 |
Az érckutatás és a bányászat óriási kihívásokat tűz napjaink geológusai elé. Hisz a geológus feladat- és látóköre a gazdasági igényeket kielégítő ércfeltárás mellett (ennek ipari és akadémiai feladatköreivel), a gazdaságos-környezetkímélő (!) bányászatra és majd a környezet rehabilitációjára is kiterjed. A 90-es évek új piacgazdasági környezete és az államilag irányított bányászat elavult, rosszul szervezett, veszteséges működése, gyors befektetéseket eredményezett az érckutatásban is, egyfajta "aranylázat" eredményezve: fiatal nyugati kutató cégek (un. junior companies) modern technológiával igyekeztek gyorsan felmérni térségünket.
Térségünkben (Kelet-Európa), ennek egyetlen beért látványos vállalkozása a Dundee Precious Metals Inc. által irányított bulgáriai Chelopech-i magas szulfidos (és feltárás alatt lévő porfíros) Cu-Au ércesedése lett (3.2 millió uncia Au, 374 ezer tonna Cu). Egy másik lehetőség volt az Esmeralda nagybányai felelőtlen - elnagyolt próbálkozása, amelyhez kapcsolódó ciános baleset erősen negatív képet alakított ki a közvéleményben a bányászatról. A környezetvédelmi szempontok, az EU-s csatlakozással járó (sokszor hamisan vélt) feltételek, a világpiaci árak csökkenése a 2000-es évek elejére újabb pangást hozott, a térség bányászata szinte teljesen leépült, az ebből származó jövedelem még a legpozitívabb esetekben (Lengyelország és Bulgária) sem haladja meg a GDP 2 százalékát . | Érc-potenciál térkép. Hogyan látják külföldi szakértők Erdély ásványanyag tartalékát? Forrás: Franciaországi Földtani Szolgálat |
Most azonban az új világpiaci körülmények érezhetően új stratégiai helyzetbe helyezik ismét térségünk érckutatását és bányászatát. | Több tényezőt felsorakoztatnak: a U.S.A. dollár további leértékelődését; az indokolatlanul alacsony fémpiaci árakat az olajpiachoz képest; a bányászatra megnyitott érc-tartalékok kimerülését; illetve a legfontosabb tényezőként, most már tartósan az un. "Kína faktor" szerepel. Ez Dél-kelet Ázsia, kiemelten Kína, gyors ütemű gazdasági fejlődése és ezzel járó, kielégíthetetlennek tűnő acél-és energiahordozó igénye. Mára a fém világpiaci árak tartósan túlléptek minden eddig elképzelt pszihikai és álomhatárt. |  |
Kelet-Európában a jelenlegi érckutatási stratégiák többnyire a 1) késő kréta porfíros Cu-Au ércesedések (pl. Bor, Majdanpek - Szerbia, Elatsite, Chelopech - Bulgária, Új Moldova - Románia); 2) Oligocén-Miocén Makedon- Rodope öv Au-Cu-Pb-Zn epitermás ércesedések (pl: Trepca- Koszovó, Ada Tepe, Madan, Madjarovo - Bulgária, Stratoni és Olympus - Görögország) és (3) a miocén Kárpáti vulkanitokhoz kapcsolódó felszínközeli magas és alacsony szulfidos epitermás aranyércesedések (pl. Verespatak, Csertézs, Nagybánya öv - Románia, Borogova - Ukrajna, Lahóca - Magyaroszág, Hodrusa- Szlovákia), illetve a szubvulkáni intruziókhoz kapcsolodó porfíros Cu-Au ércesedések (Rosia Poieni és Brád-Musariu) köré fogalmazódnak meg. Hogyan tovább?
Becslések alapján térségünk (Dél-Kelet Európa), a már leírt és gazdaságosan kitermelhető készleteit figyelembe véve több mint 75 millió uncia arany, 20 millió tonna réz és 25 millió tonna Pb-Zn készlettel rendelkezik.
Egy kérdés fogalmazódik meg: a bányászat reneszánsza köszönt újra Európára a Kárpát-Balkán térségen keresztül? Mi nekünk, geológusoknak a feladata? Erre próbál a honlap többi oldala is választ keresni... | ![Kelet-Európa \](/files/u1/KEgold.jpg "Kelet-Európa \")
Kelet-Európa "arany-anomália" térképe. Kis körök 1 millió uncia, nagykörök több mint 10 millió uncia aranyt jelképeznek telepenként. |
|
|
