Második alkalommal rendeződött meg a Geolimesz vándorszeminárium 2009. december 27. és 30. között a hargitafürdői Mandala Panzióban. Idén az érc-, építőanyag- és olajbányászat gazdasági, jogi és környezetvédelmi vonatkozásait zászlójára tűző  rendezvény házigazdái, Dr. Márton István és Dr. Kovács Szilamér, a szemináriumot a GEKKO Geológus Társaság és a KliwaLab Egyesület közös támogatásával valósították meg.

A mintegy negyven résztvevő elsősorban diákokból és fiatal erdélyi szakemberekből került ki, de neves külföldi intézmények magyar-ajkú tanárai, kutatói is megtisztelték a családias hangulatú évvégi szakrendezvényt. A mehádiai tájborok ismertetésével fűszerezett eseményen, Dr. Weiszburg Tamás az ásványtani szemlélet fontosságát világította meg a környezetvédelemben. Márton Ernő, korábbi felméréseiben, a hargitafürdői kaolinbányászat meddőhányóit és egyéb tájsebeit vette szemügyre, amelyeket ugyan a rendezvény tiszteletére a hó vastagon elfedett. Breitner Dániel előadásából mélyreható pontossággal ismerhettük meg, hogy az uránbányászat melyik szakaszaiban áll fenn a sugárterhelés, hol vannak a világ urántartalékai.

Az új Aster Globális terepmodell adatok megtekintése, valamint a földradar széleskörű hasznosíthatóságának bemutatása mellett a nemzetközi bányajogból is szemelgettünk. 

A földtudományok tényleges határmezsgyéjén  mozgott Szilveszter Csaba “A Föld és a természettudományok a szélesvásznon” című összefoglalója, akárcsak 2007-ben, amikor "Vulkánok, művészet, történelem" eladás volt a hab a Geolimesz tortáján.

Kovács Szilamér, KliwaLab Egyesület  (Megjelenés előtt, Székely Kurázsi, III. szám)

Eddig az alábbi szeminárium téma javaslatok érkeztek be (a beérkezések sorrendjében fokozatosan bővítjük a listát). A témák idő beosztását majd a jelentkezések lezárulása után állítjuk összes és a javaslatot tevő személyt (előadót) arról értesítjük.

 Kovács Szilamér:

1. Románia kőolajtörvénye és a kapcsolódó kormányrendeletek - dióhéjban Az egyetem padjai közt megszerezhető ismeretek csak szerencsés esetekben vannak köszönő viszonyban az iparban nap mint nap használandó tudnivalókkal.  Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy napjainkban a  cégek, főleg a kisebbek, szinergiára törekszenek. Azaz, kis létszámú, magasan képzett és igen jól együttműködő, naprakész információkkal rendelkező szakemberek azonos informáltsági szint mellett vesznek részt a cégfejlesztésben. Egy szinergisztikus modellt követő cégnél, tehát némiképp elvárt az alkalmazottaknak az illető ipari területen való jogi, közgazdasági tájékozottság is. Elsősorban ilyen megfontolásokból böngésszük együtt Románia kőolajtörvényét és a kapcsolódó kormányrendeleteket. A székelyföldi autonómiavita kapcsán áttekintjük a világ főbb bányajogi törvényeit is. 2. A földradar (GPR - Ground Penetrating Radar) és alkalmazási területei Rendelkezésre álló "minimális" tőke mellett, bármiféle piacon csúcstechnológiákkal a legegyszerűbb lábat vetni. Ezért tartom többek közt a Geolimesz feladatának  az ilyen technológiákra rávilágítani. A földradar használata Erdélyben még idegennek tűnik, de szaklapokban már évek óta olvashatunk róla. Alkalmazási területei közt találjuk a felszínalatti vizek szennyezettségének kutatását, a geotechnikát, szedimentológiát, glaciológiát, régészeti feltárásokat. Harry M. Jol: Ground Penetrating Radar: theory and applications kézikönyve maximális felkészülést biztosít a fizika alapfogalmaival rendelkezőknek.

Weiszburg Tamás:
3. Az ásványtani szemlélet fontossága szulfidos meddőhányok környezeti kockázatának becslésében
A Kárpát-Pannon régióban sok ezer szulfidos meddőhányó ismert. Ezek a környezetre mind savasítási, mind nehézfém szennyezési kockázatot jelenthetnek. A kockázat becslését hagyományosan kémiai szemlélettel végzik. Ez nem veszi figyelembe, hogy a meddőhányókban az elsődleges ásványok (szulfidok, szilikátok stb.) évtizedeken keresztül folyó bomlásával párhuzamosan új, különböző oldhatóságú szilárd vegyületek képződése is történik (környezeti ásványképződés), ami a tényleges kockázatot lényegesen csökkentheti vagy növelheti.

Szilveszter Csaba:
4. Föld- és Természettudományok a szélesvásznon
A filmvilág nézetei a kezdetektől (1902), napjainkig – a természettudományokat illetően. Tárgyalt témák (fikció és valóság): Paleontológia, Evolució, Vulkánok, Láva, Földrengések, Földmag, Meteoritok, Bányák, Barlangok, Közetek, Hegyek, Űrutazás, Földönkívüliek, Gyémántok, Arany, Csillagok stb. Tárgyalt művek: Le Voyage dans la lune,  2001: Space Odyssey, The Core, Armagedon, Journey To The Center Of The Earth, The Man From Earth, Jurrassic Park, Pitch Black, The Day After Tomorrow, The Thing, The Day The Earth Stood Still, Matrix, Planet Of Apes, Star Wars stb.

Breitner Dániel:
5. Az uránbányászat környezeti sugárterhelése, avagy miért problémás az uránbányászat
Az általános ércbányászati környezeti terhelés mellett az uránbányászat során szembe kell nézni az urán és bomlástermékei okozta sugárzás veszélyeivel is. Ennek következtében az uránbányászat és az ércfeldolgozás jelentős odafigyelést és precizitást igényel. Azonban az előírások és jogszabályok betartásával a bányászati tevékenységből eredő többletdózist minimalizálni lehet az ALARA (As Low As Reasonably Achievable) -elv szerint.

Márton Ernő:
6. A hargitafürdői kaolinbányászat okozta környezeti hatások
Románia egyik legfontosabb környezetvédelmi problémája a korábbi bányászati tevékenységek által hátrahagyott veszélyforássok és azok kezelése: a meddőhányók és zagytározók tárolása, a bányák szakszerű bezárása és a bányaműveléssel sújtott környezet rekultíválása. A rendezvény helyszíneként szolgáló Hargitafürdő egy ilyen példa, ahol az évek óta megszűnt kaolin kitermelésből hátra maradt bányászati objektumok és szennyezések jelentős veszélyforrást jelentenek, így a szulfid-tartalmú meddők oxidálása által savasodó felszíni vizeket eredményez, felgyorsult az eroziós hatás, a felszíni vizeknek magas a szuszpenzió tartalma, a levegő portartalma növekedhet és az agyagos zagyárak veszélye is fennáll. A GEOLIMESZ szeminárium alatt ezek bemutatására, illetve a lehetséges megoldások felvázolására kerülne sor, hiszen Hargitafürdő és környéke jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, melynek megfelelő kihasználása a helyiek gazdasági helyzetét javítani tudná.

A beérkezett jelentkezési lapok alapján az alábbi személyek részvételére számíthatunk (a jelentkezés sorrendjében; azonos sorszám alatt a családtagok szerepelnek). A jelentkezés 2009. december 5.-én lezárult!

Név/Település/Egyetem (ahol tanul/oktat/végzett)/Státusz:

Egy minőségi Fekete Leánykával térhet haza aki a Geolimeszen az Ásványvízek kutatásának és kitermelésének földtani és jogi hátteréről, buktatóiról tart előadást.

Amennyiben a Nagydíj témájában előadó pályázó ráadásul diák is, ingyenes részvételben részesül.

• Geolimesz 2007 - Program és részvételi tudnivalók
• Geolimesz 2007 - Meghívó
• Geolimesz 2007 - Helyszín
• Geolimesz 2007 - Résztvevők
• Geolimesz 2007 - Szemináriumi témák
• Geolimesz 2007 - Beszámoló és egyebek

Adjon az Isten Boldog Új Évet minden Gekkosnak és szeretteiteknek!

Egy-két gondolatban összefoglalnám, hogy mi is történt Bálványoson, azok számára akiknek nem sikerült eljönni, és azok számára akik annyira jól érezték magukat, hogy nem mindig tudták az eseményeket követni. Néhány személyes kiegészítést óhatatlanul be kell csempésznem.

Előszőr is úgy érzem, hogy a Geolimesz a szervezők elképzelései szerint minden határkövetelménynek megfelelt. Különösen örvendtem, hogy a baróméter előrejelzései ellenére Paula és Gian-Luca, Kovács Zoltán és Angela, illetve Pöcze és barátnéja is megtisztelt a jelenlétével. Zólya László igazoltan hiányzott, várjuk jövőre. Pál Zoltán barátunk is reméljük jövőre bepótolja előadását.

Talán a legtöbb határproblémát Szakács Sándor előadásának sikerült érintenie. Láttuk azt, hogy a vulkanológia határait nem csupán a természettudományok határain belül lehet keresgélni, hanem azok a művészetek és vallások tárgyköreivel is érintkeznek.

Számomra a környezeti előadások voltak izgalmasok (az az mind, de itt tudott kibontakozni a kötekedő énem. Hol húzódik a határ a reális probléma, kármentesítés és a laborfenntartási (tudósmegélhetési) marketing között?

Egy adott országban a környezettudományok fejlettsége és finanszírozottsága általában reális geológia problémákra épül, de az illető társadalmak környezeti problémákkal szembeni érzékenysége, bizonyesetekben hiszékenysége, az a limeszfüggvény amely pénzt termel a viszgálatokra. Így látom a Geolimesz óta.

Tehát a fő határeseteket maga a problémarelevancia termeli ( pl. ha a Ra problémára gondolunk).

Itt zárójelben a Kashmir Gold reklám jut eszembe, amely mágneses takarókat árul. Határesetben jobban alszik tőle az ember. Ez így meglehet, de valószínűsíthető, hogy a nagymama sokkal több pénzt dob ki az ablakon, mint amennyi álmot termel a takaró.

Nos, képzeljünk el egy ilyen vitát ménesi borokkal, olyan diszkuszióhatáreseteket amelyeket szinte nem lehet moderálni, csak elnyomtatni egy újabb pohár...borral.

A díjjal támogatott limesztematikára (rákos megbetegedések és székelyföldi borvízek kémiai összetétele...) nem került előadó, bizonyára a rövid jelentkezési idő miatt, de jövőre talán...

2) Harmadnap felmerültek olyan kutatási problémák, és a jövőben újabbak is fognak (különösen, ha a bakteriális Au kioldásra gondolunk) amelyeket jó lenne a Gekko védjegye alatt futtatni, saját projektként megvalósítni, partner intézményekkel. A Geolimesz rendezvényekre, de más Gekkos táborokra is, kell egy pénzügyviteli háttér, egy fogadóintézmény...Ezért utolsó este egyfajta közgyűlést tartottunk. A jelenlevők szerint határozatképeset.

A határozat egyértelműen az EME kereteiből való kilépést, az önálló jogi személyként való bejegyzést szorgalmazza. A földrajzosok már régen megtették.

A Gekko Geológus Társaság ezentúl teljes geológus szakmai háttérintézményként kíván létezni, amely továbbra is kiemelkedő céljának tekinti az erdélyi geológusképzés támogatását (A Bányai János nevet többféle intézménye magáénak tudja). Az alapítóülést Húsvét környéken lenne jó megtartani.

A bejegyzés minden valószínűséggel Sepsiszentgyörgyön (de akár Marosvásárhelyen, Udvarhelyen is, ha valaki elvállalja a dolog menedzselést) történik, az egyszerűség, de az "intézménytelepítési szimbolika" kedvéért is.

A Gekkos diákok tevékenységeiket az egyetem termeiben ezután is letudják bonyolítani, ilyen szempontból semmi sem változna.

3) Ami a Geolimesz jövőjét illeti, jövőre Borsabánya valószínű, de Hargitafürdőtől, Csíkszentmártonig, sok helyen találhatók jó sípályák. Jövőre a délelőtti programokra módszeres síoktatást is hozunk. A gelencei pálya sajnos melléfogás volt (mint sok minden, amihez nem fűződik szorosan magánérdek), a bálványosit meg elsősorban a kezdő sízők élvezhették.
A harmadik Geolimesznek, mikorra jóreménnyel az Egyesület is működni fog, angolnyelvűvé kellene válnia, ez az egyetlen kitörési lehetőségünk, így lehet a Geolimesz/Geolimits egy olyan brand amire büszkék lehetünk. Magyarnyelvű konferencia talán bőven akad.

4) Az uzonkai tábor a

1) sovány érdeklődés (10 szavazat a Gekko oldalán)
2) pályázási gondok az EMEvel
3) Geolimesz megjelenése

miatt elmarad.

Egy termékeny esztendőt kívánva, Szilamér

1. A rendezvény programja:

• 2007 december 26: délutáni érkezés a bálványosi Vár Panzióhoz és a szállás elfoglalása (információk a helyszínről)

20⁰⁰ órától – szemináriumi előadás és beszélgetés, az est témája: “A vulkánok”
- Szakács Sándor: "Vulkánok, művészet, történelem”, a szeminárium végén Szakács Sándor (és Vinkler Paula, esetleges részvétele esetén) rövid bemutatót tart a helyszín (Büdös-Csomád) vulkánjairól és geológiájáról is!

• 2007 december 27: délelőtt és kora délután egyéni program (sízés, túrázás, hódeszkázás, szánkózás, stb.)

17³⁰ órától – szemináriumi előadások és beszélgetések, az est témája: “A geológia és a környezetünk-egészségünk védeleme”
- Pál Zoltán: "Mit nevezhetünk borvíz-forrásnak? Mintapéldák a Büdös hegy környékén"
- Benő Éva: "A természetben előforduló mérgező anyagok kockázatáról"
- Breitner Dániel: "Radon probléma földtani vonatkozása, és a lehetséges mentesítési eszközök"
- Fekete Zsombor: "A hisztogramok"

• 2007 december 28: délelőtt és kora délután egyéni program (sízés, túrázás, hódeszkázás, szánkózás, stb.)

17³⁰ órától – szemináriumi előadások és beszélgetések, az est témája: “A geológia és az erőforrások hasznosítása”
- Kovács Szilamér: “Hogyan tovább erdélyi szénhidrogén kutatás?”
- Kovács Alpár: “A "primitív" aranybányászat aktuális alkalmazása Guineában"
- Márton István: "Baktériumok az aranyérc-telepek képződésének és feldolgozásának szolgálatában"

• 2007 december 29: hazautazás

A javasolt témák kivonatai itt érhetőek el.

2. Részvételi tudnivalók:
- a szemináriumi előadásokra/felvezetőkre 30 perces idő áll az előadó rendelkezésére, amelyet további 30 perces vita és beszélgetés követhet. Az est végén a kiemelt tematika szerint összegzésre is sor kerül.
- az előadásokhoz rendelkezésre fog állni egy laptop és egy kivetítő
- a jelentkezési lapon megjelölt részvételi költséget az első nap kell a szervezőknek átadni, a részvételi hozzájárulás minden jelentkező esetén (a teljes lista) magába foglalja: a szállást (2 ágyas, meleg vízzel ellátott szobákban) 3 éjszakára (december 26/27, 27/28, 28/29) a bálványosi Vár Panzióban, borkostolót (ménesi és Küküllő-menti borokkal), forralt bort az esti szemináriumok alatt/után és egy kiadós vacsorát 28.-án estére (a további étkezések biztosítása a résztvevők feladata)!
- a jelentkezési listán nem szereplő személyeket is örömmel látunk az esti szemináriumokra, de a szállása megszervezéséről magának kell gondoskodnia

A javasolt szemináriumi témák listája :

• Kovács Szilamér: "Hogyan tovább erdélyi szénhidrogén kutatás?"

Erdély jelentősebb földgázmezei különösebb technológiai bravúrok nélkül körvonalazódtak. A hatvanas-nyolcvanas évekbeli eredmények tehát, majdnem kizárólag a sikeres felszíni rétegdőlés-térképezésnek és a mélyfúrások igen nagy számának (> 4000) köszönhetőek. Ezek elsősorban a neogén szénhidrogén rendszert célozták. A bádeni Só alatti rétegeket ~90 darab mélyfúrás tárta fel, kevés sikerrel. Optimizmusra ad okot, hogy egy tucatnál kevesebb azon próbálkozások száma, amelyeket modern szeizmikus szelvényezéssel készítettek elő. Az előadás a nagyvilágban sikeresen alkalmazott szénhidrogénkutatási technológiák itthoni bevethetõségével számol, valamint az ipar számára elfelejtett szénhidrogénrendszerek potenciáljával foglalkozik.

• Márton István: "Baktériumok az aranyérc-telepek képződésének és feldolgozásának szolgálatában"

A szemináriumi bemutató letöltése (pdf, 1.61 MB).

Bár régóta közismert a mikroorganizmusok azon tulajdonsága, hogy fémekkel kémiai kölcsönhatásba állhatnak, mégis az aranyérc kutatásban még mindig egzotikus lehetőségként vetődik fel a baktériumok szerepe fontos érctelepek kialakulásában. A szeminárium a baktériumoknak az arany kicsapódásában betöltött közvetett (indukáló) és közvetlen (kontrolláló) szerepét kívánja szemlézni, illetve az arany kinyerésben (kohászatban) alkalmazható lehetőségeit vizsgálja.

• Pál Zoltán: "Mit nevezhetünk borvíz-forrásnak? Mintapéldák a Büdös hegy környékén"

A felvetett téma fontossága az Ásványvíz-Kataszter készítése kapcsán vált időszerűvé, ugyanis sok olyan úgynevezett forrással találkozott a felmérő csapat, amelyeknek elfolyásuk nem volt, felszíni üreget töltöttek ki, és mégsem esővizekről, hanem erősen ásványosodott vizekről lenne szó. A téma nyitott, a forrásdefinícióktól az ásványvízdefinícióig barmi belefér.

• Szakács Sándor: "Vulkánok, művészet, történelem"

Tudományág-tudományág, illetve tudomány-művészet mezsgyéjén mozog a választott téma. Befolyásolták-e a vulkánok és a vulkánkitörések a történelmi eseményeket és a művészeteket? Hát az emberiség egész fejlődéstörténetét? És, ha igen, mikor és hogyan? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni az előadás.

A szemináriumi bemutató letöltése (pdf, 3.5 MB).

• Kovács Alpár: "A "primitív"aranybányászat aktuális alkalmazása Guineában"

A szeminárium a Guineai aranyérctelepek kialakulásáról, felfedezéséről és bányászatáról probál egy átfogó képet nyújtani. Megismerkedhetünk a helybeliek által évszazadok óta használt kutatási, fejtési és feldolgozási technikákkal valamint a társadalomra gyakorolt hatásával.

• Benő Éva: "A természetben előforduló mérgező anyagok kockázatáról"

A szemináriumi bemutató letöltése (pdf, 1 MB).

Napjainkban egyre fokozottabb figyelmet szentelünk a környezetünk tisztaságának a megóvására. A szennyeződést okozó komponensek nagyon széleskörűek és legtöbb esetben antrópogén eredetűek. Az egyes szennyező anyagok egészségre való káros hatásainak vizsgálata a toxikológia tárgya. A teljesség igénye nélkül szeretnék rávilágítani a toxinok (mérgezőanyagok) által okozott kockázatokra.

• Breitner Dániel: "Radon probléma földtani vonatkozása, és a lehetséges mentesítési eszközök"

A szemináriumi bemutató letöltése (pdf, 3.75 MB).

A lakó- és középületek belső tereiben, felszín alatt elhelyezkedő munkahelyeken (pl. raktár, garázs), barlangokban és fürdőkben felhalmozódó radongáz egy, a világ számos országában felismert, kutatott és kezelt tudományos, környezeti, egészségi és építéstechnológiai probléma. A természetes radonszintek épületről épületre változnak és elsősorban a geológiai környezettől függenek. A tüdőrákos megbetegedések kockázata 100 Bq/m3-enként 16%-kal nő. Dohányosok esetében 700 Bq/m3-es átlagos radon koncentráció esetén 10%-ról 20%-ra emelkedik. Ez adja a radon egészségügyi és így környezetvédelmi fontosságát. A kockázatosan nagy radonszint elsősorban építéstechnológiai eszközökkel orvosolható vagy előzhető meg.

• Fekete Zsombor: "A hisztogramok"

A szemináriumi bemutató letöltése (pdf, 61 KB).

A példák letöltése (zip, 17 KB).

A szeminárium arról szolna, hogy milyen veszélyei vannak annak ha önkényesen es találomra választjuk meg a hisztogramkészítésnél a vizsgált intervallum felosztását. Mennyiben befolyásolja ez az értelmezést. Ezt példákon szeretném bemutatni. Ezután szó lesz arról, hogy hogyan lehet ezeket a problémákat kikerülni.