Az útad a geológia felé:

Geológia (Geologie – limba maghiară) – 4 TANDÍJMENTES és 19 költségtérítéses (tandíjas) hely

A beiratkozás és felvételi időpontja, illetve helyszíne:

2014. szeptember 5, 8-9., 9-14 óra között, a BBTE Biológia-Geológia Karának titkársága (str. Republicii 44).

A felvételi teszt megoldására az iratkozás napján, a három lehetséges időpont (10, 12 és 14 óra) valamelyikén kerül sor!

A beiratkozás és felvételi díja: 120 RON.

Felvételi menete: 18 kérdéses rács teszt a következő kérdéssor alapján.

Felvételi szabályzat (román nyelven): link.

Felvételi jegy: 30% az írásbeli felvételi eredménye + 70% az érettségi átlag = 100%

További információk ITT és ITT.

Bevezető helyett

Kedves Olvasó, ha a főcím nem vette el a kedved a beszámoló elolvasásától, akkor bízom abban, hogy velem maradsz a cikk végéig, és ezekkel a sorokkal (valamennyire) sikerül kielégíteni a kíváncsiságodat, valamint bepillantást nyersz a szénhidrogén-kutatás felé vezető út szerteágazó ösvényeibe is.

Nehezen tudnám kihagyni a kezdetek kezdetét, vagyis a kérdést, hogy miért éppen a geológiát választottam? Szatmár mellett születtem egy községben, Mikolában. Viccesen fogalmazva felénk a „hegyek” akkorácskák, mint a könyvek, amelyeket a közepükön kinyitottak… A legtöbb kollégának a szülőhelyéből többnyire már adódik a hivatás, az én esetemben a hegyek nem voltak adottak, viszont a kövek világához már gyerekkoromban közel kerültem a mezőkön lelt különböző kőkorszaki szerszámok (1. kép) felfedezésével.

Egyetemi szárnypróbálgatások

A kolozsvári egyetem több lehetőséget is biztosított a szakmai fejlődésre, boldognak mondhatom magam, hogy ott képeztek, és hogy ott tanulhattam lelkiismeretesen oktató Tanáraimtól. Ugyanakkor a földtani ismeretek elsajátításában és a különböző geológiai kutatási területekben való elmélyülésben nagy hatással volt rám az ELTE is, ahol mindig örömmel fogadtak. Mert mondjuk ki nyíltan: a földtani tanszékekre általában kevés diák jár, így a tanár-hallgató kapcsolat a szakmai kötelékeken túlterjed, és adott esetben valami emberi többlettel gazdagít, amilyet egy „ipari méretekkel” rendelkező egyetemi kar sehogyan sem tud vagy fog megadni. A korábban említett egyetemeken a szakmai gárda lelkesen támogatja és segíti az egyetemisták szaktantárgyakon kívüli „szárnypróbálgatásait” – így adódott lehetőség arra, hogy foglalkozhassak régészeti-geológiával (archeometriával), radioaktív hulladékok kerámiákba történő tárolásával, savas bányavizes környezetszennyezésekkel (2. kép), valamint több százéves múltra visszatekintő mészkőtemplomok építőanyagának (3. kép) mállási folyamataival.

2.    a.)

2. b.)

Gyakorlatilag körbevesz bennünket a geológia, bárhová is nézünk, találkozunk vele. Az élőlényeknek különböző életfolyamataikhoz szükségük van ásványi anyagokra, ércekből nyerjük ki a periódusos rendszerben lévő elemek több mint 95 százalékát, vagy ha egy egyszerűbb példát szeretnék mondani, akkor egy sáros (agyagos-valószínűleg szmektites) bakancsot emlegetnék, amilyennel már valószínűleg mindegyikünknek akadt dolga J.

A természettudományok bármelyike sajátos világba kalauzolja el az egyetemistát, a földtudományok sem mindig a „föld-közelben” tartják meg az érdeklődőt, a különböző határtudományok szerepe egyre jelentősebbnek mondható az utóbbi évtizedekben.

A nagy betűs munka avagy helyet keresve a világban

A főcímben is szereplő környezeti geokémia („geobiológia”) mindig is az érdeklődésem középpontjában állt, azonban egy adott ponton választanom kellett érdeklődés – vonzalom és szakmai orientálódás – megélhetés között, ilyen megfontolásból kezdtem szénhidrogén-kutatással foglalkozni. Először is egy lelkes, sepsiszentgyörgyi szakember nyújtott bepillantást a szeizmikus értelmezés rejtelmeibe, akinek ezúton is külön köszönettel tartozom. Aztán részt vettem egy amerikai cég (International Logging Inc./Datalog Ltd.) munkaerőtoborzóján, melynek kimeneteléről sokat elárul az, hogy a többségiben déli (értsd Bukarest környéki) – összesen 26 – személy közül csupán 4 személyt alkalmaztak, 2 moldvait és rajtam kívül még egy, ugyancsak a BBTE-n végzett szászvárosi jelentkezőt. Mudlogging geológusként Dániában kezdtünk el dolgozni. Az Északi-tenger követelményrendszereihez tanítottak be minket. A szakmai képzést műszerészismeretek elsajátítása és túlélési kiképzés követte; ez utóbbira, ha tehetném, mindenkit beíratnék… Bár igaz, hogy nem kell tudni mindenkinek tengerbe zuhanó helikopterből menekülni, de az elsősegélynyújtás oktatása vagy egy kigyulladt épületből való menekülési stratégia elsajátítása hasznosabb készségnek mondható, mint pl. a deriválás (matematikus – statisztikus beállítottságú olvasóimtól ezúton is elnézést kérek eme igazság boncolgatásáért J).

A következő öt év leforgása alatt Dánián kívül alkalmam volt dolgozni Angliában, Skóciában (4. kép), Svédországban, Izraelben, Elefántcsontparton és Ghánában (5. kép) is. A globalizációbónak köszönhetően relatíve könnyű utazni, sőt a szakma egyenesen megkívánja azt.

Az angol nyelv ismerete és szakmai képzettség, valamint a rátermettség elég alapot biztosítanak a nemzetközi tapasztalat megszerzéséhez. A korábbi felsorolásban a sorrend bizony valóban mérvadó, egy nemzetközi munkaközösségben elengedhetetlen az angol nyelv ismerete.

Geológusnak – szénhidrogén-kutatónak lenni…

Mint minden szakmának/hivatásnak megvannak az előnyei és hátrányai is, viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy amit választ az ember, azt valóban szeresse, mert máskülönben könnyen nyűggé válik. A legszerencsésebb helyzet az, ha nem is választásról van szó, hanem hivatásról, mert azt szívvel-lélekkel végezzük.

A szakma hátrányai közé tartozhat a távollét, mert bizony ezt a munkám sokszor megköveteli. Persze ez nem annyira szembetűnő akkor, amikor a párod ugyancsak geológus. Viszont ez általában nem így van, és több válást is eredményezett már az adott esetben huzamosabb távollét (megj.: sajnos statisztikával nem szolgálhatok arról, hogy ez más szakmákban hogyan nyilvánul meg, egy azonban bizonyosnak mondható: az ember így jobban megtanulja megbecsülni az együtt töltött időt!). Továbbá más negatívuma lehet a viszonylag rövid időn belül változó elvárások – munka-megbízatások (itt nem kell feltétlenül megijedni, mert a mai munkamorál egyre inkább abba az irányba mutat, hogy minden munkavállalónak mind rugalmasabbnak kell lennie, egyre sokrétűbbnek).

A szakma előnyei között – a már említett „világ-járás” mellett – az emberi vonatkozásokat emelném ki elsősorban. Különböző országokban, különböző emberekkel – sokszínű kultúrával találkozhatunk. Az egyik legkedvesebb élményem az volt, amikor Elefántcsontparton, egy platformon húsvét előtt/alatt együtt dolgozhattam muszlimokkal, hindukkal, helyi keresztényekkel és törzsi hívőkkel. Mindenki ünnepelt valamit, és mégis mind jól megértettük egymást.

A különböző helyszínek más és más földtani kifejlődést mutatnak, így újabb és újabb rétegződéseket – tároló szerkezeteket ismerhetünk meg. Szénhidrogén-kutatóként részt vehetünk a világ energiaigényének ellátásban (6. kép).

6.      Szabad, barnás kőolajat tartalmazó homokkő magfúrás (MOL NyRt. jóváhagyásával, Magyarország).

Ugyanakkor, geotermális energiákkal foglalkozó szakemberként a megújuló energiaforrások hasznosításában is döntő szerepet játszhatunk. Gyakorlatilag nagyon nehéz lenne felsorolni, hogy hol is van szükség geológiai képesítéssel rendelkező szakemberre, mert a határtudományoknak is hála, a lista nagyon hosszú.

Állások – lehetőségek

Valójában teljességgel igaz az a gondolat, hogy bármit választhat szakmaként magának egy pályakezdő, mindig is lesz állása, ha nagyon jó abban, amit végez. Nem kell ahhoz geológusnak lenni, bármi lehetsz, hogyha igazán jó szakember vagy.

Geológusként alapvetően két fő szakirányban lehet jól fizető keresetet biztosítani: ércek és drágakövek, valamint energiahordozók. Az egyetemi felkészülés alatt persze másra is lehet és érdemes szakosodni, meteorit-vadászokra vagy régészeti-geológusokra is nagy szükség van, viszont ezekre a szakemberekre irányuló kereslet nagyságrendekben különbözik a már korábban említett két fő szakirányt követőkétől.

Jó szakemberekre mindig is szükség van, és a BBTE renoméja nemzetközi szinten is jónak mondható. Úgy gondolom, hogy az álláskeresésben -találásban az 1989-es eseményeket, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követően változások álltak be. A piac megnyílt, bárki szabadon kereshet és vállalhat külföldön munkát. Ugyanakkor szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a legtöbb munkáltató szeniorokat keres (a munkatapasztalat azonban relatíve könnyen megszerezhető itthon vagy akár Magyarországon is).

Még mielőtt rátérnék az álláskeresésben használható weblapok ismertetésére, egy dologra hívnám fel a figyelmet: a geológiában is működő (és gyakorlatilag mindennapi életünknek szerves részét képező) marketingre. Bár igaz, hogy egy jó szakembernek a hírneve magától is terjed, de ha nemzetközi munkahelyre vágysz, akkor érdemes besegíteni. Az utóbbi 3-4 év meghatározó szakmai honlapjává nőtte ki magát a LinkedIn. Gyakorlatilag szakmai munkacsoportokba és álláskereső-kínáló cégekhez is be lehet így jelentkezni. Ez egyfajta Facebook, azonban túlmutat rajta. Szerintem érdemes minden geológusnak személyes felületet létesíteni, mert így nem csak a kapcsolattartása lehet könnyebb, hanem – ahogyan arra már utaltam – különböző állásokra jelentkezhet, beiratkozhat az őt foglalkoztató kérdésekre választ kereső munkacsoportokba.

Álláskeresésben hasznos honlapok (megj.: természetesen a felsoroltakon kívül érdemes regisztrálni a nagy cégek saját, belső adatbázisát megcélozva is):

www.linkedin.com

www.rigzone.com

www.oilcareers.com

www.oilandgasjobs.com

www.jobrapido.com

www.geobrains.com

www.atlas4jobs.com

www.earthworks-jobs.com

www.simplyhired.com

www.geosociety.org

Kedves geológus kollegák, érdeklődők!

Talán emlékeztek még a „Van még hely erdélyi geológusok számára (is) a nagyvilágban! (MUNKAAJÁNLATTAL!)” címen ugyanezen a portálon közzétett tájékoztatóra és a chilei munkavállalásra szóló FELHÍVÁS-ra.

Az általam közzétett levél és felhívás, úgy látszik, élénk érdeklődésre talált, hiszen a megjelölt címre több komoly jelentkezés is érkezett, amelyek gazdag szakmai tapasztalatról és komoly elhatározásról tettek tanúbizonyságot. A komoly elhatározást külön is kiemelném, hiszen a jelentkezők bizonyára tudatában voltak annak, hogy egy chilei munkavállalás a hazától, családtól, barátoktól távol, a világ túlsó végén igen nagy változást jelent az eddig megszokott életformához képest.

A jelentkezők leveleiből az is kitűnt, hogy előtérbe helyezték a szakmai fejlődés lehetőségét, a tapasztalatszerzést, egy a mienktől lényegesen eltérő (dél-amerikai) környezet vonzását, és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a hazainál osztályokkal nagyobb kereset vonzerejét.

Kitűnt továbbá, hogy az utóbbi években, évtizedekben egyre fejlődő chilei gazdaság, és azon belül a legfontosabb húzóágazat, a geológia és a bányászat a szakemberekre is jelentős vonzerőt gyakorol, ugyanakkor épp a világ talán legjelentősebb bányászatával rendelkező országában igen komoly kihívást jelent világszinten művelni a szakmát.

A Santiago de Chile-i székhellyel rendelkező, de a Copiapo városa melletti Tierra Amarilla bányásztelepülésen tevékenykedő Sociedad Contractual Minera “Carola” bányavállalat Igazgatótanácsának 2012. októberi ülésén döntés született arról, hogy a jelentkezők közül Kun Tivadar Hunor erdélyi magyar geológusnak ajánlanak két évre szóló munkaszerződést, amely meghosszabbítható.

Kun Tivadar Hunor Vajdahunyadon született 1988. szeptember 5-én. Középiskolai tanulmányait a dévai Téglas Gábor Líceumban végezte, ott érettségizett.

2007-ben a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Biológia-Geológia Karára, Geológia szakra felvételizett, ahol 2010-ben Geológus B.Sc. fokozatot szerzett.

2010-2012 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen az Ásványtan-Kőzettan-Geokémia-Ásványi nyersanyagok-Archeometria szakirányon folytatta tanulmányait, ahol megszerezte a Geológus M.Sc. fokozatot.

Terepi geológus-tevékenységét a Szekler Resources Ltd., sepsiszentgyörgyi telepén kezdte, majd a sárbogárdi Mining Support Ltd.-nél folytatta. Az utóbbi két évben kutatási asszisztensi munkakörben dolgozott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Részt vett több tanulmányi kiránduláson, illetve szakmai terepbejáráson itthon és külföldön is. Ezek közül kiemelkedik a Society of Economic Geology (SEG) által egyetemisták és fiatal gyakorló geológusok számára, Chilében, az „IOCG and Copper-Silver Districts of Northern Chile” címen szervezett szakmai terepbejárás, amelyen közvetlen tapasztalatokat szerzett a Punta del Cobre-Candelaria típusú ércesedések szerkezeti, metallogéniai, kutatási, művelhetőségi viszonyairól.

Már nem titok, hogy ennek meghatározó szerepe volt a Sociedad Contractual Minera Carola cég Igazgatótanácsának döntésében, amikor több jelentkező közül Kun Tivadar Hunorra esett a választásuk.

A chilei bányászat jelenlegi és prognosztizált fejlődési üteme alapján joggal bízhatunk abban, hogy a továbbiakban is szükség lesz felkészült geológusokra, és remélem, hogy az erdélyi magyar geológusok is jó eséllyel pályázhatják majd meg a felkínált állásokat.

Amikor erre lehetőség adódik, és segíteni tudok, késedelem nélkül értesítelek majd benneteket abban a reményben, hogy az erdélyi magyar geológusok is növelni tudják részvételüket és hírnevüket a világhírű chilei bányászatban.

Tisztelettel,

Valdman István Ph.D

Projekt vezető geológus

SCM Carola, Chile

Laguna Santa Rosa (3757m) flamingókkal, háttérben a Tres Cruces (6749m) hófödte vulkáni kúpok

Explorációs bányaterület (Melendez projekt) az Atacama sivatagban

A Society of Economic Geology (SEG) szakemberei fúrómagokat tanulmányoznak (Melendez projekt)

Romániai geológusok és chilei bányászati szakemberek a mélyszinten (Melendez bánya) 

Manto-típusú kalkopirit ércesedés a Melendez bányában 

Programul de BURSE PROSPECŢIUNI este o nouă iniţiativă a companiei noastre, lansată pentru anul universitar 2011-2012, cu scopul de a sprijini financiar studenţi de la universităţi de profil. Concret, pentru noul an universitar, oferim un număr de maximum18 burse pentru perioada 1 octombrie 2011 – 30 iunie 2012, constând în 200 euro net pe lună, aplicanţilor care îndeplinesc criteriile de eligibilitate detaliate mai jos.

Studenţii beneficiari ai acestor burse pot obţine locuri de muncă la Prospecţiuni după finalizarea studiilor sau pot lucra în companie pe perioada vacanţelor de vară. Totuşi, aceşti studenţi nu au obligaţia de a lucra la Prospecţiuni după finalizarea studiilor.

Criterii de eligibilitate
- Bursierii trebuie să fie studenţi (nu masteranzi) ai facultăţilor de profil de la: Universitatea din Bucureşti - Facultatea de Geologie şi Geofizică, Universitatea Babeş-Bolyai din Cluj - Facultatea de Biologie şi Geologie, Universitatea Alexandru Ioan Cuza din Iaşi - Facultatea de Geografie şi Geologie, Universitatea de Petrol şi Gaze din Ploieşti - Facultatea Ingineria Petrolului şi Gazelor precum şi de la Universitatea din Petroşani - Facultatea de Mine.
- Să aibă media notelor din anul de studii anterior minimum 8.50.

Mod de aplicare
Aplicaţiile vor fi transmise în perioada 20 iulie – 15 august 2011 şi trebuie să cuprindă:
- Formularul de aplicaţie completat şi semnat (formularul este disponibil făcând click pe butonul: Formular de aplicaţie din dreapta paginii)
- Adeverinţă de la facultate care să conţină rezultatele studentului în anul universitar 2010-2011
- Copii după diplome de absolvire a altor studii sau cursuri de pregătire profesională
- CV
- Două scrisori de recomandare (de la doi adulţi, dintre care unul trebuie să fie cadru universitar). Trebuie indicate un număr de telefon şi o adresă de email pentru fiecare din cele două persoane care fac recomandări.
- Un eseu dactilografiat (maxim 500 de cuvinte) în care studentul să explice motivul pentru care aplică pentru bursă şi de ce consideră că ar trebui să fie beneficiarul acesteia.

Aplicaţiile pot fi transmise prin email la resurseumane@prospectiuni.ro (subiect: aplicaţie pentru programul de burse Prospecţiuni) sau prin poştă, la adresa Prospecţiuni SA, Bucureşti, Str. Caransebeş nr. 1, sector 1 – în atenţia Departamentului Resurse Umane. Aplicaţiile incomplete nu vor fi luate în considerare.

Studenţii selectaţi pentru Burse Prospecţiuni vor fi anunţaţi pe website-ul companiei şi individual prin e-mail în ultima săptămână a lunii septembrie 2011.

http://www.prospectiuni.ro/__ro/careers.php?subpag=careers_5

Egyszer volt, hol nem volt. Volt egy elképzelés arról, hogy Herbich Ferenc 1878-ban megjelent A Székelyföld földtani és őslénytani leírását újra meg kellene írni. Sok szerzővel, szakértőkkel, modern stílusban és naprakész adatokra támaszkodva. Természetesen az ötlet atyja, Wanek Ferenc, mindezt aprólékosan kidolgozta. Megvoltak a fejezetek és alfejezetek címei és a szerzők nevei minden alfejezethez külön. Sajnos különböző okokból, az egészből csak egy Földtani Közlöny sorozat lett, az is elég hamar hamvába halt.

Mindez akkor jutott eszembe, amikor a Szakáll Sándor és Kristály Ferenc (szerk.), 2010. Mineralogy of Székelyland, Eastern Transylvania, Romania. Tipographic Printing House, 321 pp, Csíkszereda, könyvet nemrég a kezembe vettem. A kiadvány igencsak tetszetős, jól szerkesztett és jó minőségű fényképekkel bőven teletűzdelt. És rögtön egy másik, igen fontos tény: angol nyelven íródott.

A bevezető részben a szokásos köszönetnyilvánítások mellett helyett kapott egy rövid, tömör és lényegretörő bemutató Székelyföldről, illetve egy szintén lényegretörő összefoglaló a földtani és ásványtani kutatástörténetről, a fontosabb személyiségek portréjával. Éppen annyi, néha talán egy picit több is, mint amennyit egy külhoni olvasó is élvezhet, és pont annyi, amennyit ajánlott ismernie egy, a magyar szakcikkeket nyelvismeret híján nem böngésző földtanásznak is.

A bevezetőt  részt követi a könyv első része: Általános ásványtani és földtani rész. Igencsak jó ötlet volt hét tanulmányból felépíteni ezt a nagy fejezetet. Hiszen így az olvasó kap egy általános áttekintést a tárgyalt térség földtanáról, egy kicsit részletesebb információkat az úgynevezett kristályos-mezozoós és a neogén vulkáni övekről, a híres Ditrói Alkáli Masszívumról stb.

A második részben kapott helyett a székelyföldről ismert ásványok leltára, rendszertani sorrendbe, valamint minden egyes ásvány térségenként egységes szerkesztői elvek szerint leírva, gazdagon illusztrálva. Ugyanakkor nem mellékes tény, hogy a szerzők nem csak irodalmi adatokra, vagy múzeumi példányokra támaszkodtak ezen rész összeállításakor. Mint aktív ásványkutatók, saját gyűjtésükből származó példányok, naprakész és új ásványtani adatok is hozzájárulnak a székelyföldi ásványtani leltár meglehetős gazdagságához, lásd. például a Carbonatecyanotrichite említését Balánbányáról.

Igen hasznosnak bizonyult a könyv végén a leírt ásvány mutatója, illetve az azt követő helységnévmutató. Ez utóbbi román és magyar nyelven is tartalmazza a helységneveket.

Az apróbb, néha egy picit bosszantó, dolgokat, például egyes nehezen olvasható ábrák, könnyen feledésbe merülnek e kellemes kiadvány lapozgatása után. Külön öröm, hogy Székelyföldnek így van már egy szép és alaposan dokumentált, mellesleg angol nyelven írt ásványtani bemutatója, melyet nemcsak a diákok vagy a szakmabeliek, hanem bárki érdeklődéssel forgathat majd.

Feladták ezúttal a leckét, nekünk, őslénytanászoknak!

---

[ A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges ]

A beiratkozások/visszaigazolások időszaka véget ért, így lezárult a nyári felvételi.

Összesen 17 diák nyert felvételt a BBTE Mérnöki földtan szakára. Ismételten gratulálunk a felvételt nyerteknek és örülünk,hogy a BBTE Mérnöki földtan szakát választották.

Az őszi felvételin (2010. szeptember 1-10.) kiadó még 1 tandíjmetes hely, illetve 10 tandíjas hely. További információkért lásd. itt (Biológia és Földtan Kar felvételi tájékoztatója román nyelven) vagy itt (BBTE magyar nyelvű felvételi tájékoztatója).

FONTOS! Az őszi felvételi időtartamát szeptember 15-ig meghosszabbították. Iratkozz be, ne habozz! Ilyen esély csak egy van!