját (mi a valószínűsége, hogy jelentős mennyiségű ércet tartalmazzon) felbecsülje. Izgalmas, egyúttal felelős munka. És magas rizikófaktoros. De egy jól menő, nyereséges cég ezt megengedheti magának, a jövőbeni még nagyobb profit reményében.

Azt hihetnénk, mint ahogy én is azt hittem annak idején, hogy a dolgok logikus menete az, hogy a geológus először bejár, felkutat egy bizonyos területet és a kutatás konklúziója függvényében ajánlja, vagy nem, a cégnek, hogy koncesszionálja az illető területet, így elkerülve azt, hogy gazdasági perspektíva nélküli területért fizessen a cég koncessziós díjat az államnak. A dolog itt pont az ellenkező sorrendben történik. A geológus kész tények elé van állítva: nem ő dönti el, de még be sem folyásolja azt, hogy a cég hol és mekkora területet koncesszionál. Amikor megérkeztem Chilébe 2000 októberében, a cégnek sok tíz koncessziója volt, amelynek kb. egyharmadát a geológus elődöm már felkutatott és felbecsült. Nekem az volt a feladatom, hogy tovább folytassam ezt a munkát a még fennmaradt koncessziókon. De miért nincs a geológusnak itt beleszólása abba, hogy mit, mennyit és hol koncesszionáljon a cég? Ennek a logikáját  csak később értettem meg.
Chilében nagy vagyonok születtek koncesszió-üzleteléssel. Többek között geológusokból is lett dollármilliomos ilyen, amúgy teljesen törvényes, üzleteléssel. Egyikük José Ambrus, eredeti nevén Ambrus József, a legnagyobb chilei – és a világon is az egyik legnagyobb -  állami rézbánya (Chuquicamata) volt főgeológusa. Ő aztán igazán tudta, kiváló geológus lévén, és be is jött neki, hogy mit ér egy koncesszió, ami nagy érctelepet rejteget magában.
Ha egy nagy és ismert cég valahol koncessziót kér, akkor ezt megtudva, a kisebb cégek a következő napokban rögtön ők is koncessziót kérnek a nagy cég koncesszionált területe közvetlen szomszédságában. Magyarán, a nagy cég koncesszióját szinte rögtön körbeveszik, „bekerítik” kisebb cégek koncesszióival.  Ugyanis gyakran volt rá példa, hogy a nagy cég által felfedezett érctelep egy része, sőt, néha a nagyobb és gazdagabb része, az általa koncesszionált terület szomszédságában volt. És ekkor a nagy cég jó áron meg kellett vásárolja (tehette is, volt miből) a szomszédos kis cég koncesszióját is, ahhoz, hogy aztán a kitermelt érctelep teljes értékű legyen. Mindkettőjüknek megérte. A kis cég szinte befektetés nélkül (többek között geológus foglalkoztatása nélkül) jutott nagy pénzhez. Ezért aztán óriási az érdeklődés az új koncessziók bejegyzése körül. További, „kém sztorikat” lehetne itt bemutatni, de ettől eltekintek. A lényeg az, hogy ilyen esetben nincs idő geologizálni, azonnal lépni kell és koncessziót szerezni. Utána aztán mehet a geológus a terepre, hogy felmérje – tudása és tehetsége szerint -  ér-e valamit az a koncesszió vagy sem.


A cég koncesszióinak a felmérése azonban nem egy közvetlenül hasznot hozó tevékenység, legalábbis a biztos és folytonosan hasznot hozó bányászathoz viszonyítva – addig, amíg a bányának vannak tartalékai. Ezzel foglalkoznak a bánya kutatógeológusai. A mindennapi termelés geológiai problematikájával az erre a célra alkalmazott bányageológusok foglalkoznak.   Amikor viszont a piaci konjunktúra válságosra fordul – pl. lezuhan a réz világpiaci ára, ahogy az 2001-ben történt – a cég leghamarabb a „fölösleges”, közvetlen hasznot nem hozó tevékenységeket építi le, mint amilyen a koncessziók kutatása. Így kerül lapátra a koncessziókutató geológus, ahogy ez velem is történt 2001 őszén.  Ha rosszul is esik, harag nincs, az eljárás teljesen törvényes, így működik a piacgazdaság, ezt minden racionálisan gondolkodó ember – a kirúgott geológus is – megérti.
Ahogy kedvezőre fordul a konjunktúra, újra lesz munkája a kutatógeológusnak. Ezért hívtak újra vissza céghez a tavaly. Ezúttal egyetlen konkrét koncesszió felkutatása a feladat, erre írtam alá egy féléves szerződést. Az arany árának egeket ostromló szintre való emelkedése szinte minden valamirevaló céget az aranykutatás irányába (is) elmozdított. Általában, a fémek árának ugrásszerű emelkedése az utóbbi években felpörgette a bányászatot, és vele együtt a geológiai kutatást világszerte, így Chilében is (sajnos nem otthon is). Copiapo és környékén, szó szerint nyüzsögnek a bányacégek, az ember úton-útfélen geológus kollegára bukkan. A minap például, a mi területünk egy távoli sarkát csak úgy tudtuk megközelíteni terepjáróval, hogy engedélyt kellett kérnünk egy szomszédos koncesszió felelőseitől, hogy az általuk már kialakított úthálózatot használhassuk. A kb. 4300 m magasan levő táborukba látogatva engedélykérés céljából egy “sötét” alak lépett ki a barakkból, akiről csakhamar kiderült, hogy az illető cég egyik geológusa, aki Elefántcsontpartról származik, de most amerikai állampolgár és a geológiát Chicagóban tanulta ki az egyetemen. Mivel újonc volt a területen, végül ő kért szakmai tanácsot tőlünk.


A jelenlegi ittlétem célja a S.C.M. Carola cég egyik magas-Andokbeli “aranygyanús” koncesszióját felkutatni egy geológus csapat élén. A koncesszió a nem túl biztató Yeguas Heladas (ezentúl YH) (azaz Megfagyott Kancák) nevet viseli, mivel a spanyolok chilei “honfoglalása” idején a XVI. században egy Argentínából az Andokon átjövő csapat lovai és egyes tagjai ezen a vidéken, nyár idején rendesen megfagytak. A koncesszionált terület valóban két, egymással nem érintkező részből áll, “YH oeste” és  “YH este”, vagyis nyugati és keleti rész. A nagyobb (kb. 17 km2), “YH oeste” tengerszint feletti 4100-4800 m közötti magasságban található és jó része terepjáróval és gyalog bejárható, habár vannak megközelíthetetlenül meredek részei is.  Van azonban egy távoli része, délnyugat fele, amely nagyon távol van minden terepjáróval egyáltalán elérhető helytől, ahova majd csak bérelt öszvérek hátán fogunk tudni eljutni, valamikor március közepén. Ezzel szemben, a kb. 4 km2 területű “YH este” 5200-5860 m tengerszint feletti magasságban fekszik, és csak a legalsó kb. 1/5-e érhető el emberi módon. A többi felnyúl a Jotabeche vulkán legfelső, kráterszerű részére és csak öszvéres expedíciószerű akcióval érhető el egy egésznapi túra során. Ezen a területen érdembeli geológiai kutatásra nincs lehetőség. Mindazonáltal tervünkben van a vulkán csúcsterületének a meglátogatása inkább tudományos, vulkanológiai információ szerzése céljából.


Miért is vagyok akkor itt Chileben? Nemcsak pénzszerzés céljából. A szakma ördöge (vagy angyala?) űzött ide. Igazi szakmai kihívás geológus karrierem alkonyán, amit nem hagyhattam ki.

Google Earth perspektiva-kép Ny-ÉNy felől nézve a Yeguas Heladas koncesszió területeivel
 Google Earth perspektiva-kép Ny-ÉNy felől nézve a Yeguas Heladas koncesszió területeivel (piros vonallal határolva) és tágabb környezetükkel. A magasságskála kétszeresen eltúlozva. A háttérben húzódó sárga vonal a Chile-Argentina határ. A kép közepén látható aranysárga pont Cerro Casale, a világ egyik legnagyobb  újonnan  felfedezett aranyérctelepe, amely feltehetően egy nagy kaldera belsejében található. A koncesszió távolabbi területe (piros téglalap) felnyúlik a Jotabeche vulkán tetejére. Tőle balra a kisebb Darwin vulkán (a képre kattintva nagyítható).
 
A Jotabeche vulkán (5860 m) csúcsrésze D-DNy felől nézve
 A Jotabeche vulkán (5860 m) csúcsrésze D-DNy felől nézve Google Earth perspektiva-képen. A piros vonal a Yeguas Heladas Este koncesszió területét határolja. A vulkán aránylag lapos teteje a sok kicsi tóval kb. 4x3 km nagyságú. Lenyúló lávanyelvek és egy kis gleccser látható az előtérben. Balra a kisebb és idősebb Darwin vulkán felső része látszik (a képre kattintva nagyítható).

A beszámoló folytatása (link).


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Földtan.lap.hu szemle