Címlap
Belépés

A gekkó a természet szuperhőse
Submitted by kobold on hétfő, március 24, 2008 - 15:59 |

katt ide a cikkért...

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Új regisztrációs szabályok
Submitted by kobold on szombat, március 15, 2008 - 02:08 | |

Mivel az utóbbi időben elszaporodtak a spamelők felhasználási kérelmei már nem győzöm törölni a nem kért üzeneteiket a honlapon.

Így, kénytelen voltam megváltoztni a regisztrációs szabályokat. Remélem mostantól könnyebb lesz a felületet megvédeni az ide nem kapcsolódó beírásoktól és felhasználóktól.

Mostantól minden regisztrációs kérelem adminisztrátori elfogadásra fog várni és nem fog automatikusan érvényesülni mint eddig. Sajnos ezáltal esetenként némi időbe fog telni, amíg egy-egy új felhasználó jogait érvényesítheti és hozzászólásokat tehet a honlapon. A GEKKO-honlapnak továbbra is bárki felhasználója lehet elveitől és nézőpontjától függetlenül. Csupán a spamek kerülnek kiszűrésre.

Ez a változás a már létező felhasználók aktívitását nem befolyásolja!

Köszönöm megértéseteket!


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

A tengerszint változásokról…
Submitted by kobold on vasárnap, március 9, 2008 - 05:19 | |


“A gyümölcsöskertünkről: Az alma piros. Tehát a körte sárga. Így minden szilva kukacos.”

Ez az alábbi sajtó hír logikai kivonata is lehetne.

Tipikus példája, hogy miként lesz az indiánokból dínoszauruszokon lovagló honfoglaló, a csökkenésből növekedés, a földtörténeti változásokból történelmi esemény, és a Föld-köpeny konvekciós modellből Antarktiszi jég olvadás.

Ajánlom elolvasni az eredeti változatot is: Müller et al., 2008.

Fausto Sammali koboldja

© Fausto Sammali



Delta-vetélkedő középiskolásoknak
Submitted by kobold on kedd, február 26, 2008 - 19:57 |

Fold Eve logo

Hogyan lehet felfedezni új erőforrásokat és nyersanyagokat? Csökkenteni a természetes és az ember által okozott veszélyeket? Kiismerni az éghajlatváltozás folyamatait? Megérteni az élet fejlődését, megóvni Földünk élővilágát?

Fedezd fel, mutasd be, védd meg!

Az MTV tudományos ismeretterjesztő magazinja, a Delta, vetélkedőt szervez középiskolás csapatok számára a Föld Bolygó Nemzetközi Éve alkalmából.


[ tovább | A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

A Kárpát-medence ősmaradványai
Submitted by kobold on szombat, november 17, 2007 - 14:52 | | | |

Ismét eltérek a "hardrock" témámtól, de (szerző)barátaink kérésére is fontosnak tartom a társaságunk figyelmét is felkelteni az alábbi kiadványra (Főzy István - Szente István: A Kárpát-medence ősmaradványai). Melegen ajánlom.

promo


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Az azbeszt és az Európai Parlament valódi problémái
Submitted by kobold on kedd, október 30, 2007 - 01:26 | |

A mai lapok főcímekben hozzák az egyik közismert EP-képviselőnk felhívását a parlament strasbourgi épülettömbjeinek azbeszt tartalmáról és rendkivüli veszélyességéről.

Az egyetemi elsőévek ásványtan órái jutnak eszembe. Illetve, újra felbukkani vélem a manapság hódító, szakszerűtlen, politikusi környezet- és egészségvédelmet, amely inkább pánikkeltést és félrevezetést mint a környezetünk (és egészségünk) valódi védelmét szolgálják.
kobold

Mi is az „azbeszt”? Az „azbeszt” szó (görög azbestos = olthatalan) elsősorban ipari fogalom, azon szálas (rostos) megjelenésű, hosszirányban szinte a végtelenségig hasítható szilikátásványok – többnyire krizotil és amfibol – gyűjtőneve, amelyeket hajlékonyságuk, sav- és hőállóságuk, jó hang- és hőszigetelő tulajdonságaik, jó húzószilárdságuk, felületi megkötőképességük, stb. miatt valaha is ipari méretben hasznosítottak. Ezeket a szőhető-fonható éghetetlen ásványokat már az ókorban is előszeretettel használták (kanóc, asztalterítő, hamvasztási lepel), a modern ipar azbesztcementben (5-10% azbeszt), régi autófékpofákban, hullámpalában, cső- és falszigetelésként használja.
Az azbesztvédelmi irányelvekben a következő ásványokat minősítik azbesztnek (ásványtanilag nem feltétlenül helyes, hisz a tremolit oszlopos megjelenése is közismert):
azbeszt asvanyok
A fenti listát végigtekintve nagyon fontos kiemelni, hogy a krizotil szálai a többi (amfibol-fajta) változattól eltérően nemcsak hosszába hasad nagyon könnyen még vékonyabb szálakra, hanem a szálakra merőlegesen (a 001 kristálytani lapokkal párhuzamosan) is apró lemezekből tevődik össze (pl. a kaolin-csoport agyagásványaihoz hasonlóan).
Az amfibol azbesztek nagy koncentrációban, hosszú időn át BELÉLEGEZVE tüdőrákot és egyébb légúti rákos megbetegedéseket okoznak! Ez az apró (szemmel nem is látható 3-20 um-es) és ellenálló azbeszt szálak kis tűszerű beépüléséből adódik a légzőszervekbe. Azonban, épp a kristálytani tulajdonságai miatt (a szálra merőlegesen is könnyen törik), a krizotil-azbesztek rákkeltő hatása nem egyértelmű és nem is bizonyított tény, ma is tudományos-orvosi viták témáját képezi (pl. Kanada nem is tiltja annak forgalmazását). Ez azért is érdemes tudnunk, mert az építőiparban többségében (pl. AEÁ-ban 90%) krizotil-azbesztet használtak fel! Egy szakszerű hatástanulmány nem (csak) a beépített azbeszt mennyiségéről, hanem annak milyenségéről is információt kellene adjon. Úgyszintén, az erre alapozó pánikkeltések is figyelembe kellene ezt vegyék!
Egy másik fontos észrevétel, hogy az azbeszt a levegőbe és onnan a légzőszervünkbe való jutással tudja kifejteni káros hatását. Ez a fékpofák kopásának következtében és az épületek állagának romlása miatt jelenik meg. Amíg a falban van és áll, addig senkire sem veszélyes. Sok esetben épp a bontással (ésszerűtlen azbeszt-mentesítéssel) okoznak erős környezeti szennyezést és egészségkárosítást a közelben élőknek. Vajon sok esetben nem-e épp az azbeszt épületekben való hagyása, szakszerű „befalazása”, egy újabb védőréteggel való bevonása bizonyul ésszerűbbnek mint azok pánikszerű ledozerolása?

Mindezek mellett ha a strasbourgi parlament székházainak fenntartása erősen gazdaságtalan (illetve a sok utazgatásból adódóan, és a rossz kihasználtság miatt környezetszennyező is), akkor a képviselő úr az ottani székhely bezárásra vonatkozó ötletét támogatom. De ez nem ásványtani (és azbesztes) kérdés...

Az azbeszt leírása és a képek nagyrésze a dr. Weiszburg Tamás (ELTE, TTK) „Ásványok, kristályok, drágakövek – a szépségtől a félelemig” című kurzusából származik.


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

A Genfi-tó, a Tambora vulkán és Frankenstein
Submitted by kobold on szerda, június 13, 2007 - 18:10 | | | |

Még a bejegyzés elején be kell vallanom, hogy csak a genfi ittlétem harmadik évében jöttem rá a címben szereplő fogalmak közötti összefüggésre, miután Szakács Sándor vulkanológus kollégánk/barátunk elmesélte a Genfi-tó partján való közös kirándulgatásaink során. De ha már ilyen borús napunk van ma itt Genfben, júniusban, így hát a történetet tovább adom...

Történt ugyanis, hogy 1815 áprilisában az Indonéz-szigeteken található Tambora vulkán a történelmi idők legnagyobb explozív vulkánkitörését produkálta. A kitörés előtt a Tambora közel 4300 méter magas volt, Indonézia egyik legmagasabb csúcsaként, míg a kitörés után, ma, 2851 méteres. A kitörésből származó vulkáni hamu és gáz oszlop a sztartoszférát is elérte, egy része több hónapig keringet a föld körül. Feljegyzések szerint a Tambora vulkán kitörése az egyik legkegyetlenebb kitörés volt az emberiség történelme során. Bár közvetlenül, a piroklaszt szórás „csak” tízezer áldozatot szedett, de a globális hatás következtében járványok és éhínségek miatt (Európában is) több tízezren haltak meg a kitörés utáni időkben. A vulkáni kitörésből származó és a légkörbe került por, kén és széndioxid az éghajlat lehűlését eredményezte, az észeki féltekén 1816-ra „nyár nélküli évet” eredményezett (júliusban is havazott Angliában).a Mt. St Helen 1980-as Pliniusi-típusú kitörése 

  Genfi-tó, Chateau de Chillon A történetem 1816 nyarán a Genfi-tó partján folytatódhat, amikor Lord Byron szokásos író találkozót hívott össze kastélyába. Mivel az összegyűltek nemigen élvezhették a napfényes Genfi-tó élményét, a kastélyba húzodva a borús-zord időhöz méltóan horrorisztikus és szellemes történetekkel (a koboldokról is!!! Kir�ly) szórakoztatták egymást. Akkor és így született meg Mary Shelley író tollából Frankenstein legendája. 
 

P.S.: Az ELTE Kőzettan-Geokémia Tanszékének honlapján ("Oktatás" alatt) magyar nyelvű vulkanológia-kurzusok is elérhetőek Harangi Szabolcs jóvoltából.

P.S.2: Az első kép a Mt. St Helen 1980-as (a Tamborához hasonló) Pliniusi-típusú kitörését, míg a második (saját szerzeményként) a Genfi-tó partján a "Chateau de Chillon"-t ábrázolja.



GE(KK)OSTATISZTIKA
Submitted by kobold on vasárnap, június 10, 2007 - 17:33

A GEKKO honlaphoz (a tárhely gazda jóvoltából) tartozik egy nyilvános látogatás-statisztika (www.foldtan.ro/stats). Innen vágtam be egy, az utolsó 10 napra vonatkozó, kimutatást és ennek kapcsán írok le néhány megjegyzést.

GEKKO statisztika

1) Az elmúlt 10 nap alatt a honlapnak három különböző kontinens, több országának Gekkosaihoz sikerült eljutnia. Talán ezzel bizonyítani tudja az összekötő és hírmondó szerepet a szétszéledt társaságban.
2) Az oldalt több ezer találat (néhány tucat látogatótól) érte kolozsvári, egyetem körüli, IP címekről. Ez a többi statisztikát is szemlézve egyértelműbbé válik. Talán ezzel a honlap bizonyítani tudja az oktatásban a háttérintézményi szerepét.
3) Több tucat nem-Gekkos látogatót is vonzott, főként a „bányászat vita” kapcsán. Talán ezzel a tudomány (és GEKKO) népszerűsítésben való lehetőségét is bizonyítja.

Mindezek után, úgy gondolom, hogy mostantól nemcsak a beírás szerzőjének lehetősége és kötelessége, hogy megfelelő kreativitással a felületet hasznos információval töltse meg.

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Tartalom átvétel
Földtan.lap.hu szemle