Tevékenységi beszámoló

A projekt iktatási száma ESG-21/1-0036

Pályázó szervezet neve: Koch Antal Földtani Társaság Egyesület

A program címe: Terepgyakorlatok a BBTE geológia szakos (magyar tagozat) diákjainak 2021

Időpont: 2021. június 28. és 2021. november 30.

Helyszín vagy földrajzi terület: Erdély: Szigethegység, Máramaros. Erdélyi-medence és Székelyföld

Főtámogató: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és a Communitas Alapítvány

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű geológus képzésének kiemelt részét képezik a terepgyakorlatok. Ennek szellemében az első és másodéves diákok a tanulmányi év végén nyári terepi kirándulásokon vesznek részt. Így az évközben az előadások és laborgyakorlatok alatt megszerzett tudásuk terepi és gyakorlati hasznosítását is gyakorolják a diákok. E tevékenységek célkitűzései az egyes évfolyamok szerint változnak: míg az elsőévesek a terepi tevékenységek alapjaival ismerkednek és az alaptantárgyak tartalmi elemeit igyekeznek gyakorlatba ültetni, addig a másodévesek már az egyes szaktantárgyak révén megszerzett tudásukat mélyítik el.

A 2021. év folyamán nyári és őszi terepgyakorlatokat szerveztünk, amelyeken összesen 19 személy vett részt: 14 diák (10 elsőéves[1] és 4 másodéves[2]), valamint BBTE Geológiai Intézete magyar tagozatának 5 főállású oktatója. A gyakorlat az alábbi tematikákat és helyszíneket foglalta magában.

A nyári terepgyakorlatok tematikája és időpontjai

Az egyes tematikák és tevékenységek rövid leírása:

Általános földtan (terepvezetők dr. Forray Ferenc docens, dr. Mosonyi Emília adjunktus)

Nagybár: a megérkezés és elszállásolás után szakmai bevezetőt tartottunk a régió geológiai felépítéséről, geotektonikájáról és geológiai térképkezelő programok bemutatására került sor (Mapsource, Global Mapper), de a geológiai iránytű ismertetése se maradt el.

Zám: a Meliáta óceáni maradványok jura kori bazaltos párnalávák láthatók, epidotosodva, kloritosodva, karbonátosodva, zeolitosodva.

Guraszáda: a neogén andezites riolitos piroklasztitok erősen bentonitosodva fordulnak elő. Ezeket a bentonitokat felszíni lépcsős kőfejtőben kitermelik.

Roscani- Dobra völgy: A Szupragéta takaró (Fogaras terrén) üledékes fedője (Pades terrén) látható, gyengén metamorfizált kloritos szericites palák és dolomitos márványok, ez utóbbiakban barlang alakult ki.

Déva: neogén vulkáni neck, melyre a vár épült. A kőzet egy porfíros szerkezetű finomszemcsés amfibolos biotitos andezit, helyenként nagyobb méretű szaruszirtesedett kréta üledékes kőzetxenolit látható. Szintén kihangsúlyozott a 3 különböző irányú lemezes hűlési elválások.

Felgyógy: termálvizekből lerakódott travertinek, melyekbe a rómaiak különböző fürdőmedencéket véstek. A hő a neogén vulkáni tevékenységből, de a Dél Erdélyi törés-menti CO2 köpeny forrás is lehet.

Valea de Pesti- Siglau: Petrozsénytől Uricani felé, Valea de Pesti víztározó a Valcan hegyekben, és nem messze található a Siglói csúcs. A régió kőzetei a Géta takaróból származó Sebes Lotru terrén kőzetei: főleg retromorf gnájszok és csillámpalák. Az alpi tektonikai mozgások során, mely a Kárpát oroklint létrehozta egy sor extenziós hasadékot is eredményezett felszínközelben (200-600C között). Ezeket a hasadékokat (cm- méteres méretűek) a tektonikai mozgások alatt vizes oldatok árasztották el, melyekből "alpi telérek" csapódtak ki, melyek ásványai a centiméteres kvarc kristályok mellett, földpát, klorit, akár zöld fluorin is. Ezeket a kvarc teléreket felszíni kőfejtőben termelték ki a közelmúltig, és üveggyártásra használták

A Pietros és Muncel patakok összefolyásánál a homokpadot megmintáztuk mostuk mosótállal, nehézásványok kimutatására (gránát, magnetit, rutil, kvarc, turmalin, cirkon), melyek a Sebes Lotru terrén és a Dragsani terrén kőzeteiből származhattak. A preparált mintákat sztereomikroszkóp alatt vizsgáltuk a konferencia teremben

A Páring-hegységben a Carja csúcs irányába történt geológiai szelvényezés (Petrozsénytől a Voineasa uton, délkelet irányba, a Rusu menedékháztól indultunk fölfelé. A Danubi autochton Dragsani terrénje amfibolitjaival és Parang gránitjával, majd a Severinidák szerpentinitjeivel befogva a nyírási zónába és fölötte a Géta takaró Sebes Lotru terrén kőzeteivel találkoztunk (gránátos csillámpalákkal, gnájszokkal, amfibolitokkal)

Ásványtan (terepvezető dr. Gál Ágnes tanársegéd)

A kötelesmezői kalcedonokat figyeltük meg az első megállónknál. Ezek a kalcedonok hidrotermás folyamatok során képződtek. Az anyakőzet mállási fázisait sikerült bemutatnunk és megfigyelnünk. A kötelesmezői kalcedonok kék színű megjelenésű kovák. A felsőbányai Mons Medius bányavidéken a Kék tó látványosságát és a két km hosszú telér felszini kibuvását figyeltük meg. A következő ásványokat láttuk: kvarc, kalcit, szfalerit, galenit, pirit stb.

Fehértulipán egy geológiai megálló a Gutin hegységben, ahol az andezit és dácit kőzetek keverékeként egy tulipán alakzat jön létre. A következő kőzetalkotó ásványokat figyeltük meg: szanidin, hornblende, piroxének, stb. Nagybocskó település határában az autigén kvarcok tisztaságát láthattuk. A tiszahosszúmezői megállónk során a Pálosremete kőfejtőből gyűjtött andezitekben található analcimokat kerestük és találtuk meg. A szaploncai megállonk során a vidámtemetőt látogattuk meg. A nap záró feltárása a Huta-hágó kőfejtője volt.

Szinérváralja andezit kőfejtő bemutatását hallgattuk meg, angolul, ahol külön kitértek a készletszámítási módszerekre és fejtési technikákra. Majd ásványtani kézipéldányokat gyűjtöttünk, különféle bányalépcsőkről. A nagybányai Ásványtani múzeumban elismételtük a térség geológiáját kitérve közösen meglátogatott feltárásokra, majd a természeti szépségeket, az ásványokat figyeltük meg.

Geokémia és hidrogeológia (terepvezetők dr. Forray Ferenc docens, dr. Kis Boglárka adjunktus, dr. Mosonyi Emília adjunktus)

Szolcsvai Búvópatak barlang környékén felszíni karszt jelenségeket és vízkémiai jelenségeket vizsgáltunk. Megvizsgáltuk a barlangba befolyó víznek alap vízkémiai paramétereit, mint pl. a hőmérséklet, elektromos vezetőképesség, pH, vízkeménység, nitrát tartalom, redox potenciál, majd ugyanezen paratmétereket a barlang kijáratánál is megmértük. A kapott eredményeket értelmeztük az adott földtani kontextus függvényében.

Révi szorosban és a Zichy barlangban felszíni és felszín alatt karszt jelenségeket, a barlangban geokémiai folyamatokat (pl. oldódás-kicsapódás, redox állapotok változása) valamint tektonikai folyamatokat vizsgáltunk és elemeztünk. A június 29.-I kiszálláshoz hasonlóan itt is vizsgáltunk vízkémiai paramétereket, a barlangban található patak, valamint egy barlangi forrás vizében. A kapott eredményeket az adott földtani kontextus függvényében értelmeztük.

Őslénytan, üledékes kőzettan és rétegtan (terepvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

Geológia szempontból lényeges ősmaradványok gyűjtése különböző helyszíneken. Az egyes fosszilis maradványok vizsgálata, meghatározása, valamint a kőzetek korának és üledékesedési környezetének a megállapítása. Az egyes kőzettestek jellemzése és elkülönítése, valamint a köztük levő tér-idő kapcsolatok megállapítása.

 Az őszi terepgyakorlatok tematikája és időpontjai

Az őszre tervezett terepi napokat az egyik résztvevő járványos betegsége miatt az utolsó pillanatban kénytelenek voltunk lemondani és online formában tartottuk meg. Ezen az online foglalkozáson a harmadévesek mellett a másodévesek is részt vettek, így összesen 12 diák és 2 oktató vett részt a programon.

Tematika: a Csomád-Bálványos Natura 2000-es területen fellelhető ásványvizek és gázömlések vizsgálata, alkalmazott hidrogeológiai, fluidum-geokémiai terepi gyakorlatok keretén belül.
Terepvezető: dr. Kis Boglárka adjunktus

A terep során a Csomád-Bálványos Natura 2000-es területen belül a biológiai és ökológiai értékeken kívül jelentős geológiai érték is található. A területen található a Csomád, amely a Keleti-Kárpátok legfiatalabb tűzhányója. A geológiai értékek közül talán leglátványosabbak a területen található ásványvíz-források és a magas szén-dioxid tartalmú gázömlések. A gázömlésekben mért szén-dioxid koncentráció elérheti a 98%-ot is. A szén-dioxid mellett jelentős kén-hidrogén is megtalálható bennük, ami helyenként elérheti a 600 ppm koncentrációt is. Az ásványvíz források összetétele különböző, annak ellenére, hogy földrajzilag nagyon közel találhatóak egymáshoz.

Terepi bejárásunk során megtanultuk hogyan kell terepen meghatározni az ásványvizek egyes fizikai-kémiai paramétereit, mint például a hőmérséklet, elektromos vezetőképesség, redoxpotenciál, pH, vízkeménység, nitrát-tartalom. Ezen paraméterek meghatározásához különböző műszereket, indikítorral ellátott csíkokat használtunk.

A laboratóriumi mintavételezéshez is különleges eljárások szükségesek, mint például a savazás, kigázasítás, levegőmentes mintázás, ezekről is szó esett a foglalkozáson.

A területen a gázömlések többféle formában jelennek meg. Lehetnek száraz gázömlések, azaz mofetták, vagy ha a talajvízzel együtt jönnek a felszínre, akkor buborékoló pocsolyák, medencék formájában jelennek meg.

Az évszázadok során az emberek rájöttek, hogy ezen gázömléseket gyógyászati célokra is felhasználhatják és fa épületeket építettek a száraz gázömlések fölé, illetve medencékbe foglalták a forrásokat. A gázömlések szén-dioxid koncentrációja is megállapítható terepen egy MultiGas nevezetű műszerrel, amely képes arra, hogy úgy száraz gázömlésekben, mint medencékben mérjen egy erre szánt tölcsér segítségével.

Végezetül a foglalkozást a Vinca Minor Egyesület által, 2021-ben készített dokumentumfilmmel zártuk, amely a terület természeti értékeit mutatja be. Feladatként a diákok fel kellett ismerjék és röviden össze kellett foglalják, hogy milyen természeti értékeket ismernek fel a dokumentumfilmben, illetve ezek közül melyeket lehet geológiai érdekességként bemutatni.

Tematika: Balánbánya és környéke terepgyakorlat online változata
Terepvezető: dr. Gál Ágnes tanársegéd

Az online térben lezajló terepgyakorlat fő célja megismerni a diákok szűkebb szülőföldjük geológiáját (diákjaink zöme székelyföldi) és az esetleges potenciális szakdolgozattémák ismertetése meg kiválasztása.

Az online térben, három órát tartott, a terep, az MSTeams platformon, 2021. november 23., 18-21 óra között.

Kellékek: számítógép (ahol lezajlik az esemény), iránytű, térség geológiai térképe, színesceruza, QGIS ingyenes program (szelvény szerkesztéséhez), a térség geológiai szakirodalma.

A következő témákat ismertette a terepvezető tanár:

1.      Szakirodalom ismertetése, összefoglalás

2.      A térség geológiája

3.      A térség földrajzi behatárolása

4.      Térség története és bányászattörténete

5.      A balánbányai érctelep genetikája, 

6.      A Keleti Kárpátokban levő érctelepek felsorolása és bemutatása

7.      A Cu ércásványok

8.      A térség tájsebeinek rehabilitációja és környezetgeológiája.

A diákok csoportban dolgoztak és mutatták be a következő témaköröket:

1.      Hosszanti geológiai szelvény Kolozsvár és Balánbánya közt

2.      Metszet a Keleti Kárpátokban É-D irányban: Gyilkostó-Tusnádfürdő közt, 

3.      A meddőhányón kimutatott másodlagos ásványok, 

4.      Hogyan legyen az ércbányászat napjainkban kerekasztal megbeszélés. 

Tevékenységi beszámoló

 A projekt iktatási száma ESG-20_1-0024

Pályázó szervezet neve: Koch Antal Földtani Társaság Egyesület

A program címe: Nyári terepgyakorlat a BBTE geológia szakos (magyar tagozat) hallgatóinak (2020)

Időpont: 2020. október 9. és 2020. november 6.

Helyszín vagy földrajzi terület: Erdély, a Kolozsvár-Déva-Gyulafehérvár által határolt háromszögben

Főtámogató: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és Communitas Alapítvány

 A Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű geológus képzésének kiemelt részét képezik a terepgyakorlatok. Ennek szellemében az első és másodéves diákok a tanulmányi év végén nyári terepi kirándulásokon vesznek részt. Így az évközben az előadások és laborgyakorlatok alatt megszerzett tudásuk terepi és gyakorlati hasznosítását is gyakorolják a diákok. E tevékenységek célkitűzései az egyes évfolyamok szerint változnak: míg az elsőévesek a terepi tevékenységek alapjaival ismerkednek és az alaptantárgyak tartalmi elemeit igyekeznek gyakorlatba ültetni, addig a másodévesek már az egyes szaktantárgyak révén megszerzett tudásukat mélyítik el.

A 2020. évi nyári terepgyakorlaton, amelyet a járványhelyzetre való tekintettel ősszel voltunk kénytelenek megtartani összesen 13 személy: 8 diák (4 elsőéves[1] és 4 másodéves[2]), valamint BBTE Geológiai Intézete magyar tagozatának 5 főállású oktatója vett részt. A gyakorlat az alábbi tematikákat és helyszíneket foglalta magában

Az egyes tematikák és tevékenységek rövid leírása:

A geológia terepi módszerei. A verespataki Au-Ag ércesedés, a szolcsvai ásványlelőhely ásványai, valamint Roșia Poieni rézbánya és a hozzá kapcsolódó szászavinci zagytározó környezetgeológiai szempontú vizsgálata. (gyakorlatvezetők dr. dr. Forray Ferenc docens, Gál Ágnes tanársegéd, dr. Kis Boglárka adjunktus, dr. Mosonyi Emília adjunktus, dr. Silye Lóránd adjunktus)

A neogén korú, magmás tevékenységhez kötődő Au-Ag verespataki ércesedés és annak gazdasági és környezeti vonatkozásai volt az első felkeresett feltárás témája. Mivel Verespatakon már a római kor óta volt bányászat, a savas kémhatású vizek sok évszázados környezeti hatására a dácit kőzetekből kimállasztott és kipergetődött kvarckristályok figyelhetők meg a patak medrében. A térség geológiájának általános bemutatása után a diákok a Fehér völgyben gyűjtöttek fejenként 5 darab álhexagonális, kagylós törésű kvarc kristályt. 

A nap másik, ásványtani szempontból érdekes célpontja, az Offenbányai (Baia de Arieș) -terrén gránátos, sztaurolitos csillampalái voltak Szolcsván, az Aranyos mentén. Ezeknek a kőzetalkotóknak az ásványtani jellemzői kerültek bemutatásra: a köbös kristályrendszerű gránátok és a rombos kristályrendszerű sztaurolitok. A gyűjtés során a hallgatók megfigyelhették ezeknek az ásványoknak a sajátos jellegzetességeit: a gránátok vörös színét, kerekded alakját és törését, valamint a sztaurolitok jellegzetes kereszt típusú ikresedését.

A terepgyakorlat során a jelen levő tanárok bemutatták a legfontosabb tudnivalókat az észlelt geológiai formációkról, a diákok pedig jegyzetelve, megfigyelve, gyűjteményüket bővítve gazdagították ismereteiket.

A terepi megfigyelés célja a szászavinci zagytározó környékének környezetgeológiai szempontú felmérése. A szászavinci zagytározó a Roșia Poieni réz kitermelés területéhez tartozik. A terepen a meddőhányókról leérkező patakok vegyi összetételét vizsgáltuk, több helyen a mért pH értékek savas (3-4) értéket mutattak. A pH értékeknek megfelelően az oldatok elektromos vezetőképessége is megnőtt. Továbbá megmértük a zagytározóba érkező meddő iszap vegyi összetételét, amely bázikus pH értékkel rendelkezett. Ez utóbbi esetében megnéztük azokat a pontokat, ahol a bányavállalat lúgos oldatokkal keveri a bányavizeket, a pH értékek szabályozásának érdekében.

A tapasztalatok főként a geokémia, hidrogeológia és környezetgeológia tárgyakhoz nyújtottak alkalmazott segítséget, mivel a diákok a helyszínen figyelhették meg az oldatok között lejátszódó geokémiai folyamatokat, amelyeket helyszíni fizikai-kémiai paraméterek mérésével számszerűsíteni tudtunk.

Őslénytan, üledékes kőzettan és rétegtan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

Geológia szempontból lényeges ősmaradványok gyűjtése különböző helyszíneken. Az egyes fosszilis maradványok vizsgálata, meghatározása, valamint a kőzetek korának és üledékesedési környezetének a megállapítása. Az egyes kőzettestek jellemzése és elkülönítése, valamint a köztük levő tér-idő kapcsolatok megállapítása.

Őszi terepgyakorlat 2019. október

Tevékenységi beszámoló

A projekt iktatási száma ESG-19/1-0015

Pályázó szervezet neve: Koch Antal Földtani Társaság

A program címe: Nyári terepgyakorlat a BBTE geológia szakos (magyar tagozat) hallgatóinak

(2019)

Időpont: 2019.07.01-2019.07.10

Helyszín vagy földrajzi terület: Erdély, a Torda-Kolozsvár-Nagyvárad által határolt

háromszögben, valamint a Radnai-havasokban (Radnaborberek)

Főtámogató: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és Communitas Alapítvány

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű geológus képzésének kiemelt részét képezik a terepgyakorlatok. Ennek szellemében az első és másodéves diákok a tanulmányi év végén nyári terepi kirándulásokon vesznek részt. Így az évközben az előadások és laborgyakorlatok alatt megszerzett tudásuk terepi és gyakorlati hasznosítását is gyakorolják a diákok. E tevékenységek célkitűzései az egyes évfolyamok szerint változnak: míg az elsőévesek a terepi tevékenységek alapjaival ismerkednek és az alaptantárgyak tartalmi elemeit igyekeznek gyakorlatba ültetni, addig a másodévesek már az egyes szaktantárgyak révén megszerzett tudásukat mélyítik el.

A 2019. évi nyári terepgyakorlaton 13 diák (5 elsőéves és 8 másodéves), valamint BBTE Geológiai Intézete magyar tagozatának 5 főállású oktatója vett részt. Az oktatók csapatát rövid időre, egy barlangászati gyakorlat erejéig, drd. Kövecsi Szabolcs-Attila, a BBTE Geológiai Intézetének munkatársa is kiegészítette. A gyakorlat az alábbi tematikákat és helyszíneket foglalta magában

 Az egyes tematikák és tevékenységek rövid leírása:

A geológia terepi módszerei. A terepi helyszínek alatt értintett területeket geológiai felépítése és kőzetei (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)
Az terepgyakorlat során meglátogatott térségek bemutatása, különös tekintettel azok geológiai viszonyaira.

Őslénytan és Rétegtan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)
Geológia szempontból lényeges ősmaradványok gyűjtése különböző helyszíneken. Az egyes fosszilis maradványok vizsgálata, meghatározása, valamint a kőzetek korának és üledékesedési környezetének a megállapítása. Az egyes kőzettestek jellemzése és elkülönítése, valamint a köztük levő tér-idő kapcsolatok megállapítása.

Ásványtan és általános földtan (gyakorlatvezető dr. Gál Ágnes tanársegéd)
Mivel a geológia egy gyakorló és gyakorlatias tudomány, ezért a természetben különféle képződményeit legyen természetes vagy mesterséges, fel kell tudnunk ismerni és meg kell tudnunk magyarázni, hogyan képződött, esetlegesen mi lesz a továbbiakban velük. A terepgyakorlat célja, hogy a tanteremben tanult ismereteket, kamatoztassuk, elmélyítsük. A négy nap alatt a három nagy kőzettípust (magmás, metamorf, üledékes), bemutattuk, felismertük és gyűjtöttünk mintákat. Őslényeket is gyűjtöttünk, ilyen a Nummulites perforatus.  A főbb kőzetalkotó ásványokat (kvarc – Verespatak, Hidegszamos környéke; földpátok – Hidegszamos környéke; turmalin- Hidegszamos környéke; kalcit – Járabánya, piroxének- Aranyi hegy stb.) a terepen megtanultuk felismerni, meghatározni és így mindenki személyes gyűjteményt készített. A terep legfontosabb eseménye az ismétlés volt, a megtapasztalt, látottak és hallottak felelevenítése.
Július 8. Hideg-hegy, Hidegszamos: pegmatit képződése és kora. A pegmatitban található ásványok felismerése. Mintagyűjtés. Hideg-hegy, Corabia domb: migmatit. Mi az, hogyan keletkezik – lit par lit típusú szövet felimerése. Mintagyűjtés.
Július 9. Verespatak: a római kori tárna bemutatása, a fejtés stílusa, biztonsága. Bányászat után képződött ásványok megtekintése. Verespatak, Fehér-völgy: a verespataki dácit és ércesedés képződésének bemutatása. A kipergetődött kvarcok gyűjtése. Szolcsva: csillámpalák Szolcsván. Képződés és az ásványok bemutatása. Gránátok, sztaurolit, csillámok. Mintagyűjtés.
Július 10. Felsőcsertés: bányászati múzeum. A térség bányászatának a bemutatása a történelmi időktől a 2007-es bányabezárásáig. A világon először itt leírt ásványok megtekintése és bemutatása. Nagyág: az első bányászati iskola emlékműve előtti tisztelgés. A nagyági ércesedés bemutatása. Ásványgyűjtés a meddőhányón. Nozság: gyalogtúra és a különféle képződmények megtekintése. Mintagyűjtés. Aranyi-hegy: a shoshonit kőzet képződése és benne található oxidok és szilikátok. Az innen leírt ásványok ismertetése. Mintagyűjtés.
Július 11. Léta: Nummulites perforatus ismertetése. Mintagyűjtés. Járabánya/Macskás: a szkarnok keletkezése és a hasznos ásványok/ércek bányaszata. A kinyerési fázisok bemutatása. Mintagyűjtés. Torockó, Fehér-völgy: különféle színű szilikolitok gyűjtése. Torockó, múzeum: a térség geológiája és a vasbányászat ismertetése. Ismétlés.

Általános földtan és Geokémia és hidrogeológia (gyakorlatvezető dr. Forray Ferenc docens, dr. Kis Boglárka adjunktus)
1. hidrológiai és hidrogeológiai folyamatokat azonosítani a Szelek-barlangja aktív és fosszilis járataiban (hajdani medrek és azok meandereinek azonosítása, folyásirány azonosítás, sodorvonal, domború és homorú part, erózió-hordalékszállítás-lerakás)
2. geokémiai folyamatok azonosítása barlangi környezetben (CaCO₃ oldódás-kicsapódás a cseppkövek keletkezésének folyamata, vas-mangán kiválások és a hozzuk kapcsolódó geokémiai környezet azonosítása, felszín alatti víz összetételének változása a felszín alatti tartózkodás során-elektromos vezetőképesség, pH, hőmérséklet, vízkeménység, klorid tartalom, bikarbonát-tartalom mérése terepen és az adatok értelmezése)

Regionális geológia, petrográfia és szerkezeti földtan (gyakorlatvezető dr. Mosonyi Emília adjunktus)
Július 6: reggel 8-kor indulás. Megérkezés Borberekre 14-kor. Sátortábori szervezés. 16 – 20 óra között Általános geológiai és geotekonikai bemutató, valamint térképezés az Izvorul Rosu völgyön észak felé, egészen a Csisa-gerincig: a Szubbukovinai takaró nyírási zónájában- elnyírt  paleozoós terrének kőzeteinek felismerése, szerkezeti elemek mérése, az elnyírt Rebra terrén kőzeteinek felismerése.
Július 7: térképezés a Borberek (720m) - Dl Popii (1360m)- Korongyos gerinc (1800m) szelvény mentén. A Vörösfői- Dl. Popii tárók hidrotermás- metaszomatikus polimetalikus ércesedés meddőinek vizsgálata, környezeti hatások megfigyelése, a befogadó paleozóos terrének kőzeteinek megfigyelése. A Dl Popii – Korongyos felé tartó bányász- erdei úton és ösvényen: meg lett figyelve fokozatosan az alpi nyírásos alakváltozás hatása a paleozóos kőzetekre (kloritoidos szericites kvarcitos palák, zöldpalák, sávos dolomitos márványok) és a Rebra terrén kőzeteire (szericitesedett gránátos csillámpalák, fengites csillámpalák, paragnájszok, retromorf amfibolitok, fucshitos csipolinok, tremolitos márványok, gránátos kvarcitok, fehér kvarcitok). A nyírási zónában történő nyomásoldódások- kicsapódások, iondiffuzió hatására egy szegény tektogenetikus ércesedés jött létre (pirit, kalkopirit, galenit), ami vaskalappá alakult.
Július 8: térképezés É- D irányban, Borberek- Calina- Óradna – Virful Dealului szelvény mentén (10 km). A szubbukovinai takaró nyírási zónája okozta szerkezetekre ráíródott a neogén szubvulkánok (általában a Valea Dracului típusú biotit- amfibol- andezitek) okozta hatások is, mint a szaruszirtesedés, metaszomatizmus.  Sajnos a neogén vulkanizmussal kapcsolatos borvízforrások (írók háza) elapadtak a bányamunkálatok általi nem-kívánatos „elvezetéseknek” köszönhetően vagy hivatalosan eltömettek a szennyezés miatt. Előbb a tipikus paleozóos kőzettípusokat, majd fokozatosan átmentünk egy variszkuszi nyírási zónán is a Bretila terrén kőzeteibe (különböző fokon elnyírt palák és gnájszok), majd a Varului pataktól ismét paleozóos sávos márványok, kloritoidos kvarcitok következtek, míg a V Fintinii töréstől délre a Rebra terrén retromorf gránátos csillámpaláival kezdődött a Szubbubovinai- takaró. Ebbe a zónába, Óradna település határában, hatolt be egy sokkal finomabb szemcsés amfibolos- biotitos propilitesedett andezit (a Calinii andezithez képest), melyben felismerhető volt egy több tíz m széles Rebra pala xenolit. Megfigyeltük ezen szaruszirt szövetét és ásványtársulását. Ezután meglátogattuk az Óradnai templom romokat 1242.ből, ami főleg a helyi andezit tömbökből épült. Kitértünk a temető felé is a Virful Dealului irányába, ahol paleogén foraminiferákat tartalmazó karbonátos homokkövet észleltünk, ez alatt pedig, a Nagyszamos törés másik oldalán, a Rebra terrén kőzetei tárultak fel többé- kevésbé elnyírva szaruszirtesedve: Cr-sztaurolitos gránátos csillámpalák. Hazatérés ugyanazon az úton, táborba érkezés 20 órakor.
Július 9. Indulás 8-kor Borberek (760m) - Gaura- Curăţel (1500m) – Ünőkő-nyereg - Ünőkő csúcs (2235m) szelvény mentén. Feltérképeztük a Rebra terrén kőzeteit (retromorf csillámos gránátos palák, kvarcitok, a Rb2 formáció alapamfibolitja = metagabbró, enyhe magnetites szórással, csipolinok- tremolitos márványok és amfibolitok ritmikus váltakozása, helyenként szericites klotitos csillámpala közbetelepüléssel) melynek alsó része erősen elnyíródott, majd fokozatosan egyre üdébb kőzetváltozatokkal találkoztunk. A Rb2 karbonátos formáció tartalmazza a Blazna- típusú (Mississippi Valley típusú) metamorfizált vulkáni üledékes polimetallikus sávos ércesedést, szfalerittel, galenittel kalkopirittel), melynek tárókkal való megnyitása, kitermelése, számos „vaskalapos” meddőhányót eredményezett a meredek lejtőkön, különböző környezeti hatásokkal. Megmintáztuk az ércesedett Borbereki andezites breccsát, későbbi tanulmányozás végett. Az ösvény a gerincen, a Curatel nyergen át vitt tovább a Rebra terrén tipikus kőzetein át: gránátos csillámpalákon („himlős”), amfibolitokon, amfibolos gnájszokon, amfibolos gránátos gnájszokon, egészen az Ünőkőig.
Július 10. Sátorbontás, az óradnai helyi múzeum meglátogatása és hazatérés Kolozsvárra 19 órakor.

A terepgyakorlat képes beszámolóját a BBTE magyar tannyelvű geológus képzésének Facebook oldalán lehet elérni: https://tinyurl.com/yxrr4u6r

Őszi terepgyakorlat 2018. október

Kincsünk, a környezetünk - Föld- és Környezettudományi Terepi Egyetem: a BBTE és az EMTE diákjainak közös geológiai terepgyakorlata...

Támogató: Bethlen Gábor Alap (MKO-RO-1-2018/1-000111) Lebonyolító: Koch Antal Földtani Társaság

 

Posted by Geológus képzés magyar nyelven, BBTE, Kolozsvár on Saturday, October 13, 2018

Tevékenységi beszámoló

A projekt iktatási száma ESG-18/1-0018

Pályázó szervezet neve: Koch Antal Földtani Társaság

A program címe: Nyári terepgyakorlat a BBTE geológia szakos hallgatóinak

Időpont: 2018.07.02-2018.07.10

Helyszín vagy földrajzi terület: Erdély, Torda, Kolozsvár, Nagyvárad által határolt háromszögben

Főtámogató: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és Communitas Alapítvány

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű geológus képzésének kiemelt részét képezik a terepgyakorlatok. Ennek szellemében az első és másodéves diákok a tanulmányi év végén nyári terepi kirándulásokon vesznek részt annak érdekében, hogy az évközben az előadások és laborgyakorlatok alatt megszerzett tudás terepi és gyakorlati hasznosítását is gyakorolják. E tevékenységek célkitűzései az egyes évfolyamok szerint változnak: míg az elsőévesek a terepi tevékenységek alapjaival ismerkednek és az alaptantárgyak tartalmi elemeit igyekeznek gyakorlatba ültetni, addig a másodévesek már az egyes szaktantárgyak révén megszerzett tudásukat mélyítik el a terepi gyakorlatok során.

A 2018. évi nyári terepgyakorlaton 27 diák (10 elsőéves és 12 másodéves), valamint BBTE Geológiai Intézete magyar tagozatának 5 főállású oktatója vett részt. Az oktatók csapatát rövid időre, egy topográfiai gyakorlat erejéig, dr. Imecs Zoltán a BBTE Magyar Földrajzi Intézetének docense is kiegészítette. A gyakorlat az alábbi tematikákat és helyszíneket foglalta magában:

A terepgyakorlat képes beszámolóját a BBTE magyar tannyelvű geológus képzésének Facebook oldalán lehet elérni: https://is.gd/Yoc8wP

Részletes program

Részvételi tudnivalók és jelentkezés

A dél-erdélyi terepgyakorlat programja:

• 2011. április 28. (csütörtök): Kolozsvár (50 személyes autóbusz)/Nagyszeben (40 személyes autóbusz) : indulás (8.00) - Tövis/Gyulafehérvár (9.30) - I. téma (A+B csoport) - Kisdisznód (18.00): szálláselfoglalás, eligazítás
• 2011. április 29. (péntek): II. téma (A csoport) - III. téma (B csoport)
• 2011. április 30. (szombat): III. téma (A csoport) - II. téma (B csoport)
• 2011. május 1. (vasárnap): IV. téma (A csoport) - V. téma (B csoport)
• 2011. május 2. (hétfő): V. téma (A csoport) - IV. téma (B csoport)
• 2011. május 3. (kedd): Kisdisznód (8.00): indulás - VI. téma (A+B csoport) - Kolozsvár (21.00): érkezés
  

A program részletei:

I. téma: Az Erdélyi-szigethegység déli részének bazaltos aljzata és mezozoikumi üledékes képződményei (Gáldi-szoros, Ompoly-völgye és Szászsebes-környéke)

Útvonal(autóbusszal összesen 270 km): a Kolozsvár/Nagyszeben - Gyulafehérvár/Tövis - Gáldi-szoros: a bazaltos aljzat illetve a kréta konglomerátumok és a wildflis feltárásai - Tótfalud:Hollókő földtani rezerváció - Kisompoly: mészkő olisztolitok - Péterfalva és Borberek (Szászsebes környéke): kréta kontinentális üledékek - Kisdisznód (18.00): érkezés.

II. téma: Dél-Erdély (metamorf) aljzata és nagyszerkezeti egységei (ásványtani, kőzettani, ércteleptani és szerkezetföldtani bélyegek)

Útvonal (autóbusszal összesen 270 km): Kisdisznód (8.30): indulás - Călineşti (10.00): kréta bazális breccsák/konglomerátumok, a Fogarasi egység feltolódása - Brezoi - Valea lui Stan (12.00): nyírásos zónákhoz kapcsolódó aranyércesedések, Szupragéta-takaró kőzetei - Voineasa (14.00): pegmatitok, Géta-takaró kőzetei - Latorica-szoros) (16.00): Danubiai-autohton kőzetei - Kisdisznód (20.00): érkezés.

III. téma: A Nagyszebeni-medence harmadidőszaki (üledékes) képződményei (ásványtani, kőzettani, paleontológiai, rétagtani, geoturisztikai, geomorfológiai megfigyelések)

Útvonal (autóbusszal összesen 75 km): Kisdisznód (8.30): indulás - Porcsesd : eocén korú mészkő és a metamorf aljzat kontaktusa, természetvédelmi terület - Nagytalmács határa: kora badeni fandelta üledékek, kavicskő formáció - Móh: szarmata fandelták mélyvízi tagozata - Veresmart: kora miocén folyóvízi és ártéri üledékes környezet, evaporitok (gipsz) - a Dolmányi-vadkörtefás feltárás: homokfejtő, pannóniai korú növényi kövületlelő-hely – Szenterzsébet : agyagbánya, kövületek, téglagyártás - Vízakna): sóbányászat, bányaomlások veszélye és hatásai - Kisdisznód: érkezés.

IV. téma: Resinár és Kisdisznód környékének földtana (részletes megfigyelések, szerkezetföldtani és kőzettani térképezés)

Útvonal (autóbusszal összesen 10 km, gyalog 12 km könnyű terepen): Kisdisznód (8.15): indulás - Resinár (9.00): kultúrtörténeti megálló - Sevis-patakmenti megállók: térképezés egy nyírásos milonitos zóna változatos kőzetösszletein keresztül - Gomba-kő (Halbstein) rezervátum: késő-kréta képződmények - Kisdisznód (17.00): kultúrtörténeti magálló.

V. téma: Részlettanulmányra alkalmas doborkai szarmata szelvény és az oláhpiáni nehézásványok (üledékföldtani térképezés, nehézásványmosás)

Útvonal (autóbusszal összesen 200 km): Kisdisznód (8.45): indulás - Doborka (10.00): térképezés egy szarmata üledéksoron keresztül - Oláhpián (15.00): nehézásványmosás - Kisdisznód (18.30): érkezés.

VI. téma: Az Erdélyi Érchegység déli részének neogén magmatizmusa és kapcsolódó hidrotermás ércesedések (ásványtani, kőzettani, ércteleptani és környezetgeokémiai bélyegek)

Útvonal (autóbusszal összesen 300 km): Kisdisznód (9.00): indulás - Szenterzsébet (9.30): Johann Michael ACKNER (az erdélyi ásványtan és a szász tudományosság jelles egyénisége) sírjának megkoszorúzása - Szászsebes - Aranyi-hegy - Bánpatak (12.30): forrás-mészkővek (travertin) - Nagyág és környéke (15.00): magmás kőzetek, ásványgyűjtés, geokémiai-vízkémiai mérések - Kolozsvár (20.00): érkezés.

Interaktív útvonaltérkép:

Gyalogtúra javaslatok (Dr. Péró Csaba) - Az anyagi/pályázati források szerény mértéke mellett és a résztvevők (80 főre számítunk) örvendetes gyarapodása miatt sajnos ezt a program pontot ki kellett vegyük a terepgyakorlat programjából (aktualizálva: 2011.04.14, Márton István).

1. Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m)
Előnyei:
- A Kárpátok egyik legmélyebb mészkőszurdoka. Természetvédelmi terület.
- A Vanturarita-Buila mészkőgerinc a Királykő kistestvére (földtani felépítése is analóg). Természetvédelmi terület.
- A három közül talán a legszebb.
Hátrányai:
- A legtávolabbi, távolsága Nagytolmácstől Cheia faluig közúton 97 km.
- Cheia falutól kb. 8 km erdei út a völgyben (vissza is ugyanannyi).
- Busszal valószínűleg nem járható. Teherautót vagy traktort kellene bérelni.

2. Latorica-szoros és Piatra Tarnovului (1879 m)
Előnyei:
- A Kárpátok egyik legmélyebb szurdoka (kristályos kőzetekben), a Cheianál is mélyebb (kb.1000 m). Természetvédelmi terület.
- A Piatra Tarnovului-Tarnovu Mare a Királykő legkisebb testvére (a mészkő fedő a legvékonyabb). Természetvédelmi terület, az előbbi szurdok déli határán.
- Távolsága Nagytolmácstől (végig aszfaltúton) Ciunget faluig 79 km.
- Egyszerű megközelítés, fölösleges gyaloglás nincs (0 km).
Hátrányai:
- A legrövidebb (ez egyben előny is lehet), de bővítésekkel kombinálható.
(Ugyaninnen - indulási és érkezési pont azonos - egy kissé nagyobb kör is megtehető a Latorica-szoros túloldalán (É) emelkedő Fratosteanu csúcsra. Ennek hátránya, hogy 200 m-rel magasabb, és kevésbé romantikus).

3. Kozia-gerinc
Előnyei:
- A legalacsonyabb a három közül (1668 m), de a kiindulás is a legmélyebben van (kb. 300 m), így a szintkülönbség tetemes (közel 1400 m).
- Több változat is elképzelhető, könnyen variálható.
- Fantasztikus sziklavilág (szemes gneisz), helyenként a legvadabb korzikai (gránitos) tájakkal is felveszi a versenyt. Románia (egyik?) legkisebb Nemzeti Parkja, területe alig 160 négyzetkilométer.
- Távolsága Nagytolmácstől a legkisebb: (végig a főútvonalon) az Arutela hídig (Poiana Bivolari - Caciulata falu előtt, az Olt bal partján) 57 km.
- Amennyiben a busz be tud menni Perisaniba, hazafelé sincs fölösleges gyaloglás (0 km).
- A csúcson lévő toronyhoz vezető úton szükség esetén autós "mentőakció" indítható.
Hátránya:
- A hosszabb átmenő gerinctúra ÉK-i végétől (Perisani falu) a főútra vezető 10 km-es "drum nemodernizat" autóbusszal járható-e? Ellenőrzendő!

• A dél-erdélyi régió (Szebeni-havasok, Erdély és Havasalföld határa, Erdélyi-medence, Erdélyi Érchegység) földtani és tektonikai egységeinek megismerését;
• A felszíni folyamatok kémiai és puffer hatását meghatározó ásványtani, kőzettani és geokémiai jellemzőinek megismerését (számos megálló a gyakorlat során);
• A szénhidrogén kutatás szempontjából fontos szedimentológiai és rétegtani bélyegek eljasátítását az Erdélyi-medence neogén-korú összleteinek feltárásai kapcsán (a Nagyszebeni- és Fogarasi-medencék); 
• A területre jellemző földtani (csuszamlások, árvízek) és bányászati (külszíni bányaművelés, meddőhányók, zagytározók) veszélyforrások feltérképezését és működési mechanizmusaiknak megértését (Nagydisznód, Felsőcsertés, Vízakna, Voineasa);
• Az érckutatás területén alkalmazható kőzetátalakulási, ércásványtani és szerkezeti bélyegek elsajátításának gyakorlását, valamint az ipari kutatásban használt mérnöki (fúrástechnikai, geofizikai, bányászati) módszerekbe való bevezetést (Felsőcsertés, Valea lui Stan);
• A geomorfológiai és a negyedidőszaki völgyfejlődés problematikájának (erózióbázisok, kaptációk, antecedens szorosok, stb) tárgyalását (Vöröstorony-szoros, Nagyszebeni-medence; Szebeni-havasok);
• Földtani rezervációk és védett területek kiépítésének módszertanát és geoturisztikai hasznosítási lehetőségeiket (Silberbach, Jugendwald, Vöröstorony-szoros, Vidra-tó, Porcsesd)
• Egy föld- és környezettudományi szakember munkája szempontjából fontos fizikai állóképesség és a természet jelenségeinek megtapasztalását (várhatóan: Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m).