|
|
|
|
|
Az azbeszt és az Európai Parlament valódi problémái |
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on kedd, október 30, 2007 - 01:26 |
ásványtan | azbeszt | környezetvédelem |
|
|
A mai lapok főcímekben hozzák az egyik közismert EP-képviselőnk felhívását a parlament strasbourgi épülettömbjeinek azbeszt tartalmáról és rendkivüli veszélyességéről.
Az egyetemi elsőévek ásványtan órái jutnak eszembe. Illetve, újra felbukkani vélem a manapság hódító, szakszerűtlen, politikusi környezet- és egészségvédelmet, amely inkább pánikkeltést és félrevezetést mint a környezetünk (és egészségünk) valódi védelmét szolgálják. | |
| Mi is az „azbeszt”? Az „azbeszt” szó (görög azbestos = olthatalan) elsősorban ipari fogalom, azon szálas (rostos) megjelenésű, hosszirányban szinte a végtelenségig hasítható szilikátásványok – többnyire krizotil és amfibol – gyűjtőneve, amelyeket hajlékonyságuk, sav- és hőállóságuk, jó hang- és hőszigetelő tulajdonságaik, jó húzószilárdságuk, felületi megkötőképességük, stb. miatt valaha is ipari méretben hasznosítottak. Ezeket a szőhető-fonható éghetetlen ásványokat már az ókorban is előszeretettel használták (kanóc, asztalterítő, hamvasztási lepel), a modern ipar azbesztcementben (5-10% azbeszt), régi autófékpofákban, hullámpalában, cső- és falszigetelésként használja.
| Az azbesztvédelmi irányelvekben a következő ásványokat minősítik azbesztnek (ásványtanilag nem feltétlenül helyes, hisz a tremolit oszlopos megjelenése is közismert): | A fenti listát végigtekintve nagyon fontos kiemelni, hogy a krizotil szálai a többi (amfibol-fajta) változattól eltérően nemcsak hosszába hasad nagyon könnyen még vékonyabb szálakra, hanem a szálakra merőlegesen (a 001 kristálytani lapokkal párhuzamosan) is apró lemezekből tevődik össze (pl. a kaolin-csoport agyagásványaihoz hasonlóan).
| | Az amfibol azbesztek nagy koncentrációban, hosszú időn át BELÉLEGEZVE tüdőrákot és egyébb légúti rákos megbetegedéseket okoznak! Ez az apró (szemmel nem is látható 3-20 um-es) és ellenálló azbeszt szálak kis tűszerű beépüléséből adódik a légzőszervekbe. Azonban, épp a kristálytani tulajdonságai miatt (a szálra merőlegesen is könnyen törik), a krizotil-azbesztek rákkeltő hatása nem egyértelmű és nem is bizonyított tény, ma is tudományos-orvosi viták témáját képezi (pl. Kanada nem is tiltja annak forgalmazását). Ez azért is érdemes tudnunk, mert az építőiparban többségében (pl. AEÁ-ban 90%) krizotil-azbesztet használtak fel! Egy szakszerű hatástanulmány nem (csak) a beépített azbeszt mennyiségéről, hanem annak milyenségéről is információt kellene adjon. Úgyszintén, az erre alapozó pánikkeltések is figyelembe kellene ezt vegyék!
Egy másik fontos észrevétel, hogy az azbeszt a levegőbe és onnan a légzőszervünkbe való jutással tudja kifejteni káros hatását. Ez a fékpofák kopásának következtében és az épületek állagának romlása miatt jelenik meg. Amíg a falban van és áll, addig senkire sem veszélyes. Sok esetben épp a bontással (ésszerűtlen azbeszt-mentesítéssel) okoznak erős környezeti szennyezést és egészségkárosítást a közelben élőknek. Vajon sok esetben nem-e épp az azbeszt épületekben való hagyása, szakszerű „befalazása”, egy újabb védőréteggel való bevonása bizonyul ésszerűbbnek mint azok pánikszerű ledozerolása? Mindezek mellett ha a strasbourgi parlament székházainak fenntartása erősen gazdaságtalan (illetve a sok utazgatásból adódóan, és a rossz kihasználtság miatt környezetszennyező is), akkor a képviselő úr az ottani székhely bezárásra vonatkozó ötletét támogatom. De ez nem ásványtani (és azbesztes) kérdés... Az azbeszt leírása és a képek nagyrésze a dr. Weiszburg Tamás (ELTE, TTK) „Ásványok, kristályok, drágakövek – a szépségtől a félelemig” című kurzusából származik.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Genfi-tó, a Tambora vulkán és Frankenstein |
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on szerda, június 13, 2007 - 18:10 |
Frankenstein | Genfi-tó | kurzusok | Tambora | vulkán |
|
|
Még a bejegyzés elején be kell vallanom, hogy csak a genfi ittlétem harmadik évében jöttem rá a címben szereplő fogalmak közötti összefüggésre, miután Szakács Sándor vulkanológus kollégánk/barátunk elmesélte a Genfi-tó partján való közös kirándulgatásaink során. De ha már ilyen borús napunk van ma itt Genfben, júniusban, így hát a történetet tovább adom... Történt ugyanis, hogy 1815 áprilisában az Indonéz-szigeteken található Tambora vulkán a történelmi idők legnagyobb explozív vulkánkitörését produkálta. A kitörés előtt a Tambora közel 4300 méter magas volt, Indonézia egyik legmagasabb csúcsaként, míg a kitörés után, ma, 2851 méteres. A kitörésből származó vulkáni hamu és gáz oszlop a sztartoszférát is elérte, egy része több hónapig keringet a föld körül. Feljegyzések szerint a Tambora vulkán kitörése az egyik legkegyetlenebb kitörés volt az emberiség történelme során. Bár közvetlenül, a piroklaszt szórás „csak” tízezer áldozatot szedett, de a globális hatás következtében járványok és éhínségek miatt (Európában is) több tízezren haltak meg a kitörés utáni időkben. A vulkáni kitörésből származó és a légkörbe került por, kén és széndioxid az éghajlat lehűlését eredményezte, az észeki féltekén 1816-ra „nyár nélküli évet” eredményezett (júliusban is havazott Angliában). | |
| A történetem 1816 nyarán a Genfi-tó partján folytatódhat, amikor Lord Byron szokásos író találkozót hívott össze kastélyába. Mivel az összegyűltek nemigen élvezhették a napfényes Genfi-tó élményét, a kastélyba húzodva a borús-zord időhöz méltóan horrorisztikus és szellemes történetekkel (a koboldokról is!!! ) szórakoztatták egymást. Akkor és így született meg Mary Shelley író tollából Frankenstein legendája. | P.S.: Az ELTE Kőzettan-Geokémia Tanszékének honlapján ("Oktatás" alatt) magyar nyelvű vulkanológia-kurzusok is elérhetőek Harangi Szabolcs jóvoltából. P.S.2: Az első kép a Mt. St Helen 1980-as (a Tamborához hasonló) Pliniusi-típusú kitörését, míg a második (saját szerzeményként) a Genfi-tó partján a "Chateau de Chillon"-t ábrázolja.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
GE(KK)OSTATISZTIKA |
|
|
|
|
|
|
|
|
Submitted by kobold on vasárnap, június 10, 2007 - 17:33 |
|
|
|
A GEKKO honlaphoz (a tárhely gazda jóvoltából) tartozik egy nyilvános látogatás-statisztika ( www.foldtan.ro/stats). Innen vágtam be egy, az utolsó 10 napra vonatkozó, kimutatást és ennek kapcsán írok le néhány megjegyzést. 1) Az elmúlt 10 nap alatt a honlapnak három különböző kontinens, több országának Gekkosaihoz sikerült eljutnia. Talán ezzel bizonyítani tudja az összekötő és hírmondó szerepet a szétszéledt társaságban. 2) Az oldalt több ezer találat (néhány tucat látogatótól) érte kolozsvári, egyetem körüli, IP címekről. Ez a többi statisztikát is szemlézve egyértelműbbé válik. Talán ezzel a honlap bizonyítani tudja az oktatásban a háttérintézményi szerepét. 3) Több tucat nem-Gekkos látogatót is vonzott, főként a „bányászat vita” kapcsán. Talán ezzel a tudomány (és GEKKO) népszerűsítésben való lehetőségét is bizonyítja. Mindezek után, úgy gondolom, hogy mostantól nemcsak a beírás szerzőjének lehetősége és kötelessége, hogy megfelelő kreativitással a felületet hasznos információval töltse meg.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Erdélyi geológusok a nagyvilágban |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|