Címlap
Belépés

Jubiláló tábor - 2006 helyszíne
Submitted by kobold on hétfő, május 28, 2007 - 23:00

A táborhely 

- 25 kilométerre Dévától, a Szigethegység déli csúcsai alatt a Fajerág-tó hangulatos környezetében az erdészeti menedékházban;
- Szállás sátortáborban és a menedékházban (ágy 15-20 személy számára), hálózsák és sátorban;
- Tábori menza-ellátás az egész időtartamra, minden napra egy meleg fogás.

A környék geológiájáról


Az erdélyi Érchegység területén a neogén vulkanizmus három fő fázisban fejlődött ki a bádeni és a pleisztocén időszak között. A vulkanizmus első fázisának bevezető szakaszát riodácit- és dácittufák jellemzik. Az első fázis fő tömegét mészalkáli amfibol-piroxén dácitok és andezitek alkotják. A magmás tevékenység főleg explozív jellegű volt, azonban intruzív magmás tevékenység (14,8-11 Ma) is ismert Zaránd-Brád-Zalatna és Verespatak környékén, illetve Déva-Brád térségében. Az intruzív testek összetételüket tekintve amfibol- és piroxén andezitek, amelyekhez diatréma breccsa kürtők is kapcsolódnak. A második magmás tevékenység kora 12,6-11 Ma év, főleg kvarc-andezitek jellemzik. A vulkanizmus központja Déva-Brád -Nagyág-Verespatak által bezárt területen található. Kisebb trachiandezit, mikrodiorit és a bazaltos testek is jellemzőek erre a magmás fázisra. A magmatizmus befejező fázisát az alkáli karakterű vulkanitok megjelenése jelzi (Aranyi-hegy, Detunáták).  

A magmatizmus a területen jellemzõ transztenziós vetőrendszerekhez kapcsolódik, amelyek kisebb pull-apart medencéket hoztak létre a Tisza-Géta egységben. A kialakuló extenzió során létrejött mélyrenyúló gyengeségi zónák csatornaként szolgáltak a felfelé nyomuló a magmának. Ezáltal az extenziós tektonikai környezet megkönnyítette az intrúziók és Cu-porfír érctestek kialakulását. A réz-porfír testek felett "low-sulfidation" (alárendelten "high sulfidation" is - lásd Pârâul lui Avram) típusú epitermális rendszerek fejlődtek ki, gazdag arany és ezüst ércesedést létrehozva. Számos érctestet már a római időktől folyamatosan igen intenzíven bányász(tak)nak, így jelentős bányászati múlttal is rendelkezik a terület amelyből kiemelten fontos korszakot képez a monarchia-kori bányászat. Az aranyércesedés főként Au-polimetallikus és Au-telluridos összetételű. Az ércesedés ÉNy-DK csapásirányú, riodácit-andezit kürtőkben, breccsákban, kréta üledékekben és telérekben fordul elő. Az ércesedés jellemzõ ásványai a kvarc, kalcit, barit, rodokrozit, fakóércek, szulfosók, pirit, szfalerit, galenit kalkopirit, arzenopirit, antimonit és termésarany. A terület (pontosabban Facebánya) Au-telluridos ércesedéseiből fedezte fel Müller von Reichenstein 1778-ban a Tellúrt.

A területen jelenleg igen intenzív, ipari méretekben, (arany-) érckutatás folyik (Roşia Montana Gold Corporation, Deva Gold, Samax, Minvest). Ez napjaink egyik fontos környezetvédelmi-társadalmi-gazdasági-politikai kihívását is jelenti (lásd Verespatak).

Nagyágon a híres monarchia-beli bányászközpontot, a jellegzetes arany-ezüst-telluridos epitermás ércesedésre nyílt fejtéseket és meddőhányokat látogatjuk meg ásványgyűjtés céljából. Több mint 100 ásványelõfordulás ismert. Nagy szerencsével begyűjthetõ ásványok: arany, nagyágit, szilvanit, krennerit, petzit, stützit, hessit, muthmanit, empressit, telluridok, pilsenit, stb. Könnyen begyűjthető ásványok: kvarc, kalcit, rodokrozit, rodonit, alabandin, boulangerit, szfalerit, galenit, pirit, stb.

A bánpataki (Carpinis-Banpotoc) travertinó külszíni fejtésben a CO2 és SO2-ben telített, kémiailag agresszív ásványvizekből kicsapodó forrásmészkő, mésztufa képződményeket, a hozzájuk kapcsolodó ásványparagenezist (fennőtt kalcit kristályok, vas és mangán oxidos hintés) és növényi fossziliákat tekintünk meg.

Koch Antal által 1878-ban leírt pszeudobrookit ásvány típuslelőhelyeként is ismert, a Piski mellett található Aranyi-hegy, amely egy alkáli jellegű bazaltos, piroxénandezites láva dóm. Kitűnő feltárás ahol az aljzatból felkszakított gabbró, diorit és kristályospala xenolitok és a felhozó olvadék reakciója során a következő ásványtársulás figyelhető meg: gránát (andradit), epidot, diopszid, tridimit, hematit, zeolitok és hipersztén (szabóit), amelyek gyűjtésére is sor kerül.

 

táborhely

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Földtan.lap.hu szemle