Tevékenységi beszámoló

 A projekt iktatási száma ESG-20_1-0024

Pályázó szervezet neve: Koch Antal Földtani Társaság Egyesület

A program címe: Nyári terepgyakorlat a BBTE geológia szakos (magyar tagozat) hallgatóinak (2020)

Időpont: 2020. október 9. és 2020. november 6.

Helyszín vagy földrajzi terület: Erdély, a Kolozsvár-Déva-Gyulafehérvár által határolt háromszögben

Főtámogató: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és Communitas Alapítvány

 A Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű geológus képzésének kiemelt részét képezik a terepgyakorlatok. Ennek szellemében az első és másodéves diákok a tanulmányi év végén nyári terepi kirándulásokon vesznek részt. Így az évközben az előadások és laborgyakorlatok alatt megszerzett tudásuk terepi és gyakorlati hasznosítását is gyakorolják a diákok. E tevékenységek célkitűzései az egyes évfolyamok szerint változnak: míg az elsőévesek a terepi tevékenységek alapjaival ismerkednek és az alaptantárgyak tartalmi elemeit igyekeznek gyakorlatba ültetni, addig a másodévesek már az egyes szaktantárgyak révén megszerzett tudásukat mélyítik el.

A 2020. évi nyári terepgyakorlaton, amelyet a járványhelyzetre való tekintettel ősszel voltunk kénytelenek megtartani összesen 13 személy: 8 diák (4 elsőéves[1] és 4 másodéves[2]), valamint BBTE Geológiai Intézete magyar tagozatának 5 főállású oktatója vett részt. A gyakorlat az alábbi tematikákat és helyszíneket foglalta magában

Az egyes tematikák és tevékenységek rövid leírása:

A geológia terepi módszerei. A verespataki Au-Ag ércesedés, a szolcsvai ásványlelőhely ásványai, valamint Roșia Poieni rézbánya és a hozzá kapcsolódó szászavinci zagytározó környezetgeológiai szempontú vizsgálata. (gyakorlatvezetők dr. dr. Forray Ferenc docens, Gál Ágnes tanársegéd, dr. Kis Boglárka adjunktus, dr. Mosonyi Emília adjunktus, dr. Silye Lóránd adjunktus)

A neogén korú, magmás tevékenységhez kötődő Au-Ag verespataki ércesedés és annak gazdasági és környezeti vonatkozásai volt az első felkeresett feltárás témája. Mivel Verespatakon már a római kor óta volt bányászat, a savas kémhatású vizek sok évszázados környezeti hatására a dácit kőzetekből kimállasztott és kipergetődött kvarckristályok figyelhetők meg a patak medrében. A térség geológiájának általános bemutatása után a diákok a Fehér völgyben gyűjtöttek fejenként 5 darab álhexagonális, kagylós törésű kvarc kristályt. 

A nap másik, ásványtani szempontból érdekes célpontja, az Offenbányai (Baia de Arieș) -terrén gránátos, sztaurolitos csillampalái voltak Szolcsván, az Aranyos mentén. Ezeknek a kőzetalkotóknak az ásványtani jellemzői kerültek bemutatásra: a köbös kristályrendszerű gránátok és a rombos kristályrendszerű sztaurolitok. A gyűjtés során a hallgatók megfigyelhették ezeknek az ásványoknak a sajátos jellegzetességeit: a gránátok vörös színét, kerekded alakját és törését, valamint a sztaurolitok jellegzetes kereszt típusú ikresedését.

A terepgyakorlat során a jelen levő tanárok bemutatták a legfontosabb tudnivalókat az észlelt geológiai formációkról, a diákok pedig jegyzetelve, megfigyelve, gyűjteményüket bővítve gazdagították ismereteiket.

A terepi megfigyelés célja a szászavinci zagytározó környékének környezetgeológiai szempontú felmérése. A szászavinci zagytározó a Roșia Poieni réz kitermelés területéhez tartozik. A terepen a meddőhányókról leérkező patakok vegyi összetételét vizsgáltuk, több helyen a mért pH értékek savas (3-4) értéket mutattak. A pH értékeknek megfelelően az oldatok elektromos vezetőképessége is megnőtt. Továbbá megmértük a zagytározóba érkező meddő iszap vegyi összetételét, amely bázikus pH értékkel rendelkezett. Ez utóbbi esetében megnéztük azokat a pontokat, ahol a bányavállalat lúgos oldatokkal keveri a bányavizeket, a pH értékek szabályozásának érdekében.

A tapasztalatok főként a geokémia, hidrogeológia és környezetgeológia tárgyakhoz nyújtottak alkalmazott segítséget, mivel a diákok a helyszínen figyelhették meg az oldatok között lejátszódó geokémiai folyamatokat, amelyeket helyszíni fizikai-kémiai paraméterek mérésével számszerűsíteni tudtunk.

Őslénytan, üledékes kőzettan és rétegtan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)

Geológia szempontból lényeges ősmaradványok gyűjtése különböző helyszíneken. Az egyes fosszilis maradványok vizsgálata, meghatározása, valamint a kőzetek korának és üledékesedési környezetének a megállapítása. Az egyes kőzettestek jellemzése és elkülönítése, valamint a köztük levő tér-idő kapcsolatok megállapítása.

Őszi terepgyakorlat 2019. október

Tevékenységi beszámoló

A projekt iktatási száma ESG-19/1-0015

Pályázó szervezet neve: Koch Antal Földtani Társaság

A program címe: Nyári terepgyakorlat a BBTE geológia szakos (magyar tagozat) hallgatóinak

(2019)

Időpont: 2019.07.01-2019.07.10

Helyszín vagy földrajzi terület: Erdély, a Torda-Kolozsvár-Nagyvárad által határolt

háromszögben, valamint a Radnai-havasokban (Radnaborberek)

Főtámogató: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és Communitas Alapítvány

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű geológus képzésének kiemelt részét képezik a terepgyakorlatok. Ennek szellemében az első és másodéves diákok a tanulmányi év végén nyári terepi kirándulásokon vesznek részt. Így az évközben az előadások és laborgyakorlatok alatt megszerzett tudásuk terepi és gyakorlati hasznosítását is gyakorolják a diákok. E tevékenységek célkitűzései az egyes évfolyamok szerint változnak: míg az elsőévesek a terepi tevékenységek alapjaival ismerkednek és az alaptantárgyak tartalmi elemeit igyekeznek gyakorlatba ültetni, addig a másodévesek már az egyes szaktantárgyak révén megszerzett tudásukat mélyítik el.

A 2019. évi nyári terepgyakorlaton 13 diák (5 elsőéves és 8 másodéves), valamint BBTE Geológiai Intézete magyar tagozatának 5 főállású oktatója vett részt. Az oktatók csapatát rövid időre, egy barlangászati gyakorlat erejéig, drd. Kövecsi Szabolcs-Attila, a BBTE Geológiai Intézetének munkatársa is kiegészítette. A gyakorlat az alábbi tematikákat és helyszíneket foglalta magában

 Az egyes tematikák és tevékenységek rövid leírása:

A geológia terepi módszerei. A terepi helyszínek alatt értintett területeket geológiai felépítése és kőzetei (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)
Az terepgyakorlat során meglátogatott térségek bemutatása, különös tekintettel azok geológiai viszonyaira.

Őslénytan és Rétegtan (gyakorlatvezető dr. Silye Lóránd adjunktus)
Geológia szempontból lényeges ősmaradványok gyűjtése különböző helyszíneken. Az egyes fosszilis maradványok vizsgálata, meghatározása, valamint a kőzetek korának és üledékesedési környezetének a megállapítása. Az egyes kőzettestek jellemzése és elkülönítése, valamint a köztük levő tér-idő kapcsolatok megállapítása.

Ásványtan és általános földtan (gyakorlatvezető dr. Gál Ágnes tanársegéd)
Mivel a geológia egy gyakorló és gyakorlatias tudomány, ezért a természetben különféle képződményeit legyen természetes vagy mesterséges, fel kell tudnunk ismerni és meg kell tudnunk magyarázni, hogyan képződött, esetlegesen mi lesz a továbbiakban velük. A terepgyakorlat célja, hogy a tanteremben tanult ismereteket, kamatoztassuk, elmélyítsük. A négy nap alatt a három nagy kőzettípust (magmás, metamorf, üledékes), bemutattuk, felismertük és gyűjtöttünk mintákat. Őslényeket is gyűjtöttünk, ilyen a Nummulites perforatus.  A főbb kőzetalkotó ásványokat (kvarc – Verespatak, Hidegszamos környéke; földpátok – Hidegszamos környéke; turmalin- Hidegszamos környéke; kalcit – Járabánya, piroxének- Aranyi hegy stb.) a terepen megtanultuk felismerni, meghatározni és így mindenki személyes gyűjteményt készített. A terep legfontosabb eseménye az ismétlés volt, a megtapasztalt, látottak és hallottak felelevenítése.
Július 8. Hideg-hegy, Hidegszamos: pegmatit képződése és kora. A pegmatitban található ásványok felismerése. Mintagyűjtés. Hideg-hegy, Corabia domb: migmatit. Mi az, hogyan keletkezik – lit par lit típusú szövet felimerése. Mintagyűjtés.
Július 9. Verespatak: a római kori tárna bemutatása, a fejtés stílusa, biztonsága. Bányászat után képződött ásványok megtekintése. Verespatak, Fehér-völgy: a verespataki dácit és ércesedés képződésének bemutatása. A kipergetődött kvarcok gyűjtése. Szolcsva: csillámpalák Szolcsván. Képződés és az ásványok bemutatása. Gránátok, sztaurolit, csillámok. Mintagyűjtés.
Július 10. Felsőcsertés: bányászati múzeum. A térség bányászatának a bemutatása a történelmi időktől a 2007-es bányabezárásáig. A világon először itt leírt ásványok megtekintése és bemutatása. Nagyág: az első bányászati iskola emlékműve előtti tisztelgés. A nagyági ércesedés bemutatása. Ásványgyűjtés a meddőhányón. Nozság: gyalogtúra és a különféle képződmények megtekintése. Mintagyűjtés. Aranyi-hegy: a shoshonit kőzet képződése és benne található oxidok és szilikátok. Az innen leírt ásványok ismertetése. Mintagyűjtés.
Július 11. Léta: Nummulites perforatus ismertetése. Mintagyűjtés. Járabánya/Macskás: a szkarnok keletkezése és a hasznos ásványok/ércek bányaszata. A kinyerési fázisok bemutatása. Mintagyűjtés. Torockó, Fehér-völgy: különféle színű szilikolitok gyűjtése. Torockó, múzeum: a térség geológiája és a vasbányászat ismertetése. Ismétlés.

Általános földtan és Geokémia és hidrogeológia (gyakorlatvezető dr. Forray Ferenc docens, dr. Kis Boglárka adjunktus)
1. hidrológiai és hidrogeológiai folyamatokat azonosítani a Szelek-barlangja aktív és fosszilis járataiban (hajdani medrek és azok meandereinek azonosítása, folyásirány azonosítás, sodorvonal, domború és homorú part, erózió-hordalékszállítás-lerakás)
2. geokémiai folyamatok azonosítása barlangi környezetben (CaCO₃ oldódás-kicsapódás a cseppkövek keletkezésének folyamata, vas-mangán kiválások és a hozzuk kapcsolódó geokémiai környezet azonosítása, felszín alatti víz összetételének változása a felszín alatti tartózkodás során-elektromos vezetőképesség, pH, hőmérséklet, vízkeménység, klorid tartalom, bikarbonát-tartalom mérése terepen és az adatok értelmezése)

Regionális geológia, petrográfia és szerkezeti földtan (gyakorlatvezető dr. Mosonyi Emília adjunktus)
Július 6: reggel 8-kor indulás. Megérkezés Borberekre 14-kor. Sátortábori szervezés. 16 – 20 óra között Általános geológiai és geotekonikai bemutató, valamint térképezés az Izvorul Rosu völgyön észak felé, egészen a Csisa-gerincig: a Szubbukovinai takaró nyírási zónájában- elnyírt  paleozoós terrének kőzeteinek felismerése, szerkezeti elemek mérése, az elnyírt Rebra terrén kőzeteinek felismerése.
Július 7: térképezés a Borberek (720m) - Dl Popii (1360m)- Korongyos gerinc (1800m) szelvény mentén. A Vörösfői- Dl. Popii tárók hidrotermás- metaszomatikus polimetalikus ércesedés meddőinek vizsgálata, környezeti hatások megfigyelése, a befogadó paleozóos terrének kőzeteinek megfigyelése. A Dl Popii – Korongyos felé tartó bányász- erdei úton és ösvényen: meg lett figyelve fokozatosan az alpi nyírásos alakváltozás hatása a paleozóos kőzetekre (kloritoidos szericites kvarcitos palák, zöldpalák, sávos dolomitos márványok) és a Rebra terrén kőzeteire (szericitesedett gránátos csillámpalák, fengites csillámpalák, paragnájszok, retromorf amfibolitok, fucshitos csipolinok, tremolitos márványok, gránátos kvarcitok, fehér kvarcitok). A nyírási zónában történő nyomásoldódások- kicsapódások, iondiffuzió hatására egy szegény tektogenetikus ércesedés jött létre (pirit, kalkopirit, galenit), ami vaskalappá alakult.
Július 8: térképezés É- D irányban, Borberek- Calina- Óradna – Virful Dealului szelvény mentén (10 km). A szubbukovinai takaró nyírási zónája okozta szerkezetekre ráíródott a neogén szubvulkánok (általában a Valea Dracului típusú biotit- amfibol- andezitek) okozta hatások is, mint a szaruszirtesedés, metaszomatizmus.  Sajnos a neogén vulkanizmussal kapcsolatos borvízforrások (írók háza) elapadtak a bányamunkálatok általi nem-kívánatos „elvezetéseknek” köszönhetően vagy hivatalosan eltömettek a szennyezés miatt. Előbb a tipikus paleozóos kőzettípusokat, majd fokozatosan átmentünk egy variszkuszi nyírási zónán is a Bretila terrén kőzeteibe (különböző fokon elnyírt palák és gnájszok), majd a Varului pataktól ismét paleozóos sávos márványok, kloritoidos kvarcitok következtek, míg a V Fintinii töréstől délre a Rebra terrén retromorf gránátos csillámpaláival kezdődött a Szubbubovinai- takaró. Ebbe a zónába, Óradna település határában, hatolt be egy sokkal finomabb szemcsés amfibolos- biotitos propilitesedett andezit (a Calinii andezithez képest), melyben felismerhető volt egy több tíz m széles Rebra pala xenolit. Megfigyeltük ezen szaruszirt szövetét és ásványtársulását. Ezután meglátogattuk az Óradnai templom romokat 1242.ből, ami főleg a helyi andezit tömbökből épült. Kitértünk a temető felé is a Virful Dealului irányába, ahol paleogén foraminiferákat tartalmazó karbonátos homokkövet észleltünk, ez alatt pedig, a Nagyszamos törés másik oldalán, a Rebra terrén kőzetei tárultak fel többé- kevésbé elnyírva szaruszirtesedve: Cr-sztaurolitos gránátos csillámpalák. Hazatérés ugyanazon az úton, táborba érkezés 20 órakor.
Július 9. Indulás 8-kor Borberek (760m) - Gaura- Curăţel (1500m) – Ünőkő-nyereg - Ünőkő csúcs (2235m) szelvény mentén. Feltérképeztük a Rebra terrén kőzeteit (retromorf csillámos gránátos palák, kvarcitok, a Rb2 formáció alapamfibolitja = metagabbró, enyhe magnetites szórással, csipolinok- tremolitos márványok és amfibolitok ritmikus váltakozása, helyenként szericites klotitos csillámpala közbetelepüléssel) melynek alsó része erősen elnyíródott, majd fokozatosan egyre üdébb kőzetváltozatokkal találkoztunk. A Rb2 karbonátos formáció tartalmazza a Blazna- típusú (Mississippi Valley típusú) metamorfizált vulkáni üledékes polimetallikus sávos ércesedést, szfalerittel, galenittel kalkopirittel), melynek tárókkal való megnyitása, kitermelése, számos „vaskalapos” meddőhányót eredményezett a meredek lejtőkön, különböző környezeti hatásokkal. Megmintáztuk az ércesedett Borbereki andezites breccsát, későbbi tanulmányozás végett. Az ösvény a gerincen, a Curatel nyergen át vitt tovább a Rebra terrén tipikus kőzetein át: gránátos csillámpalákon („himlős”), amfibolitokon, amfibolos gnájszokon, amfibolos gránátos gnájszokon, egészen az Ünőkőig.
Július 10. Sátorbontás, az óradnai helyi múzeum meglátogatása és hazatérés Kolozsvárra 19 órakor.

A terepgyakorlat képes beszámolóját a BBTE magyar tannyelvű geológus képzésének Facebook oldalán lehet elérni: https://tinyurl.com/yxrr4u6r

Őszi terepgyakorlat 2018. október

Kincsünk, a környezetünk - Föld- és Környezettudományi Terepi Egyetem: a BBTE és az EMTE diákjainak közös geológiai terepgyakorlata...

Támogató: Bethlen Gábor Alap (MKO-RO-1-2018/1-000111) Lebonyolító: Koch Antal Földtani Társaság

 

Posted by Geológus képzés magyar nyelven, BBTE, Kolozsvár on Saturday, October 13, 2018

Geológia szak (Geologie – limba maghiară)

3 éves nappali alapképzés

Válaszd ezt a szakot, ha…

☻szereted a természetet  ☻kedved leled az irodai, de a terepi munkában is  ☻rajongsz a technikai újdonságok alkalmazásáért  ☻valóban érdekel a környezetvédelem  ☻meg akarod találni az ásványkincseket  ☻ ha kutatnál drágakövek, arany, ezüst vagy dinoszauruszok után  ☻szeretsz érdekes és kevésbé ismert területeket bejárni  ☻a tanulást szívesen egybekötnéd a kalandokkal

Fontosabb tantárgyak:

☻általános geológia  ☻ásványtan  ☻geokémia  ☻hidrogeológia  ☻kőzettan  ☻őslénytan  ☻szerkezeti geológia  ☻rétegtan és földtörténet  ☻geológiában alkalmazott számítástechnika  ☻topográfia  ☻műszeres anyagvizsgálat ☻földtani kutatás  ☻gazdasági földtan  ☻geológiai veszélyforrások  ☻kőolajföldtan.

Geológus karrierlehetőségek:

☻érckutató  ☻hidrogeológus  ☻környezetgeológus  ☻kőolajgeológus  ☻paleontológus  ☻kutatógeológus ☻tanácsadó vagy szakértő kutatóvállalatoknál, állami intézményeknél, nem kormányzati szervezeteknél

Ha többet szeretnél megtudni a geológus szakmáról, olvasd el ezeket a beszámolókat: (link)

Ha többet szeretnél megtudni a BBTE magyar geológus hallgatóiról, és betekintést nyernél az oktatásba: (link) vagy (link)

 A felvételivel kapcsolatos fontos tudnivalók

Helyek száma: 8 tandíjmentes és 22 tandíjköteles

A beiratkozás és felvételi együttes díja: 120 RON

Alapképzésre történő beiratkozáshoz és visszaigazoláshoz szükséges iratok:

Beíratkozáshoz

I.                Az on-line beiratkozási lap kinyomtatva (ha nem sikerül hamarabb kitölteni, lehet helyben is)

II.              Beiratkozási díj (120 lej), amelyet a helyszínen is lehet fizetni, kifizetését igazoló nyugta.

III.           Kérjük, hogy töltsék ki, és nyomtassák ki az előbeiratkozási lapot on-line: https://academicinfo.ubbcluj.ro/admitere/. Az adatok ellenőrizhetősége érdekében, legyen önöknél a személyi igazolvány, születési igazolvány (eredeti vagy hitelesített másolat), érettségi diploma + "foaia matricola"/ helyettesítő igazolás (eredeti vagy hitelesített másolat).

Visszaigazoláshoz:

I.                   érettségi diploma/ helyettesítő igazolás (eredeti!)

II.                "foaia matricola" (eredeti vagy hitelesített másolat).

III.           születési igazolvány (hitelesített másolat)- személyi igazolvány és másolat- 2 fénykép ("tip buletin")- orvosi igazolás (családorvos)

A felvételi jegy összetétele: 30% az írásbeli felvételi eredménye + 70% az érettségi átlag = 100%

A felvételi menete: 18 kérdéses írásbeli rács teszt a mellékelt kérdéssor alapján.

A felvételi vizsga témakörei:

A Természetföldrajz tankönyv (IX. osztályos földrajztantárgy) alábbi fejezetei:

I. Fejezet. A Föld - A világegyetem része

A világegyetem és a Naprendszer

1. A világegyetem születése és fejlődése

2. A Naprendszer

A Föld jellemzői. Földrajzi következmények

3. A Föld alakja és méretei

4. A Föld szerkezete, belső hője és a földmágnesség

5. A Föld tengely körüli forgása

6. A Föld keringő mozgása a Nap körül

III. Fejezet. A Föld domborzata

A földkéreg a domborzat talapzata.

1. A földkéreg felépítése és szerkezete

2. A földkéreg domborzata

3. A domborzatot alakító folyamatok és tényezők

4. A domborzati formák osztályozása eredetük szerint

5. A domborzat kialakulásának és fejlődésének elemzése

Használható bármely az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium által engedélyezett tankönyv, amely megfelel a IX. osztály Földrajz (Természetföldrajz) tantervének; ezutóbbi megtalálható a minisztérium honlapján (http://www.edu.ro/index.php/articles/6238).

A felvételi teszt megoldására a beiratkozás napján (vagy igény esetén egy másik, szabadon választott napon) a három lehetséges időpont (10, 12 és 14 óra) valamelyikén kerül sor! A felvételiző szabadon választ időpontot!

További információk a kari titkárságon (tel.: 0264-431858, titkarsagbio@ubbcluj.ro) igényelhetőek.

Miért legyél GEOLÓGUS?

…mert a nyersanyagokra mindig szüksége lesz az emberiségnek

…mert a kőolaj, földgáz, színes- és nemesfémek sok helyen előfordulnak, de csak a geológusok találnak rájuk

…mert ismerni akarod a bolygót , amelyen élsz

…mert mindig érdekeltek az ásványok, kőzetek és az őslények

…mert a geológusok és az általuk megtalált nyersanyag nélkül nincs se áram, se laptop, se ékszerek, de még fogkrém vagy üveg sem

…mert geológiai szakértelem nélkül se házakat, se utakat nem lehet építeni

…mert geológiai szakértelem nélkül nincs modern környezetvédelem

Az útad a geológia felé:

Geológia (Geologie – limba maghiară) – 4 TANDÍJMENTES és 19 költségtérítéses (tandíjas) hely

A beiratkozás és felvételi időpontja, illetve helyszíne:

2014. szeptember 5, 8-9., 9-14 óra között, a BBTE Biológia-Geológia Karának titkársága (str. Republicii 44).

A felvételi teszt megoldására az iratkozás napján, a három lehetséges időpont (10, 12 és 14 óra) valamelyikén kerül sor!

A beiratkozás és felvételi díja: 120 RON.

Felvételi menete: 18 kérdéses rács teszt a következő kérdéssor alapján.

Felvételi szabályzat (román nyelven): link.

Felvételi jegy: 30% az írásbeli felvételi eredménye + 70% az érettségi átlag = 100%

További információk ITT és ITT.

A dél-erdélyi terepgyakorlat programja:

• 2011. április 28. (csütörtök): Kolozsvár (50 személyes autóbusz)/Nagyszeben (40 személyes autóbusz) : indulás (8.00) - Tövis/Gyulafehérvár (9.30) - I. téma (A+B csoport) - Kisdisznód (18.00): szálláselfoglalás, eligazítás
• 2011. április 29. (péntek): II. téma (A csoport) - III. téma (B csoport)
• 2011. április 30. (szombat): III. téma (A csoport) - II. téma (B csoport)
• 2011. május 1. (vasárnap): IV. téma (A csoport) - V. téma (B csoport)
• 2011. május 2. (hétfő): V. téma (A csoport) - IV. téma (B csoport)
• 2011. május 3. (kedd): Kisdisznód (8.00): indulás - VI. téma (A+B csoport) - Kolozsvár (21.00): érkezés
  

A program részletei:

I. téma: Az Erdélyi-szigethegység déli részének bazaltos aljzata és mezozoikumi üledékes képződményei (Gáldi-szoros, Ompoly-völgye és Szászsebes-környéke)

Útvonal(autóbusszal összesen 270 km): a Kolozsvár/Nagyszeben - Gyulafehérvár/Tövis - Gáldi-szoros: a bazaltos aljzat illetve a kréta konglomerátumok és a wildflis feltárásai - Tótfalud:Hollókő földtani rezerváció - Kisompoly: mészkő olisztolitok - Péterfalva és Borberek (Szászsebes környéke): kréta kontinentális üledékek - Kisdisznód (18.00): érkezés.

II. téma: Dél-Erdély (metamorf) aljzata és nagyszerkezeti egységei (ásványtani, kőzettani, ércteleptani és szerkezetföldtani bélyegek)

Útvonal (autóbusszal összesen 270 km): Kisdisznód (8.30): indulás - Călineşti (10.00): kréta bazális breccsák/konglomerátumok, a Fogarasi egység feltolódása - Brezoi - Valea lui Stan (12.00): nyírásos zónákhoz kapcsolódó aranyércesedések, Szupragéta-takaró kőzetei - Voineasa (14.00): pegmatitok, Géta-takaró kőzetei - Latorica-szoros) (16.00): Danubiai-autohton kőzetei - Kisdisznód (20.00): érkezés.

III. téma: A Nagyszebeni-medence harmadidőszaki (üledékes) képződményei (ásványtani, kőzettani, paleontológiai, rétagtani, geoturisztikai, geomorfológiai megfigyelések)

Útvonal (autóbusszal összesen 75 km): Kisdisznód (8.30): indulás - Porcsesd : eocén korú mészkő és a metamorf aljzat kontaktusa, természetvédelmi terület - Nagytalmács határa: kora badeni fandelta üledékek, kavicskő formáció - Móh: szarmata fandelták mélyvízi tagozata - Veresmart: kora miocén folyóvízi és ártéri üledékes környezet, evaporitok (gipsz) - a Dolmányi-vadkörtefás feltárás: homokfejtő, pannóniai korú növényi kövületlelő-hely – Szenterzsébet : agyagbánya, kövületek, téglagyártás - Vízakna): sóbányászat, bányaomlások veszélye és hatásai - Kisdisznód: érkezés.

IV. téma: Resinár és Kisdisznód környékének földtana (részletes megfigyelések, szerkezetföldtani és kőzettani térképezés)

Útvonal (autóbusszal összesen 10 km, gyalog 12 km könnyű terepen): Kisdisznód (8.15): indulás - Resinár (9.00): kultúrtörténeti megálló - Sevis-patakmenti megállók: térképezés egy nyírásos milonitos zóna változatos kőzetösszletein keresztül - Gomba-kő (Halbstein) rezervátum: késő-kréta képződmények - Kisdisznód (17.00): kultúrtörténeti magálló.

V. téma: Részlettanulmányra alkalmas doborkai szarmata szelvény és az oláhpiáni nehézásványok (üledékföldtani térképezés, nehézásványmosás)

Útvonal (autóbusszal összesen 200 km): Kisdisznód (8.45): indulás - Doborka (10.00): térképezés egy szarmata üledéksoron keresztül - Oláhpián (15.00): nehézásványmosás - Kisdisznód (18.30): érkezés.

VI. téma: Az Erdélyi Érchegység déli részének neogén magmatizmusa és kapcsolódó hidrotermás ércesedések (ásványtani, kőzettani, ércteleptani és környezetgeokémiai bélyegek)

Útvonal (autóbusszal összesen 300 km): Kisdisznód (9.00): indulás - Szenterzsébet (9.30): Johann Michael ACKNER (az erdélyi ásványtan és a szász tudományosság jelles egyénisége) sírjának megkoszorúzása - Szászsebes - Aranyi-hegy - Bánpatak (12.30): forrás-mészkővek (travertin) - Nagyág és környéke (15.00): magmás kőzetek, ásványgyűjtés, geokémiai-vízkémiai mérések - Kolozsvár (20.00): érkezés.

Interaktív útvonaltérkép:

Gyalogtúra javaslatok (Dr. Péró Csaba) - Az anyagi/pályázati források szerény mértéke mellett és a résztvevők (80 főre számítunk) örvendetes gyarapodása miatt sajnos ezt a program pontot ki kellett vegyük a terepgyakorlat programjából (aktualizálva: 2011.04.14, Márton István).

1. Cheia-szurdok és Vanturarita (1885 m)
Előnyei:
- A Kárpátok egyik legmélyebb mészkőszurdoka. Természetvédelmi terület.
- A Vanturarita-Buila mészkőgerinc a Királykő kistestvére (földtani felépítése is analóg). Természetvédelmi terület.
- A három közül talán a legszebb.
Hátrányai:
- A legtávolabbi, távolsága Nagytolmácstől Cheia faluig közúton 97 km.
- Cheia falutól kb. 8 km erdei út a völgyben (vissza is ugyanannyi).
- Busszal valószínűleg nem járható. Teherautót vagy traktort kellene bérelni.

2. Latorica-szoros és Piatra Tarnovului (1879 m)
Előnyei:
- A Kárpátok egyik legmélyebb szurdoka (kristályos kőzetekben), a Cheianál is mélyebb (kb.1000 m). Természetvédelmi terület.
- A Piatra Tarnovului-Tarnovu Mare a Királykő legkisebb testvére (a mészkő fedő a legvékonyabb). Természetvédelmi terület, az előbbi szurdok déli határán.
- Távolsága Nagytolmácstől (végig aszfaltúton) Ciunget faluig 79 km.
- Egyszerű megközelítés, fölösleges gyaloglás nincs (0 km).
Hátrányai:
- A legrövidebb (ez egyben előny is lehet), de bővítésekkel kombinálható.
(Ugyaninnen - indulási és érkezési pont azonos - egy kissé nagyobb kör is megtehető a Latorica-szoros túloldalán (É) emelkedő Fratosteanu csúcsra. Ennek hátránya, hogy 200 m-rel magasabb, és kevésbé romantikus).

3. Kozia-gerinc
Előnyei:
- A legalacsonyabb a három közül (1668 m), de a kiindulás is a legmélyebben van (kb. 300 m), így a szintkülönbség tetemes (közel 1400 m).
- Több változat is elképzelhető, könnyen variálható.
- Fantasztikus sziklavilág (szemes gneisz), helyenként a legvadabb korzikai (gránitos) tájakkal is felveszi a versenyt. Románia (egyik?) legkisebb Nemzeti Parkja, területe alig 160 négyzetkilométer.
- Távolsága Nagytolmácstől a legkisebb: (végig a főútvonalon) az Arutela hídig (Poiana Bivolari - Caciulata falu előtt, az Olt bal partján) 57 km.
- Amennyiben a busz be tud menni Perisaniba, hazafelé sincs fölösleges gyaloglás (0 km).
- A csúcson lévő toronyhoz vezető úton szükség esetén autós "mentőakció" indítható.
Hátránya:
- A hosszabb átmenő gerinctúra ÉK-i végétől (Perisani falu) a főútra vezető 10 km-es "drum nemodernizat" autóbusszal járható-e? Ellenőrzendő!