A Babeş-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös szervezésében Geokémia és környezetgeokémia előadássorozat Litoszféra Fluidum Kutató Labor, ELTE – Budapest

 Helyszín: Sapientia EMTE - Kolozsvár, Bocskai Ház, Mátyás király utca 4 sz. 

Időpont: 2007. 11. 24, szombat, 15⁰⁰-19⁰⁰

Program:

15⁰⁰-15³⁰: Szabó Csaba (egyetemi docens):
A környezetgeokémia aktuális kérdései

15³⁰-15⁵⁰: Kármán Krisztina (negyedéves geológus hallgató):
A szelén története, kutatásának legújabb eredményei - orvosgeokémiai jellemzése

15⁵⁰-16¹⁰: Rajnai Gábor (doktorandusz hallgató):
Egy vörösiszap tározó környezetgeokémiai vizsgálata az almásfüzítői VII. kazetta példáján

16¹⁰-16³⁰: Hidas Károly (doktorandusz hallgató):
A Jeju-sziget (Dél-Korea) ultrabázisos xenolitjainak jelentősége a Japán-ív geodinamikai helyzetének megismerésében

16³⁰-16⁵⁰: szünet

16⁵⁰-17¹⁰: Nagy Hedi (negyedéves környezettudomány szakos hallgató):
Radon kutatás a mecseki felhagyott uránbánya környékén

17¹⁰-17³⁰: Kármán Krisztina (negyedéves geológus hallgató):
Egy város - Budapest - éltető ereje – a víz szerepe mindennapjainkban, a víz mindennapjai

17³⁰-17⁵⁰: Rajnai Gábor (doktorandusz hallgató):
A szén-dioxid befogás, szállítás és tározás - magyarországi perspektívák

17⁵⁰-18¹⁰: Hidas Károly (doktorandusz hallgató):
A tihanyi maar vulkán köpeny xenolitjainak szövete, geokémiája és fluidumzárvány tartalma

18¹⁰-19⁰⁰: Nyitott beszélgetés

20³⁰: Nyitott beszélgetés folytatása informális könyezetben, javasolt helyszín: Café Bulgakov

Az arany (Au, rendszám=79, atomtömeg =196.96) nyomelemnyi mennyiségben vesz részt a földkéreg felépítésében. Gyakorisága jóval kisebb, mint más fémeké (a réznél ezerszer, a vasnál milliószor kisebb), átlagosan 3 ppb (billiómod rész) arányban jelenik meg a kőzetekben. A savanyú kőzetek (pl. gránit) átlagban valamivel kevesebb aranyat tartalmaznak, mint a bázikus kőzetek (pl. bazalt), ennek ellenére az arany gyakran dúsul granodioritos intrúziókhoz kapcsolódóan, mint például a hintett porfíros ércesedések esetén vagy az ehhez kapcsolódó telérek kitöltéseként.

Ahhoz, hogy aranyércről (gazdaságosan kitermelhető kőzetről) beszélhessünk 0.5-3 ppm (g/t) arany tartalommal kell legalább rendelkezzen a kőzet. Ez változik az érctest méretének vagy egyéb tényezők (pl. a használt arany kinyerési technológia) függvényében is. Az arany érckutatás egyik legfontosabb feladata azoknak a geológiai folyamatoknak a felismerése és megértése, amelyek ilyen - legalább 1000-szeres - arányban dúsíthatják az aranyat a földkéreg egyes helyein. Ez a feladat nagy kihívás elé állítja a geológust, hisz nagyon sok geológiai környezetben előfordul, így például a vulkáni hidrotermás rendszerek (az ide kapcsolódó telepek a leggyakoribbak Erdélyben), a szkarnok, az orogén szerkezetek, a metamorf dómok, a lisztrikus vetők mentén fejlődő üledékes medencék, vagy akár a másodlagos, az erózió során dúsuló torlat-telepek tanulmányozását és megértését igényli.

A tiszta arany rendkívül ellenálló fém, sem a levegő oxigénje, sem a közönséges savak nem tudják megtámadni, de a királyvíz (salétromsav és sósav keveréke), a cianid, vagy a fluorsav oldják. Az arany kiváló hő és elektromos vezető, ezt gyakran az iparban is alkalmazzák. Az arany a természetben számos ásvány felépítőjeként is előfordul, de elsősorban termésaranyként jelenik meg, amely a legtöbbször fémes ötvözetként tartalmazhat ezüstöt (ha 20%-nál több ezüst van benne, akkor elektrum), ritkábban platinát, rezet (aurikuprid), bizmutot (maldonit) vagy paládiumot (porpezite) is.

Termésarany, Brád, Szigethegység (15 cm)

Az arany szulfidok (uytenbogaardit, Ag₃AuS₂), szelenidek (fischesserit, Ag₃AuSe₂) vagy antimonitok (aurosztibit, AuSb₂) alkotójaként is megjelenhet. Az erdélyi arany érctelepek (főként a Brád, Offenbánya, Zalatna, Nagyág települések által határolt Aranynégyszög területén) világhírű sajátossága a változatos telluridos ásványtársulás, melynek az arany is felépítője. Számos tellurid neve is hirdeti ezt, hisz a világon innen írták le először: nagyágit [(Pb(Pb,Sb)S₂)(Au,Te), a híres monarchia-beli bányásztelepülés után], szilvanit [(AgAu)₂Te₄, Erdély latin neve után] vagy krennerit [(AuTe₂, Krenner József geológus professzor neve után]. A szigethegységi (egészen pontosan a facebányai) telluridos aranyércből fedezte fel Müller von Reichenstein 1778-ban a Tellúrt (Te). Az arany apró zárványokként, vagy a kristályos szerkezetbe rejtve a piritben (Fe₂S) és az arzenopiritben (FeAsS) is megjelenik, ahol gyakran a magasabb aranytartalom az arzén gyarapodásával is jár.

Az arany érctelepek ásványtanának ismerete nagyon fontos szempont a kinyerési technológiák kiválasztásánál. Így például a telluridok esetén gyakran hosszú idő kell (akár napok) az arany cianidos oldatbaviteléhez. A szulfidok esetén pedig először oxidálják az ércet (vagy a szuldios koncentrátumot), hogy az így kelletkező porózus ásványokból (pl. hematit) könnyebben kilúgozható legyen a zárványként résztvevő arany.

Nagyágit és kvarc Nagyágról.	Szilvanit a Fiji szigetekről.

Az szulfidos arany ércesedésekhez gyakran nagyon változatos ásvány-paragenézis kapcsolódhat. Ezen ásványok esetleges előfordulásának pontos ismerete és figyelembe vétele a bányászat különböző fázisaiban nagyon fontos, hisz nemcsak az arany kinyerési eljárást befolyásolják, de a nehézfémek, az arzén tartalom, a higany tartalom, vagy a szulfidok oxidálásából származó savas hatású vizek erős környezeti szennyezést válthatnak ki.