Címlap
Belépés

Geológus munka Ditróban?
Submitted by Kszilamer on hétfő, április 21, 2008 - 11:53

Hargita megye – Újra terítéken a ditrói bányanyitás
[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Hol találhatók kobaltlelőhelyek Erdélyben? - egy interdiszciplináris kihívás
Submitted by Kszilamer on vasárnap, január 27, 2008 - 20:17 |

Néprajzos hölgy kéri segítségünket az erdélyi kobaltoxidlelőhelyek beazonosítása tekintetében. Nosza neki pajtások a témának, akár egy Geolimesz előadás is kikerülhet belőle Kacsint�s.
Itt a megválaszolandó kérdés szövege:
"A kerámiatörténeti szakirodalomban egymásnak homlokegyenest ellentmondó adatok találhatók a kobaltoxidból előállított kék mázra vonatkozóan. Egyesek azt írják, hogy a kobaltot Sziléziából kellett behozni Erdélybe, mert itt nem volt kobaltkitermelés, mások azt mondják, hogy Erdélyben volt elég kobalt, nem kellett érte messze menni.
... Nekem már az is probéma, hogy az internetes források szerint kobaltot először az 1730-as években állítottak elő. De más források szerint a 17. században a habán fazekasok már kobaltos mázat használtak."
"Te nem tudod-e véletlenül, hogy volt-e, s ha igen, hol volt kobaltlelőhely Erdélyben? Nagybányán volt-e? És termelték-e ezt valaha ki? S ha igen, lehet-e tudni, hogy mikortól? Ha van ennek valami feldolgozása, tudnál-e esetleg könyv vagy tanulmány címet, esetleg valami szálat adni, kitől kaphatnék pontos infókat?"


Geolimesz beszámoló és egyebek
Submitted by Kszilamer on vasárnap, január 6, 2008 - 15:36 | |

Adjon az Isten Boldog Új Évet minden Gekkosnak és szeretteiteknek!

Egy-két gondolatban összefoglalnám, hogy mi is történt Bálványoson, azok számára akiknek nem sikerült eljönni, és azok számára akik annyira jól érezték magukat, hogy nem mindig tudták az eseményeket követni. Néhány személyes kiegészítést óhatatlanul be kell csempésznem.

Előszőr is úgy érzem, hogy a Geolimesz a szervezők elképzelései szerint minden határkövetelménynek megfelelt. Különösen örvendtem, hogy a baróméter előrejelzései ellenére Paula és Gian-Luca, Kovács Zoltán és Angela, illetve Pöcze és barátnéja is megtisztelt a jelenlétével. Zólya László igazoltan hiányzott, várjuk jövőre. Pál Zoltán barátunk is reméljük jövőre bepótolja előadását.

Talán a legtöbb határproblémát Szakács Sándor előadásának sikerült érintenie. Láttuk azt, hogy a vulkanológia határait nem csupán a természettudományok határain belül lehet keresgélni, hanem azok a művészetek és vallások tárgyköreivel is érintkeznek.

Számomra a környezeti előadások voltak izgalmasok (az az mind, de itt tudott kibontakozni a kötekedő énem. Hol húzódik a határ a reális probléma, kármentesítés és a laborfenntartási (tudósmegélhetési) marketing között?

Egy adott országban a környezettudományok fejlettsége és finanszírozottsága általában reális geológia problémákra épül, de az illető társadalmak környezeti problémákkal szembeni érzékenysége, bizonyesetekben hiszékenysége, az a limeszfüggvény amely pénzt termel a viszgálatokra. Így látom a Geolimesz óta.

Tehát a fő határeseteket maga a problémarelevancia termeli ( pl. ha a Ra problémára gondolunk).

Itt zárójelben a Kashmir Gold reklám jut eszembe, amely mágneses takarókat árul. Határesetben jobban alszik tőle az ember. Ez így meglehet, de valószínűsíthető, hogy a nagymama sokkal több pénzt dob ki az ablakon, mint amennyi álmot termel a takaró.

Nos, képzeljünk el egy ilyen vitát ménesi borokkal, olyan diszkuszióhatáreseteket amelyeket szinte nem lehet moderálni, csak elnyomtatni egy újabb pohár...borral.

A díjjal támogatott limesztematikára (rákos megbetegedések és székelyföldi borvízek kémiai összetétele...) nem került előadó, bizonyára a rövid jelentkezési idő miatt, de jövőre talán...

2) Harmadnap felmerültek olyan kutatási problémák, és a jövőben újabbak is fognak (különösen, ha a bakteriális Au kioldásra gondolunk) amelyeket jó lenne a Gekko védjegye alatt futtatni, saját projektként megvalósítni, partner intézményekkel. A Geolimesz rendezvényekre, de más Gekkos táborokra is, kell egy pénzügyviteli háttér, egy fogadóintézmény...Ezért utolsó este egyfajta közgyűlést tartottunk. A jelenlevők szerint határozatképeset.

A határozat egyértelműen az EME kereteiből való kilépést, az önálló jogi személyként való bejegyzést szorgalmazza. A földrajzosok már régen megtették.

A Gekko Geológus Társaság ezentúl teljes geológus szakmai háttérintézményként kíván létezni, amely továbbra is kiemelkedő céljának tekinti az erdélyi geológusképzés támogatását (A Bányai János nevet többféle intézménye magáénak tudja). Az alapítóülést Húsvét környéken lenne jó megtartani.

A bejegyzés minden valószínűséggel Sepsiszentgyörgyön (de akár Marosvásárhelyen, Udvarhelyen is, ha valaki elvállalja a dolog menedzselést) történik, az egyszerűség, de az "intézménytelepítési szimbolika" kedvéért is.

A Gekkos diákok tevékenységeiket az egyetem termeiben ezután is letudják bonyolítani, ilyen szempontból semmi sem változna.

3) Ami a Geolimesz jövőjét illeti, jövőre Borsabánya valószínű, de Hargitafürdőtől, Csíkszentmártonig, sok helyen találhatók jó sípályák. Jövőre a délelőtti programokra módszeres síoktatást is hozunk. A gelencei pálya sajnos melléfogás volt (mint sok minden, amihez nem fűződik szorosan magánérdek), a bálványosit meg elsősorban a kezdő sízők élvezhették.
A harmadik Geolimesznek, mikorra jóreménnyel az Egyesület is működni fog, angolnyelvűvé kellene válnia, ez az egyetlen kitörési lehetőségünk, így lehet a Geolimesz/Geolimits egy olyan brand amire büszkék lehetünk. Magyarnyelvű konferencia talán bőven akad.

4) Az uzonkai tábor a

1) sovány érdeklődés (10 szavazat a Gekko oldalán)
2) pályázási gondok az EMEvel
3) Geolimesz megjelenése

miatt elmarad.

Egy termékeny esztendőt kívánva, Szilamér



Gekko tábor 2008
Submitted by Kszilamer on kedd, szeptember 18, 2007 - 10:13 |

Gekko tábor

A jövő évi Gekko táborra nézve van egy ajánlatom, kilehet egészítgetni, vagy akár el is lehet vetni. Azonban ebben a változatban komolyabban melléje tudok állni.

Nos, a javasolt helyszín vagy Uzonkafürdő, vagy az ojtozi Anselmo fogadó. Az előbbi környékén több a fürdőzési lehetőség, közvetlen környéke geológiailag változatos, mindenféle csapat számára van érdekesség. Szállás van mindenféle kategóriában és árban. Az Anselmo környéke elzártabb, varázslatosabb, viszont csak flis feltárások vannak gyalogosan bejárható távolságon belől. Utóbbi helyszínen inkább egy workshop központú tábort lehet elképzelni.

Én inkább az első változattal kacérkodom. Az ábrán a bejárandó útvonalak vannak.

Nulladik, fakultatív nappal kezdünk, augusztus 7 vagy 14-én, csütörtökön (júliusban a nagy bulik már lefolynak), szentgyörgyi indulással. Helyszín és dátum decemberig rögzítendő. Tehát a 0 napon egy kisautós kirándulás lenne a Bodza-völgyébe a Siriu tó környékére, főleg Sylveszter Zoltán phd-és turbidit feltárásait néznénk meg.

A második nap az előadások és műhelymunkák napja. Én azt szeretném, hogy valaki a hidrogeológiát hozza előtérbe. Jómagam a backstripping módszerekről beszélnék, valamint általában a medenceanalízisről, a szénhidrogén kutatásban betöltött szerepéről. Ide természetesen várjuk bárki jelentekezését, bármilyen témában.

Harmadik nap, szombaton Erdővidéket járjuk be, célpont a Vargyasi-szoros. Egy mikrobusz valószínűleg könnyen kerül, a többin gondolkozunk.

Vasárnap két csapatra lehet oszlani: 1.csapat Ojtoz fele tart, 2.csapat az Olt-völgyi vulkanitokat nézi meg.

Természetesen a részletkérdéseken lehet vitázni.

Lehet a Gekko nevében pályázni, itt elvárom a segítséget, lehet támogatókat keresni. Ugyanakkor saját pénzen is megoldható a tábor, de inkább azt mondanám, segítsünk magunkon és Isten is megsegít!

A jelentkezési határidő: március 1.



Freeware linkek
Submitted by Kszilamer on szerda, szeptember 5, 2007 - 08:19

A kutatás, kurzus linkhez feltettem néhány freeware linket modellezésekhez, statisztikához.

Egyesekhez Mac OS X operációs rendszer kell. Ha duális XP-Mac OSX OP rendszert akartok telepíteni és nem megy, írjatok mailben.


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Figyelemmel kísérni, de nem csípőből lőni
Submitted by Kszilamer on csütörtök, június 28, 2007 - 08:58 | | |

 A Zöld Erdély, Zöld Székelyföld, Zöld Erdővidék, Zöld Vargyas-völgye figyelmébe

Íme egy újabb kezdeményezés (lentiekben) ami csiklinthatná a zöldek szíve csücskét. Gondolkozzunk el, hogyan kell felelősen a témát körbejárni. Hogyan bányásszunk, hogy a közösség is jól járjon, a szitakötő populáció is megmaradjon? Milyen rekultivációs programra van szükség, hogy a bányászat nyomait turisztikai célpontra konvertáljuk? Folyami üledékekben, meglehetősen sok a szedimentáris struktúra, amit célcsoportoknak mutogatni lehet, ha a befektető hajlandó lenne egy lejtőt konzerválni...az lenne a gyönyörű. Gyíkos-parkot is telepíthetnénk a bányagödörbe! Nos zöldek, hogy állunk a problémához? Lőni kell csípőből? (Szilamér)

Építőipari alapanyagok és késztermékek tekintetében Erdővidék fellegvárává és Erdély egyik jelentős településévé válhat Vargyas. Az erdő-közbirtokosság tulajdonában levő mészkőbánya után a község területén található jó minőségű sóder is felkeltette a külföldi beruházók érdeklődését.

A polgármesteri hivatalt felkereső amerikai—magyar vegyes vállalkozás képviselői azt kérték Ilkei Ferenc polgármestertől, segítse hozzá őket ahhoz, hogy a gyár telepítése céljából egy hektár könnyen megközelíthető területet vásároljanak, illetve járjon közben a gazdáknál, hogy tíz hektár összefüggő területet vehessenek bérbe. ,,Részletes tárgyalásokat még nem folytattunk, de úgy vettem észre, szándékaik igencsak komolyak, ezért bizakodva várom a folytatást. Remélem, falustársaim is megértik, hogy egy ilyen, számukra és az önkormányzat számára is előnyös lehetőséget nem szabad elszalasztanunk, s túlzott elvárásaikkal nem gördítenek akadályt a száz új munkahelyet teremtő megtelepedés elé" — nyilatkozta Ilkei Ferenc polgármester.

A Vargyas legjobb szántójának számító Fekete-dűlőben a termő alatt alig félméternyire 2,5—3 méter mélyen húzódó sóderrétegből burkolókő készülne. A külföldi befektetők azt ígérik, hogy a betonkavics kitermelése után visszaállítanák a jelenlegi helyzetet, azaz mezőgazdasági tevékenységre ismét alkalmassá teszik a területet.

Hecser László, Háromszék


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Mitől közösségi portál a közösségi portál?
Submitted by Kszilamer on szombat, június 16, 2007 - 22:27

Egy vizsga élménye a katedra túloldaláról rágja tollam végét. Amióta a geostatisztika a főlapon tűntetőn megjelent, azonban nagy kortyokban kell lenyelnem minden ki nem forrott, cenzúrázott benyomásom.

Így hát a vizsgaélmények helyett arról értekezem, hogy mitől közösségi portál a közösségi portál. Melyik lesz e honlap fontosabb küldetése? A diákoknak szóljon? A mindennapi egyetemi gondokról? Vagy egy tudományos intézetté előléptett Gekko imidzsét építjük a nagyvilág fele?

Tehát azt gondolom minél nagyobb port csapunk a Gekko körül annál inkább megszűnik az a jellege amiért létre hoztuk. Hogy egy idevágó hasonlattal éljek, megkérdezem tőletek, komersz jazzt játszunk, vagy egy olyan fajta muzsikát ami a bandát összehozza?

A közérdekű írások, bloggok talán jobb, hogyha személyes illetve intézményi portálokon íródnak.

Például én szívesen osztanám meg egy tűzhely, régi jó nótázások hiányában itt a Gekko honlapján a pénteki vizsga kedvenc sorát. Egy hallgató ugyanis a "Mit nevezünk termogén metángáznak?" kérdésre a következőképpen válaszolt: Nem szerves eredetű; szervetlen folyamatok során létre jött Ch4. Gyönyörű kerek mondat.

Számunkra, egy kis mosolyt fakasztó gyöngyszem. Másoknak, semmit mondó kacat. Akkor nem írjuk le?

Ez itt a kérdés, válasszatok!


[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Megfejtés: AU + NaCN+betartott jogszabályok= pénz, élet, munkahely, prosperitás
Submitted by Kszilamer on péntek, június 8, 2007 - 15:59

egy komment abból az időkből amikor az RDS-net "szabotált" és nem tudtam belépniKir�ly, 
így a www.autonomiasiculorum.blogspot -on jegyeztem be

Az alábbiakkal Márton István, Transindexen közölt, ciántechnológiát boncolgató írása mögé szeretnék minden fenntartás nélkül beállni. Teljes szakmaiságát, korrekt szemléletét díjazom.
Időszerű volt egy hasonló írás közzététele. Megjegyzéseim után, teljes terjedelmében beollóztam...
Hogy mire nem jó egy szakmai levelezőlista :).

Pár elvet azonban kiemelnék belőle, ami számunkra Székelyföldön szintén irányadónak kell lennie: a bányászat nem végzet, nem sorscsapás amennyiben hozzáértő kezek tervezik, végzik, ellenőrzik a bányaművelést.
A bányaturizmus lehetőségei Székelyföldön szintén megérnek egy misét.

A Greenpeace akciók szelektív szemhunyását illetően pedig, felteszem a kérdést: a Moldvában szénhidrogénkitermelést végző cégek körmére ki fog nézni? Csángóföld inkább családi gazdaságok szintjén érződő, meglehetősen súlyos környezetszennyezettsége miatt mikor indulnak a Greenpeace akciók?

Azt hiszem két eset lehetséges: 1. nyilvánvalóan akkor, mikor azt egy versenyhelyzetben levő, a kitermelésben ellenérdekelt piaci szereplő pénzelni fogja, vagy 2. netán-tán megszólal civis öntudat, pl. nem csupán néprajzosok zarándokolnak Moldvába, hanem a Sapientia környezetis diákjai is.
A zaj szennyezés, a radón sugárzás megtöri gyönge életünk, viszont ha a kútból elapad a víz, vagy egy kőolajfolt jelenléte a kukoricásban már nem probléma.
[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

Tartalom átvétel
Földtan.lap.hu szemle