Címlap
Belépés

A Genfi-tó, a Tambora vulkán és Frankenstein
Submitted by kobold on szerda, június 13, 2007 - 18:10 | | | |

Még a bejegyzés elején be kell vallanom, hogy csak a genfi ittlétem harmadik évében jöttem rá a címben szereplő fogalmak közötti összefüggésre, miután Szakács Sándor vulkanológus kollégánk/barátunk elmesélte a Genfi-tó partján való közös kirándulgatásaink során. De ha már ilyen borús napunk van ma itt Genfben, júniusban, így hát a történetet tovább adom...

Történt ugyanis, hogy 1815 áprilisában az Indonéz-szigeteken található Tambora vulkán a történelmi idők legnagyobb explozív vulkánkitörését produkálta. A kitörés előtt a Tambora közel 4300 méter magas volt, Indonézia egyik legmagasabb csúcsaként, míg a kitörés után, ma, 2851 méteres. A kitörésből származó vulkáni hamu és gáz oszlop a sztartoszférát is elérte, egy része több hónapig keringet a föld körül. Feljegyzések szerint a Tambora vulkán kitörése az egyik legkegyetlenebb kitörés volt az emberiség történelme során. Bár közvetlenül, a piroklaszt szórás „csak” tízezer áldozatot szedett, de a globális hatás következtében járványok és éhínségek miatt (Európában is) több tízezren haltak meg a kitörés utáni időkben. A vulkáni kitörésből származó és a légkörbe került por, kén és széndioxid az éghajlat lehűlését eredményezte, az észeki féltekén 1816-ra „nyár nélküli évet” eredményezett (júliusban is havazott Angliában).a Mt. St Helen 1980-as Pliniusi-típusú kitörése 

  Genfi-tó, Chateau de Chillon A történetem 1816 nyarán a Genfi-tó partján folytatódhat, amikor Lord Byron szokásos író találkozót hívott össze kastélyába. Mivel az összegyűltek nemigen élvezhették a napfényes Genfi-tó élményét, a kastélyba húzodva a borús-zord időhöz méltóan horrorisztikus és szellemes történetekkel (a koboldokról is!!! Kir�ly) szórakoztatták egymást. Akkor és így született meg Mary Shelley író tollából Frankenstein legendája. 
 

P.S.: Az ELTE Kőzettan-Geokémia Tanszékének honlapján ("Oktatás" alatt) magyar nyelvű vulkanológia-kurzusok is elérhetőek Harangi Szabolcs jóvoltából.

P.S.2: Az első kép a Mt. St Helen 1980-as (a Tamborához hasonló) Pliniusi-típusú kitörését, míg a második (saját szerzeményként) a Genfi-tó partján a "Chateau de Chillon"-t ábrázolja.


[ kobold blogja | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Tárgy: 
Szkepticizmus...
Szerző: 
SilyeL
Dátum: 
p, 2007-06-22 11:57

Jó kérdés, hogy mi a CO2 szerepe és viselkedése milyen a sztratoszférában, de amint a 3 pontba szedett megjegyzésed is bizonyítja: elsődlegesen nem a CO2-nak tulajdonítható a nagy vulkánkitöréseket követő lehűlés hanem a pornak, SO2-nak stb.

 


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Tárgy: 
Szendioxid
Szerző: 
SilyeL
Dátum: 
cs, 2007-06-14 19:57
Azert arra en kivancsi lennek, hogy a szendioxid milyen modon okoz lehulest...Kacsint�s
[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Tárgy: 
A vulkánok és az éghajlat
Szerző: 
kobold
Dátum: 
p, 2007-06-15 14:54

Jogos a szkeptikus kérdés. Azért néhány dolgot hozzáfűznék a fentiekhez.

  1. Az természetesen egyértelmű, hogy a szén-dioxid az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz, így - a legjobb tudomásunk szerint - annak dúsulása a troposzférában felmelegedést okoz (az antropogén eredetű is). Bár ha végig gondoljuk a CO2 körforgását, illetve a már ismert glaciális-interglaciális periodicitást, talán a fenti megállapítás sem egyértelmű hosszú (geológiai) időskálán. Mindenképpen ezek a folyamatok nem állnak fent az említett időszakra (1815-ről 1816-ra).
  2. Az erőteljes vulkáni kitörések a globális éghajlatra való hatásukat az által fejtik ki, hogy a vulkáni eredetű gáz és por eléri a sztratoszférát. Itt a legfontosabb szerepe a kén-dioxidnak van (egy kitörésnél millió tonnányi kerülhet a sztratoszférába), amely oxidálva szulfát aeroszollá alakul. Ennek a jelenléte a sztratoszférában az üvegházhatással ellentétes szerepű, ugyanis megnöveli a planetáris albedót, így kevesebb hősugárzás éri el a föld felszínét, ami lehűlést eredményez. Ebben a képben (a sztratoszféra szintjén) a szén-dioxid hatását nem tudom értékelni, de érdekes lenne megismerni…
  3. A legtöbb erőteljes vulkáni kitörés után erőteljes (globálisan akár 0,6-0,7 foknyi) lehűlést regisztrálnak. A legutóbbi ilyenszerű evidens hatás a Mt. Augung 1963-as kitörésekor jelentkezett. Kisebb hatás a Mt. Pinatubo 1991-es kitörésekor is észleltek, főként abban, hogy eltolta a prognosztizált antropogén üvegházhatás alakulását. Bár az is igaz ez a klimatikus szerepe a vulkánoknak nem mindig egyértelmű, akár a latitudinális helyzetétől, vagy más globális klimatikai tényezők egybeesésétől is függ (lásd az El Chichn 1982-as kitörésekor a lehűlés elmaradt, és ezt az El Nino szerepére írják). Mindenképpen bármilyen éhgajlatváltozási ténykedésnél hasznos a vulkánok hatását is figyelembe venni, megismerni, az idekapcsolódó monitoring rendszereket működtetni.

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Földtan.lap.hu szemle