 |  |
 |
 |
 |
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
|
Tartalom | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Belépés | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Navigáció | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XII-ik Székelyföldi Geológus Találkozó – Dénes István emlékkonferencia, Barót | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on kedd, szeptember 14, 2010 - 11:35 | GEKKO programok | Konferenciák | Évfordulók | |
|
2010-10-29 08:00 2010-10-31 20:00 Etc/GMT+2 XII-ik Székelyföldi Geológus Találkozó – Dénes István emlékkonferencia 1. körlevél Ezúton szeretnénk értesíteni, hogy 2010. október 29-31-én, Baróton kerül megrendezésre a XII. Székelyföldi Geológus Találkozó. Korábban Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely adott otthont ennek a szakmai, baráti rendezvénynek, ezúttal, maradva a több éve elhatározott vándor-jelleg mellett, első alkalommal hívunk mindenkit Barótra, az egykor virágzó erdővidéki szénbányászat központjába. A Találkozó a korábbi rendezvények hagyományait őrizve, a következő célokat tűzte ki: - fórumot teremteni a székelyföldi és az innen elszármazott, illetve a magyarországi és más államokbeli magyar szakembereknek a találkozásra és tapasztalatcserére; - lehetőséget kínálni a Székelyföld geológiájával is foglalkozó szakembereknek munkásságuk bemutatására; - alkalmat adni a fiatal, kezdő szaktársainknak a bemutatkozásra, ismerkedésre; - előmozdítani a kapcsolatépítést kutatócsoportok, szakterületek (pld. közép- és általános iskolákban Földrajz tantárgyat oktató pedagógusok) között A Találkozó előzetes programja: - 2010. október 28, csütörtök: regisztráció; - 2010. október 29, péntek: szakmai kirándulás; - 2010. október 30, szombat: koszorúzás, kiállításmegnyitó, előadások; - 2010. október 31, vasárnap: hazautazás. A Találkozó házigazdája: „Elveszett Világ” Barlangász és Természetvédelmi Egyesület – Barót A Találkozó szervezői: - Dénes Ildikó, „Elveszett Világ” Barlangász és Természetvédelmi Egyesület – Barót - Dénes Réka, „Elveszett Világ” Barlangász és Természetvédelmi Egyesület – Barót - Papucs András, Sepsiszentgyörgy Elérhetőségek: - Dénes Ildikó: mobil +4 0742204574; e-mail: denes.ildiko@gmail.com; - Papucs András: mobil: +4 0740094736; e-mail: paandris@yahoo.com Megjegyzések: - Tekintettel arra, hogy a rendezvény nem zártkörű, kérünk, közvetítsétek az információt az érdekelteknek. Kicsit részletesebb, de még munka alatt levő program: - október 28, csütörtök. A résztvevők érkezése. - október 29, péntek. Dénes István emléktúra a vargyasi mészkőbányától. Itt meg lehet tekinteni a mészégetés hagyományos formáját, az útvonal mentén szerpentinit előfordulás is található. Végighalad a Kovászna megye területén található Godra-karszton, melyen a Súgó-barlang bejáratát és több dolinát (víznyelő) lehet megfigyelni. A végállomás a Vargyas-szorosban található homoródalmási Orbán Balázs barlang bejáratánál elhelyezett Dénes István emléktábla, melyre koszorút helyezünk. A napot a szoros bejáratánál készített pityókatokány elfogyasztásával zárjuk. - október 30, szombat. Reggel koszorú elhelyezése Dénes István sírján a baróti temetőben. Utána a földtani jellegű gyűjteményéből készített kiállítás megnyitója az Erdővidék Múzeumában. A rendezvényt plenáris előadásokkal, valamint a Székelyföld földtani kutatását célzó dolgozatok bemutatásával folytatjuk. Könyvismertető is lesz: a „Székelyföld ásványtana” című, angol nyelven megjelenő kötet, mely egyike a találkozósorozat hozadékainak. A székelyudvarhelyi találkozó egyik központi kérdése a magyar nyelvű, de általában a földtanoktatás helyzete Romániában. Ezt a kérdéskört megtartjuk itt is az esti beszélgetés központi témájának. - október 31, vasárnap. A résztvevők hazamenetele. Barót/Sepsiszentgyörgy, 2010. július 29. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
évforduló: ISTVÁNFFI Gyula akadémikus egyetemi tanár, | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on csütörtök, április 15, 2010 - 19:12 | Évfordulók | |
|
2010-04-05 14:09 Etc/GMT+2 Madéfalvi ISTVÁNFFI Gyula (1886 ig SCHAARSCHMIDT) akadémikus egyetemi tanár, valójában növénytanász volt, ám azzal, hogy ifjabb korában Erdély és Magyarország kovamoszatkövületeivel is behatóan foglalkozott, a földtantudománytörténet is számon tartja. Kolozsvárott született, 1860. április 5-én. Egyetemi tanulmányait szülővárosában és Bonnban végezte. Kolozsvárott többek közt, KOCH Antal (1843–1927) is tanára (később kari tanártársa) volt. Itt, 1881-ben bölcsészdoktori, egy évvel később tanári oklevelet szerzett. Már 1881-től tanársegédként működött (1885-ig a kolozsvári egyetemen, majd 87-ig Münsterben, Jullius Oscar BREFELD [1839–1925] neves botanikus mellett, végül még két tanéven át, újból Kolozsvárott). 1889-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került, ahol a növénytárat vezette, de 1892-től kezdve, párhuzamosan, magántanárként is dolgozott a budapesti egyetemen. 1897-ben hazajött Kolozsvárra, ahol az első világháború kezdetéig, az itteni egyetemen a növénytan nyilvános rendes tanáraként oktatott. Ettől kezdve, 67 éves koráig a budapesti műegyetem botanika professzoraként működött. Majdnem 200 tudományos munkája zömmel botanikai tárgyú. Kiemelten foglalkozván a moszatokkal, figyelme a kövült kovamoszatok (diatomák) felé is kiterjedt. Így volt a Báródimedence szarmata–pannóniai, és a Baróti-medence pliocén-kori kovamoszat- kövületeinek első avatott feldolgozója. Legismertebb munkái azonban az akkori Magyarország kalapos gombáinak magánrajza, valamint a francia akadémia által díjazott tudománytörténeti munkája volt, melyben a XVI. Század legnagyobb botanikusa: Carolus CLUSIUS (1526–1609) gombászati (mikológiai) munkásságáról írt. 1930. augusztus 16-án (szintén kerek évforduló lesz) halt meg Budapesten. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
évforduló: ORBÁN Balázs | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on csütörtök, április 15, 2010 - 19:08 | Évfordulók | |
|
2010-04-19 00:00 2010-04-19 23:59 Etc/GMT+2 ORBÁN Balázs (Lengyelfalva, 1830. febr. 3.–1890. ápr. 19. Budapest), sem éppen geológusként ismert, bár, mint művelődéstörténetünk magasan kiemelkedő alakja, minden magyar hazánkfia, ki kicsit is ad gyökerei ismeretére, tud róla. Lehet, csak figyelmeztetni kell szaktársaimat, hogy A Székelyföld leírása – amellett, hogy székenként külön szól a földtani viszonyokról – rengeteg olyan geológiai adatot tartalmaz, mely Orbán Balázs élesszeműségének, körültekintő látásának köszönhető. Eddigi tudománytörténeti kutakodásaim során sok ilyenre akadtam, s szóltam is róluk. E mellett műve nem egy olyan bányászattörténeti adatot is tartalmaz, melynek ma már egyetlen írott forrása éppen ez az öt kötetes, csodálatra méltó munka. Nem tartanám illőnek, ha az idei két kerek évfordulója kapcsán geológiatörténettel foglalkozó sorozatunkban, szűk keretben írnék életéről és méltatnám egyetemes életművét. De azt sem, hogy említés nélkül menjünk el mellette. Dédelgetett tervem, egyszer napfényre hozni munkássága földtani vonatkozásait, tisztázni, hogy geológiai ismeretei milyen szinten állottak kora tudományához képest. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
évforduló: MEZEI Zoltán geológus | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on csütörtök, április 15, 2010 - 19:05 | Évfordulók | |
|
2010-04-16 00:00 2010-04-16 23:59 Etc/GMT+2 MEZEI Zoltán (Madéfalva, 1927. március 8.–2000. április 16. Kolozsvár) elemi iskoláit a munténiai Buzău városban végezte románul, középiskoláit pedig Csíkszeredában magyarul. Ott érettségizett 1947-ben a Római Katolikus Gimnáziumban, majd beiratkozott a Bolyai Tudományegyetem Természetrajz Karára. Negyedévesen, a kőzettan gyakornoka lett TREIBER János (1913–1975) mellett. Végzését követően (1951) másfél évig ugyanott, tanársegédként működött, majd áthelyezték a Tanártovábbképző Intézet Biológia Tanszékére. Ugyan a még diákkorában, TÖRÖK Zoltán professzor (1893– 1963) mellett megkezdett kutatásait a Kelemen-havasok vulkáni szerkezeteire vonatkozólag a Román Földtani Intézet megbízatásában évekig folytatta, ez az áthelyezés mégis lefejezte további földtani munkásságát. Legjelentősebb, nyomtatásban is megjelent geológiai munkája a TREIBER Jánossal együtt közölt, amely a Felcsíkimedence és környéke vidékét tárgyalja (1958). Későbbi irodalmi munkássága biológiai, és oktatás-módszertani jellegű. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
évforduló: Komjátszeghi SZENTKIRÁLYI Zsigmond bányamérnök | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on csütörtök, április 15, 2010 - 19:01 | Évfordulók | |
|
2010-04-16 00:00 2010-04-16 23:59 Etc/GMT+2 Komjátszeghi SZENTKIRÁLYI Zsigmond bányamérnök Kolozsvár nagy szülötte (1804. május 16.), Kolozsvár nagy halottja (1870. április 16.). Bányászdiplomáját Selmecbányán szerezte meg. Erdély számos bányájában dolgozott, így kortársai közül – adottságai révén is – a legbehatóbban ő ismerte meg Erdély bányászatát. Ezen az alapon írta meg főművét: Az erdélyi bányászat ismertetése címen, mely 1841-ben jelent meg (igaz, a két kötetre tervezett munkának csak az első felét). E munka jelentősége a magyar bányászattörténetben ma, vitán felüli. E műve korabeli elismeréseként választották 1843-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Charles Darwin születésnapja | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by SilyeL on péntek, február 19, 2010 - 22:31 | Évfordulók | |
|
2010-02-12 00:27 2010-02-12 23:59 Etc/GMT+2 Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója. Lásd még itt. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
évforduló: Franz POŠEPNÝ bányageológus | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on péntek, február 19, 2010 - 00:01 | Évfordulók | |
|
2010-03-27 00:00 2010-03-27 23:59 Etc/GMT+2 Március 27-én emlékezhetünk meg Franz POŠEPNÝ cseh származású osztrák bányageológusról (115 évvel ezelőtt halt meg), akivel a magyar tudománytörténet érdemtelenül keveset foglalkozott. Igaz, nem volt e föld szülötte, nem ez takarja hantját, de a KOCH Antal (1843–1927) működése előtti időben Erdély földtani megismerésében igen jelentős eredményeket ért el. Starkenbachban született 1836-ban. A přibrami bányászati akadémián tanulta meg szakmáját, ahová később, 1979-ben egyetemi tanárnak nevezték ki. Ott dolgozott haláláig (1895. márc. 27. Döbling bei Wien). 1860–1870 között több tanulmányi utat tett Erdélyben. Itteni eredményeit a Jahrbuch der kaiserliche und königliche geologische Reichsanstalt (= A császári és királyi Birodalmi Földtani Intézet évkönyve) című, igen rangos folyóiratban tette közzé. Dolgozataiban (melyek önálló kötetekbe kívánkozó tanulmányok) kora színvonalán, kimerítő részleteséggel foglalozott az Erdélyi-medence sótelepeivel, Verespatak és Óradna vidékének színesfémérceivel. Az itt szerzett tapasztalatai is beépültek a számára szakmai világhírt hozott, halála évében megjelent monográfiájába, melynek címe: Genesis der Erzlagerstätten (= Az érctelepek keletkezése).
[ 1 hozzászólás | calendar ] |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
évforduló: VAJDA Lajos bányászattörténész | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on csütörtök, február 18, 2010 - 23:57 | Évfordulók | |
|
2010-03-23 00:00 2010-03-23 23:59 Etc/GMT+2 Húsz évvel ezelőtt (1990. március. 23.) halt meg Kolozsváron VAJDA Lajos bányászattörténész. Szentdemeteren (Dumitreni – Maros megye) született 1926. dec. 27-én. A Bolyai Tudományegyetemen végzett történelem szakon, 1951-ben, amikor tanársegédként a tanszéken maradt. Később a Román Akadémia kolozsvári fiókján működött kutatóként. Előbb munkásmozgalmi kérdésekkel foglalkozott, majd ezen keresztül jutott révbe a bányászattörténetnél. Számos könyve közül hármat emelnék ki: a KISGYÖRGY Zoltánnal (1936–) közösen írt Köpecbánya 1872–1972 (1972) monográfiát, melyben a Baróti-medencében folytatott lignittermelés történetét dolgozták fel, A szentkeresztbányai vasgyártás története (1983) címűt, valamint a hatalmas levéltári adat alapján írt átfogó munkáját: Erdélyi bányák, emberek, kohók, századok kötetet, mely az erdélyi bányászat alakulását tárgyalja a XVIII. századtól az első világháború végéig.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
évforduló: Johann Ehrenreich FICHTEL, kiemelkedő földtudományi– bányászati szakértő | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on csütörtök, február 18, 2010 - 23:40 | Évfordulók | |
|
2010-02-04 00:00 2010-02-04 23:59 Etc/GMT+2 115 évvel ezelőtt halt meg Johann Ehrenreich FICHTEL (Pozsony, 1732. szeptember 29. – 1795. február 4. Nagyszeben). Jogi tanulmányai és hét évi gyakorlat után Erdélybe (Nagyszebenbe) mint kamaratanácsos került, ahol munkakörébe az itteni bányák helyzetének követése, felügyelete tartozott. Így szembesült Erdély páratlan ásványgazdagságával. Soha nem tanult természettudományokat, de jó autodidakta volt, mert felismerve, illetve megszeretve azt, amit ezen országrész ásványvilága jelenthet, kora nemzetközileg is kiemelkedő földtudományi–bányászati szakértője lett, egyben a magyarországi őslénytan megalapozója. További életét zömmel Erdélyben élte le, ide is nősült (felesége a brassói származású Eleonora BUCH volt). Nagy valószínűséggel, FRIDVALDSZKY János (1730–1784) kolozsvári egyetemi tanár munkája, a Minerologia Magni Principatus Transylvaniae (= Az Erdélyi Nagyfejedelemség ásványtana) (Kolozsvár, 1767), volt az a munka, amelynek segítségével elindult ásványtani kutatásaira. Mindenképp, az 1780-ban Nürnbergben kiadott első (és legjelen-Tudománytörténeti szakosztály tősebb) munkájával már eredeti megfigyeléseire alapozott, forrásértékű adatokat közölt. A vaskos, jól illusztrált, két kötetes munka első része, a Nachricht von den Versteinerungen des Grossfurstenthums Siebenbürgens (= Tudósítás az Erdélyi Nagyfejedelemség kövületeiről) az a mű, amelyet a magyar tudománytörténet a hazai őslénytan alapkövének tekint. (Jellemző, hogy kortársai, mikor a talált közületek alapján azt merte állítani, hogy az Erdélyi-medencét egykor tenger borította, egyszerűen szembenevették.) Többek közt, a szakmai körökben világhírű, Kolozsvár melletti (nádaskóródi) kora-miocén kövületlelőhelyt és puhatestű kövületeit ebben a művében ismertette a tudományos irodalomban elsőnek. Sajnálatos színezete a dolognak, hogy nem alkalmazta a hat évvel korábban érvénybe lépett, LINNÉ által bevezetett binominális nevezéktant (amit Erdélybe a fennebb méltatott BENKŐ Ferenc hozott be elsőnek), így ma nem FICHTEL neve alatt szerepelnek az általa felfedezett és elsőnek leírt nádaskóródi és más lelőhelyekről (így Árapatakáról) származó új kövületfajok. Gérard Paul DESHAYES (1795–1875) francia őslénytanász – aki ezeket a kövületeket a tudomány által ma is elfogadott nevekkel illette – becsületére legyen mondva, hogy több faj esetében is megörökítette felfedezője nevét (így a széles ősföldrajzi térségben elterjedt Pectunculusn (Glycimeris) fichteli kagylókövület esetében). A második kötet címe: Geschichte des Steinsalzes und der Steinsalzgruben (= A kősó és a sóbányák története) az első körültekintő magánrajza az erdélyi sótelepeknek, egyben az erdélyi sóbányászat történetének elnyűhetetlen kútfője. Az 1790-es években még kiadott két könyvet Bécsben az erdélyi ásványtan köréből: Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen (=Ásványtani észrevételek a Kárpátokból) és Mineralogische Aufsätze (=Ásványtani tanulmányok), de mindenek felett első, kétkötetes munkája (részben említett hiányosságai ellenére) bizonyult a legmaradandóbbnak. Kevesen tudják szélesebb–szűkebb pátriánkban, hogy a Nagyszebenben született fia: Leopold FICHTEL (1770–1810), Johann Paul Carl MOLL (1735–1812) múzeumőr társával volt a világ első, de így is meglepően modern, kitűnően illusztrált, foraminiferákról szóló (parányőslénytani) monográfiának , a Testacea Microscopica-nak (= Mikroszkópos vázak) a szerzője (1798). De a fiatalabb FICHTEL dupla kerek évfordulója miatt erre még visszatérek. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
évforduló: Brassói FUCHS Herman geológus, őslénybúvár | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on csütörtök, február 18, 2010 - 23:12 | Évfordulók | |
|
2010-02-18 00:05 2010-02-18 23:59 Etc/GMT+2 Brassói FUCHS Herman Brassóban született 1915. febr. 18-án, apai ágon régi verespataki bányászcsalád sarjaként. Iskoláit szülővárosában és Székelyudvarhelyen végezte, majd a kolozsvári Ferdinánd Király Tudományegyetem (Universitatea Regele Ferdinand) Természettudományi karára iratkozott be, ahol 1936-ban szerzett diplomát. Miután a Ferenc József Tudományegyetem 1940-ben visszatért Kolozsvárra, 1942-ben, BALOGH Ernő (1862–1969) mellé, őslénytan tanársegédnek alkalmazták a Földtan Tanszéken. A folytatójaként megalakult Bolyai Tudományegyetemen is ebben a minősségében működött tovább, TÖRÖK Zoltán (1893–1963) mellett. Sokkal előbbre az oktatói ranglistán nem juthatott (adjunktusként nyugdíjazták 1974-ben), mert a szocialista diktatúra politikailag megbízhatatlannak tartotta, így doktorátust sem védhetett meg. Mi több, volt hogy egy időre eltávolították a tanszékről (az ok: templomba ment családjával Karácsonykor), nyugdíjazása előtt két évvel pedig megtiltották neki, hogy tovább tanítson (kutatói normára tették), mivel a magyar diákok előtt merészelt megemlékezni a modernkori kolozsvári tudományegyetem alapításának 100-ik évfordulójáról. 34 közölt tanulmánya döntően őslénytani, ennek keretében is leginkább a Kolozsvár környékének harmadidőszaki rétegeiből származó kövületekkel foglakozott. Előszeretettel tanulmányozta az eocén-kori rétegekben található emlősállatok, a tengeri szirének csontmaradványait. Jelentős tudománytörténeti dolgozatokat is közölt, melyek közül a PÁVAY Elek (1820–1874) munkájáról írtat emelném ki (már csak PÁVAY születésének 190. évfordulója miatt is, hiszen azt pontosabb dátumhoz egyelőre nem tudjuk kötni): Száz esztendős értekezés Kolozsvár föld- és őslénytani viszonyairól – megjelent a Földtani közlöny, 105/1. számában, 1975-ben. Külön hangsúlyozandó Brassói FUCHS Herman igen jelentős tudománynépszerűsítő tevékenysége. Kolozsvár idősebb nemzedéke még jól emlékezik az egykori napilapban, az Igazság-ban de számos más folyóiratban megjelent írásaira (több mint 150!). 1996. április 11-én hat meg Kolozsváron. Halálának 10. évfordulóján volt tanítványai emlékkonferencián tisztelegtek emberi nagysága és tudósi példája előtt. E sorok írója pedig megilletődve emlékezik szeretett, egykori tanárára. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Földtan.lap.hu szemle | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Geológusok.lap.hu szemle | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|