A Teleki-összeállítás és az expedíciós terv szerzője Szakács Sándor vulkanológus (link az adatbankos oldalára)!

A Földön kevés tűzhányó visel emberi nevet. A Teleki vulkán egyik közülük. Ugyanakkor az egyetlen magyar név Afrika térképén. Az, akinek a nevét a vulkán megörökíti, atyánkfia Széki Gróf Teleki Sámuel (1845. november 1., Sáromberke, Maros-Torda vármegye – 1916. március 10., Budapest). Kelet-afrikai felfedezőútja és vadászexpedíciója (1887-1888) során több szenzációs földrajzi (pl. a Rudolf és Stefánia tavak), biológiai és etnográfiai felfedezés mellett egy, akkor éppen működésben levő, tűzhányót is felfedezett, amelyet később utazótársa, Ludwig Höhnel „Teleki”-nek nevezett el és azóta is e néven (vagy „Teleki vulkánja” néven) szerepel a vulkánkatalógusokban és Afrika térképén. A méreteiben inkább szerénynek jellemezhető vulkán felfedezése az afrikai kontinens belsejében - felfedezője tudta nélkül - később mérföldkőnek bizonyult a vulkanológia történetében, ugyanis döntő ellenérvet szolgáltatott a korabeli domináns nézettel szemben, amely szerint a vulkánok csak a tengerek közelében jöhetnek létre. Teleki útvonala nyomán azóta egy egész sor expedició is elindult, egyrészt a földrajzi, etnográfiai és egyéb felfedezéseket követő évtizedekben, azok megerősítése érdekében, másrészt később, főleg a XX század második felében, inkább „sportos” performancia-szándéktól vezérelve. 1998-ban a jubileumi évforduló alkalmával magyarországi tudományos expedíciót szerveztek az ELTE tanárainak és kutatóinak a részvételével, amelyben sort kerítettek a Telki tűzhányó meglátogatására is. A csapatban sajnos nem volt „vérbeli” vulkanológus. Tudtommal mindeddig nem történt Teleki nyomdokaiban szervezett hazai, erdélyi, tudományos igényű expedíció. Talán itt lenne az ideje!

2008-at a Teleki vulkán felfedezésének 120-ik évfordulójának tekinthetjük. Öt év múlva, 2013-ban lesz a 125-ik. Addig meg lehetne szervezni, vállalkozó kedvű és lelkes fiatalok és tapasztalt de kevésbé teherbíró „veteránok” részvételével egy erdélyi tudományos igényű Teleki expedíciót. Ezzel méltó emléket állítanánk, mi erdélyiek is, Telekinek és szenzációs felfedezéseinek, amelyek – ahogy azt már a korabeli tudományos közösség is elismerte - gyakorlatilag eltüntette az utolsó fehér foltokat Afrika térképéről. Én személy szerint és veterán erdélyi vulkánrajongó/ismerő minőségemben karrierem megdicsőült hattyúdalaként élném át a Teleki vulkán meglátogatását és helybeli tanulmányozását. Ehhez - a megszervezhető Teleki nyomdokait követő expedíció ügyéhez - kérném minden érdeklődő tehetsége és lehetőségei szerinti hozzájárulását. Az ötlet magja ezennel el lévén vetve, várom vélemény-nyilvánításaitokat, megvalósítási ötleteiteket, résztvevői szándéknyilatkozataitokat vagy éppen bármit, ami ezzel kapcsolatban az eszetekbe jut. A GEKKO honlapja ennek megfelelő nyilvánosságú fórumot biztosít.

Irodalmi kiindulópontként minden érdeklődőnek ajánlom a következő könyvet (erdélyi könyvtárakban megtalálható):

• Erdélyi Lajos: Teleki Samu Afrikában. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1977, 83 oldal.

• Borsos Balázs, Móga János (1998) Matatuháton Afrikában. Budapest: Osiris. 185 pp. + 64 színes fénykép
• Borsos Balázs (1998) Szafari a pále, pále. A gróf Teleki Samu vezette expedíció (1887-1888) szerepe és jelentősége Kelet-Afrika néprajzi feltárásában. Magyar Etnológia 3. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézet. 235 pp
• Krizsán László (1994) Magyar utazók Afrikában. Távoli tájak magyar utazói 3. (szerk. Balázs Dénes) Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó

A témához kapcsolódó magyar nyelvű honlapok:

• a Benedek Endre Barlankutató és Természetvédelmi Egyesület összefogalója
• a National Geographic magyar nyelvű írása
• a Teleki Sámuel Felfedező Klub honlapja
  
• Magyar Földrajzi Felfedezők honlapja
  
• a Sulinet összefoglalója

További angol nyelvű honlap:

• Teleki Samu a Wikipédián
  

A Google keresővel további több ezer lapon találkozhattok a Teleki, közelebbről a Teleki vulkán („Teleki volcano”, „Teleki’s volcano”, stb. változatokban) nevével.

Teleki's Volcano and the Lava Fields at the Southern End of Lake Rudolf: Discussion
Percy Cox, H. H. Austin, Albert E. Kitson, W. Campbell Smith, E. B. Worthington, The Geographical Journal, Vol. 85, No. 4 (Apr., 1935), pp. 336-341

A Global Volcanism Program leírása a vulkánról:

Country: Kenya Subregion Name: Eastern Africa Volcano Number: 0202-03= Volcano Type: Shield volcano Volcano Status: Historical Last Known Eruption: 1921 Summit Elevation: 1032 m 3,386 feet Latitude: 2.32°N 2°19'0"N Longitude: 36.57°E 36°34'0"E

The Barrier volcanic complex separates Lake Turkana from the broad Suguta Trough to the south, the site of a former lake. The volcano is comprised of four overlapping shield volcanoes, with the youngest, Kakorinya, located over the axis of the East African Rift. Kalolenyang volcano lies west of Kakorinya, and Likaiu West and Likaiu East volcano are located to the ENE. A 3.8-km-wide summit caldera was formed at Kakorinya volcano about 92,000 years ago. Youthful-looking trachytic and phonolitic lava domes and flows erupted within the caldera and along its ring fracture fill much of the caldera floor. Early Holocene fissure-related scoria cones and lava flows dot the volcano's southern and northern flanks. Solfataric fields are located within the caldera and on the western and southern flanks of the volcano. Historical eruptions from Teleki's and Andrew's cones on the northern and southern flanks, respectively, have produced basaltic explosive activity and lava flows during the 19th and 20th centuries.